Vita:Héraklész

Legutóbb hozzászólt Laszlovszky András 2 évvel ezelőtt a(z) Bevezető témában
Ez a szócikk a 2011-es év „Az év szócikke” versenyének Egyéb művészetek, művelődéstörténet kategóriájában az év legjobb szócikke. A további kategóriákat, jelölteket és nyerteseket itt tekintheted meg.
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Ókori témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)
Irodalmi témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)
Életrajzi szócikkek (kitüntetett besorolás)

A szócikk nagyon jó szerkesztés

Heraklész létező ember volt, ha rengeteg meseszerű történet kapcsolódik is a nevéhez. Egyes források szerint több ilyen nevű hős is létezett. A Forrásokhoz én még hozzátenném Robert Graves angol történész-író "Argonauták" (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1976) és "Görög mítoszok" (Európa könyvkiadó, Budapest,1981) című munkáit. (Ez utóbbit (bár nem kevés!) át is lapozgatnám.)Eszméletlen mennyiségű adatot tartalmaz. Graves ennek a témának nagyon komoly kutatója és ismerője volt. Nem igen mellőzhető egy ilyen témánál. Üdvözlettel:Lji1942 vita 2011. december 11., 11:24 (CET)Válasz

Igen, ismerem Graves néhány munkáját, de a fent említettek sajnos nincsenek meg nekem. Talán ha a könyvtárban meg- és benn lesz, átnézem. Az, hogy létezett-e vagy sem, talán egy kutatómunka tárgyát képezhetné jelenleg (szerintem), bár ma már egyre több görög mitológiai alakról derül ki valós léte vagy legalábbis valós történeti alapja (nem Agamemnónra gondolok, hanem mondjuk Priamoszra, Pariszra vagy Idomeneuszra). LA pankuš→ 2011. december 11., 13:09 (CET)Válasz

Sajnálom, hogy Graves ajánlott művei nem voltak kéznél. (Ebből is a "Görög mítoszok" forrásértékű. Erről meggyőződhetsz, ha sikerül valahol hozzáférned.) Ez nem "regényesített" változat, mit az Argonauták, az Én Claudius, Claudius, az Isten, vagy a Homérosz lánya. Üdvözlettel:Lji1942 vita 2011. december 12., 09:53 (CET)Válasz

Válaszoltam szerkesztés

Meglehetősen részletesen, de valaki beleszerkesztett és elszállt az egész. Mostmár nem szószátyárkodok. Ha nem tartod jónak a módosításokat, természetesen állítsd/állíttasd vissza. Üdvözlettel:Lji1942 vita 2012. január 13., 15:28 (CET)Válasz

A vitalapon volt szerkütközés? Sajnos ez előfordul, ha az utolsó szakasz megnyitásával és nem az új szakasz nyitása linkkel teszed. Sajnos nem tartom jó ötletnek a görög mitológia cikkre linkelni Thészeuszt, akinek van saját cikke. Egyelőre visszateszem az eredeti linkeket, de bármikor beszélhetünk róla. LA pankuš→ 2012. január 13., 15:31 (CET)Válasz

Persze szerkesztés

Tényleg nem rosszindulatból tettem. (Technikailag meg lehettem volna körültekintőbb.) Lehet, hogy nem értünk egyet, de én a piros linkeket zsákutcának tartom. Azt anélkül is kb. tudjuk, hogy mi minden hiányzik a magyar wikipédiáról. A piros linkek meg nem mutatnak sehova és általában évek multán is ott virítanak. Ezért én általában csak olyat hagyok meg pirosnak, amire van remény , hogy esetleg magam megírom. Valami közelítő témával inkább bekékítem, az legalább valami hasonlóhoz vezet, vagy nem linkelek, ha a keresőben nem találom meg. A pirosan virító oldalakat én blamának tartom, ami azt mutatja, hogy még leleményesek sem vagyunk, vagy rossz az ítélőképességünk. Nem lehet 200 valahány ezres szócikkszám mellett úgy linkelni, mint a az enwiki közel négymilliójánál. További jó szerkesztést és ismételten elnézést. Üdvözlettel:Lji1942 vita 2012. január 13., 16:34 (CET)Válasz

Nincs semmi probléma. Én úgy gondolom, előbb-utóbb mindről lesz cikk. Ha kék a link, az megtévesztő, ráadásul ha véletlenül keletkezik egy ilyen cikk, nagyon nehéz előkeresni utólag, hogy hol is kellett volna rá linkelni, illetve hol van rosszul linkelve. Meg aztán ha megnézed a Héraklész kék linkjeit, a nagy részét egyébként is én írtam, majd a többi is sorra kerül... LA pankuš→ 2012. január 13., 16:47 (CET)Válasz

