Wikipédia

Vita:II. Kurus perzsa király

Legutóbb hozzászólt 176.63.124.247 9 évvel ezelőtt a(z) Neve témában
Learn more about this page
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Életrajzi szócikkek (kitüntetett besorolás)
Ókori témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)
Zsidósággal kapcsolatos szócikkek (kitüntetett besorolás)

Neve szerkesztés

Legutóbbi hozzászólás: 9 évvel ezelőtt7 hozzászólás4 résztvevő

Miért Kürosz és mért nem Kűrosz? – eLVe hablaty 2009. április 12., 18:25 (CEST)Válasz

Ez a görög nevének a szabályos magyar „népszerű” átírása υ → ü, hosszú ű nem is fordulhat elő így görög névben szabályosan átírva. A kivétel az, amikor másképpen van meggyökeresedve, de az a magyarban inkább a bibliai alak. Hasonló kérdés merhet fel Arész nevében is, ott is ez a válasz. Ékezet két helyen van csak, ami nem hosszúságot jelöl, hanem η→é, ε→e, ω→ó, ο→o. Paulus Pontius Crassus vita 2009. április 12., 20:32 (CEST)Válasz

Közben, azt hiszem, rosszul neveztem meg az átírást, ez nem a „népszerű” – az lenne az Árész például –, hanem az „akadémiai”. van viszont a magyar „tudományos”, amiben olyanok vannak, mint Kyros, Arés. Ilyenekben írják a komolyabb ismeretterjesztő könyveket is, ami nagyon furcsa volt először, bár ennek is az az előnye, hogy egyértelmű, akár az akadémiai, de nagyon örülök, hogy nem ezt használjuk. :-) Paulus Pontius Crassus vita 2009. április 13., 01:36 (CEST)Válasz

  • A Kyros még furcsább:)). Károliban meg Cirus. Szegény jól megjárta, ahhoz képest, milyen nagy volt, nincs egy fix neve.:)) • Érdekesek ezek a görög átvételek, mert az eredeti alak, az Kūruš (Kûruš), tehát hosszú. Így aztán, bár az υ = ü, de felvetődik a kérdés, hogy vajon valóban röviden ejtették-e. Egyébként itt a teljes Kent a neten: Old Persian Texts, tedd be valahova, ha használható. – eLVe hablaty 2009. április 13., 08:18 (CEST)Válasz

Mi magyarok nyugodtan mondhatnánk úgy, hogy Kőrös. Bár az összefüggést lehetetlen konkrét bizonyítékkal megtámogatni, érdekes, hogy a magyar folyóneveket a szakirodalom szerint "megörökölte" a honf. magyarság, hiszen legtöbbjét már 895 előtt is ugyanígy hívták, mint ma: Tisza, Maros, Szamos, Körös, stb. Érdekes módon ezek legtöbbje ómagyarul értelmezhető beszélő név, mely utalnak az adott folyó valamely jellemző tulajdonságára (szamos - számlani=ágakra bomlani, temes - tem/töm/tömkesz=kis helyre beszorított) a hivatalos nyelvtudomány sem tud nagyon mit kezdeni mindezzel, megelégszik azzal, hogy próbálja nem észrevenni ennek tényét. Így lehetséges, hogy egyik, mai magyar nyelven is értelmes folyónevünk, a Körös nevét nem tartjuk magyar eredetűnek. A nyelvész szakma szerint azt kellene elfogadnunk tehát, hogy bár magyarul is érthető a neve, ez a véletlen műve (Kiskőrös és Nagykőrössel és a többi "-körös" és "-kőrösökkel" egyetemben). A cikkben is említés esik róla, hogy a 'Hór' (pontosabban egyébként torokhangú 'kh' tehát 'khór' vagy 'khűr') jelentése 'Nap'. Újabb véletlen, hogy a legalapvetőbb és szinte egyetlen, természetben előforduló szabályos kör a nap, mely geometriai alakzatnak a magyar nyelvben a neve éppen 'kör'. Szintén véletlen, hogy a 'Cyrus II The Great' angol szócikkben szereplő képző "-vosh" szinte megegyezik a vonatkozó magyar melléknévképzővel: "ös". Tudvalevőleg Czuczor és Fogarasi téveszmékben élt, amikor gyökrendszerről fantáziált, mégis érdemes megnézni, mit mond szótáruk a 'kür' gyökről (a KÜRT szónál): "Gyöke kür azon szók osztályába tartozik, melyekben a lényeges gyökbetü r növést, magasságot, fölkelést jelent, milyenek or orom, hóri óriás, sarj, serdül, serken, szaru, taré, part, mart, bércz stb." - ha létezne iráni-magyar nyelvi rokonság, következtethetnénk belőle arra, hogy Kőrös király neve utalt nagyságára, kiemelkedőségére, de mivel ilyen rokonség nem létezik, ez is a véletlen kategóriájába esik. Ugyancsak véletlen, hogy egyesek éppen a médeket tartják a magyarság iráni elemének, sőt névadójának (méd - mada), de mint tudjuk, ők is délibábos fantaszták, vagyis ezt sem kell komolyan venni. Annak ellenére sem, hogy a médek véletlenül pontosan akkor tűnnek el Perzsiából a birodalmuk bukása után, amikor a magyarok felbukkannak néhány száz kilométerrel északabbra. Van itt tehát bőven véletlen, mint ahogy az is, hogy Kűrosz birodalma Pannónia egy részére is kiterjedt, és ez a rész bizony a mai Körös folyót is magában foglalta. Nyilvánvaló tudománytalanság volna azt állítani tehát, hogy róla nevezték el volna a Körös folyót, bár az tudományos, hogy a folyónevet készen kapta a magyarság, de hogy róla kapta volna, az már képzelgés. Szintén légből kapott dolog a magyarul értelmes folyónevet magyarul értelmezni, mert...már a sok véletlen között elfelejtettem, miért is légből kapott, de bizonyos, hogy nem lehetséges ilyesmi és aki ilyet lát bele, az többre akarja tartani a magyar népet és múltját, mint ami az valójában. Mindezt csak azért írtam le, hogy lássuk, mennyi tudománytalan véletlen térítheti el a nem kellően képzettek figyelmét az egy igaz lineáris finnugor fejlődés elméletének útjáról. 81.183.245.214 (vita) 2014. október 16., 15:12 (CEST)Válasz