Bárcsak neked lenne igazad, hogy előbb-utóbb mindenről lesz cikk. Én nem vagyok ennyire derűlátó. Azt látom, hogy a témában igen aktív vagy és ezért őszintén tisztellek, mint ahogy jónak tartom a cikkeidet is. A kék link lehet ugyan megtévesztő, de aki ezen éri ki is szedheti. Nem tilos. Ha keletkezik olyan cikk, akkor bezöldül. Én sem győzöm a cikkeimet karbantartani. De azt hiszem vicc, hogy mi vitatkozunk ilyen apróságokról. Mindketten megtettük a magunkét már itt. Üdvözlettel:Lji1942 vita 2012. január 13., 17:07 (CET)Válasz
Én nem vettem vitának.   LA pankuš→ 2012. január 13., 17:23 (CET)Válasz

Ahogy elnézem szerkesztés

Vissza van állítva. Így is kevesebb lett a piros, mint eredetileg volt. Hogy a születési és halálozási évszámra miért kell linket tenni, azt eredetileg sem értettem. Arról milyen cikket lehet írni? A többi fejezethez pedig nem nyúltam. A meglévő cikkek linkje kék. Nem értem mit kifogásolsz. Üdvözlettel:Lji1942 vita 2012. január 13., 17:51 (CET)Válasz

Nem kifogásoltam semmit, csak leírtam, miért nem értettem egyet. Fentebb írtam, hogy visszateszem az eredeti linkeket, utána visszatettem. Az évszámok linkjei máshol is hagyományosak. Például i. e. 100. LA pankuš→ 2012. január 13., 17:58 (CET)Válasz

i.e. 100 című szócikk van. A link ott jogos. Azt kérdeztem, hogy Héraklész születésének és halálának évéről is lesz cikk? Egyébként a link értelmetlen. (A meglévő cikkekre utaló linkeket ellenőríztem. Működnek.) Üdvözlettel:Lji1942 vita 2012. január 13., 18:10 (CET)Válasz

Lesz az is. Bár megállapodás, hogy általában i. e. 585 előtti évekről nem írunk, de vannak olyan kivételes évszámok, amikről lehet. Például i. e. 1312-ről, amikor a Murszilisz-napfogyatkozás volt. Általában az i. e. 585 előtti évszámokat az évszázadra szoktuk linkelni, mert az egész ókorra megvan. Itt kivételt tettem. LA pankuš→ 2012. január 13., 18:15 (CET)Válasz

Akkor vedd tárgytalannak az okoskodásomat. A cikket eredetileg is kivételesen jónak tartottam. Technikai apróságok ezen nem változtatnak. Üdvözlettel:Lji1942 vita 2012. január 13., 18:23 (CET)Válasz

Magyar vonatkozások szerkesztés

Kiegészítettem a Madách-drámával, de a Nachlebenről szinte semmi sincs, nem ártana valakinek beledolgoznia. Bennó fogadó 2012. február 27., 11:23 (CET)Válasz

További magyar vonatkozások szerkesztés

A görög források feje Herodotos Historiai című munkája. Közli a királyi szkíták eredetmondáját: először ahogyan ők maguk regélik, s azután ahogyan a pontoszi görögök.

A szkíta eredeti tartalma egészen más, mint a görögöké. A szkíták szerint ősapjuk Targitaos, Papaios és Borysthenes leányának fia. Papaios a szkíták fő istensége, égi atyja. Ősanyjuk pedig, mint mondottuk, Borysthenes, ha úgy tetszik Boristen leánya. Targitaos három fia Lipoxais, Arpoxais és Kolaxais.

A görög mese fő alakja Herakles. A monda szkíta változatában nem esik róla szó, hiszen ő a hellének hőse. Ekhidna, a görögök kígyószerű szörnyetege nem szerepel egyik mesében sem. Ehelyett Herodotos, a görög változatban, félig leány, félig kígyó (vipera: ekhidna) alakjában megtestesült nőnemű teremtményről beszél. Ha összevetjük a második történetet az elsővel, párhuzamot vonhatunk e teremtmény és a szkíták ősanyja között. Tegyük még ehhez hozzá a fiúk számát, s ezzel nagyjából ki is merítettük lehetőségeinket, ami a tartalmi hasonlóságok boncolgatását illeti.

Fölösleges e mese kapcsán a barbárokat emlegetni. A monda második változatának tárgya csupán a szkíta eredetmonda – bővítve, javítva, a görögök szája íze szerint tálalva.

Lényegét ekképpen fejthetnénk ki. Herakles Geryones marháit terelve jutott szkíta földre. Vihar tört rá, aludni tért, s közben lovai isteni végzésre eltűntek. Felébredvén kereste őket, mígnem Hylaia földjén egy barlangra akadt, s abban félig leány, félig kígyó alakjában megtestesült teremtményre, kivel három fiat nemzett. Mikor ezek elérték férfikorukat, próbát kellett kiállniuk atyjuk parancsolatja szerint. Agathyrsos és Gelonos, nem tudván megfelelni a feladatnak, elűzetett az országból. Skythes, a legfiatalabb kiállta a próbát, s birtokán maradt. Tőle származnak, Herakles fiától – így mondják – a szkíták összes királyai.

A történet bennünket érintő vonatkozásai: Agathyrsos, Gelonos és Skythes egy-egy szkíta nép névadó őse. Az Agathyrsoi nevű felekezet az i. e. 7–5. században a Kárpát-medence keleti felét birtokolta. Az ő régészeti hagyatékuk közé tartozik, többek között, a zöldhalompusztai és a tápiószentmártoni aranyszarvas. A Gelonoi nemzetség részben szkíta, részben görög stb. származású népesség lehetett. Sorsukat, fájdalom, nem ismerjük. A Skythoi névvel illetett felekezet leginkább királyi szkíta (Urogi) néven ismeretes. Herodotos leírása nyomán róluk tudunk legtöbbet. Utoljára az i. e. 1. században – királyi szarmata, illetve Ourgoi néven – hallunk róluk. Ekkor a Dnyeper jobb partjánál tanyáztak, a szarmatáknak is címzett alánok között. Többségük valószínűleg betagozódott ezek soraiba, s együtt az Alföldre vándoroltak.

Jebusaeus vita 2015. szeptember 10., 16:26 (CEST)Válasz

Infobox szerkesztés

Az infoboxban, ahol elvileg a legfontosabb információkat foglaljuk össze, tényleg szerepelnie kell az élettársak között Theszpiosz ötven lányának, és a tőlük született gyermekeinek? Velük egy-egy éjszakát töltött, és a legtöbbről a nevén kívül egyebet nem is tudunk. @B.Zsolt: Amikor betetted az infoboxot, akkor ezt tudatosan választottad? – Hkoala   2020. április 26., 08:59 (CEST)Válasz

A gyermekei az infoboxból jönnek. Nem tudom, milyen módszerrel lehetne kiválogatni a fontosakat és kevésbé fontosakat. Még egy mitológiai hősnél is furcsának tűnik nekem, hogy vannak fontos és nem fontos gyerekek. Persze szerepelhet folyószövegként is, az infoboxban meg annyi, hogy 50+ gyeerek. – B.Zsolt vita 2020. április 26., 10:08 (CEST)Válasz

@Laszlovszky András: Szerinted jól van így? – Hkoala   2020. május 4., 13:02 (CEST)Válasz

@Hkoala: Kösz, hogy szóltál. Tök fölösleges az infoboxban ez a sok név, főleg hogy a cikk végén ott vannak felsorolásban. Az infobox lényegét, a gyors tájékozódást teszi tönkre. – LA pankuš 2020. május 4., 13:29 (CEST)Válasz

@Laszlovszky András: Kösz, hogy javítottad. Esetleg volna kedved Danaoszt és Aigüptosz is megnézni? Ott is borzalmas az infobox az ötven gyermekkel; ott ráadásul még a cikk is nagyon rövid. Hkoala   2020. május 4., 14:16 (CEST)Válasz

@Hkoala: Azt hiszem, megoldottam a kérdést. – LA pankuš 2020. május 4., 17:58 (CEST)Válasz

Bevezető szerkesztés

Ennek a cikknek a bevezetője nem teljesen érthető. „Kaiszareiai Euszebiosz számításai szerint i. e. 1264-ben született, és i. e. 1226-ban halt meg.” Ha tényleg létező ember volt, ezt itt is meg kellene említeni, de nem teljesen világos, most akkor a cikkíró álláspontja szerint valós személyről mintázták, vagy csak Euszebiosz hitte így, vagy nem tudni, valós személy volt-e? „Ez a számítás sokáig nagyon korai időpontnak tűnt, de a trójai háborúra vonatkozó mai ismereteink szerint inkább meglepően pontos.” Mihez képest tűnt korainak, ha egyszer nem tudni pontosan, mikor kezdődött a kultusza? Csak az van a cikkben, hogy az i. e. 1. évezredben már elég elterjedt volt a tisztelete, ahhoz képest annyira nem korai, ha 1226-ban halt meg. Alensha 2021. április 20., 23:44 (CEST)Válasz

Hát ezt én írtam. De nincs álláspontom. Mindenesetre a trójai háborúhoz való viszonya, és amit ma tudunk a trójai háború időpontjáról, éppen Euszebiosz adatát erősíti. Ha élő személyről mintázták, ha nem. – LA pankuš 2021. április 20., 23:58 (CEST)Válasz
Visszatérés a(z) „Héraklész” laphoz.