Cím szerkesztés

kiemelés szerkesztés

Legutóbbi hozzászólás: 11 évvel ezelőtt16 hozzászólás2 résztvevő

Elkezdtem bővíteni, majd valamikor kiemelésre szeretném vinni.   Szajci pošta 2012. június 30., 06:53 (CEST)Válasz

Befejeztem a bővítést.   Szajci pošta 2012. július 6., 07:06 (CEST)Válasz

1. "A perzsa királyság az Iráni-fennsíkon kezdte meg térnyerését. Ennek az uralomnak a hagyományos neve a görögök által Akhaimenésznek nevezett Hakhámanis névből származik". Ez így nem jobb? Mert egyértelműbb, hogy nem a fennsík neve. --Konstant vita 2012. december 14., 14:25 (CET)Válasz

átírtam, de csak annyit tettem hozzá, hogy a dinasztia neve.   Szajci pošta 2012. december 14., 14:38 (CET)Válasz

2. "II. Kurus születési időpontját i. e. 600-599[16] vagy i. e. 576-575[17] körül jegyzik az ókori források. Fiatal koráról nagyon kevés információ maradt fenn". A bevezetőben egy másik évszám is van, mint lehetőség. Én ott egy kicsit olvasmányosabban írnék illetve összevonnám ott fenn ezt. --Konstant vita 2012. december 14., 14:32 (CET)Válasz

átírtam, ez anno elfelejtődött. Köszi az észrevételeket.   Szajci pošta 2012. december 14., 14:43 (CET)Válasz

3. "A Nabú-naid krónikája szerint Kr. e. 547-ben Kroiszosz lüd király – miután Delphoiban megkérte a nevezetes jóslatot – átlépte a határt, de a mai történészek nem tartják ezt biztosnak". A krónika a dátum, vagy hogy átlépte? Mert akkor jobb.... Kr. e. 547-ben átlépte...--Konstant vita 2012. december 14., 15:43 (CET)Válasz

átírtam.   Szajci pošta 2012. december 14., 18:32 (CET)Válasz

4. Nem kellene a méd bir. utolsó szakaszát összeolvasztani a lüd bir. meghódításával?

nem kell szerintem.   Szajci pošta 2012. december 14., 18:32 (CET)Válasz

5. "Tomürisz a holt király testét magához rendelte, és lefejeztette. A fejét és vérét. Ez egy jelképes gesztus volt.[64] Néhány tudós megkérdőjelezi ezt, mert Hérodotosz is elbeszélés után jegyezte le." A vér miért van a mondatban?

kivettem, nem tudom miért hagytam benne.   Szajci pošta 2012. december 14., 18:41 (CET)Válasz

6. Fia, Csaispis uralkodása alatt Parsa tartomány elszakadt a Méd Birodalomtól, majd terjeszkedésbe kezdett, és elfoglalta az elámi Ansant. II. Kurus perszepoliszi feliratai Ansan királyaként említik. Fia, I. Kurus követte a trónon. A dinasztia történet után hirtelen jön a fia. De kinek a fia volt Csaispis? Amúgy annyi bonyolult rokoni leírás van, hogy tanácsolnám egy családfát beszerezni valahonnan a jobb szemléltetés érdekében. – Konstant vita 2012. december 23., 19:58 (CET)Válasz

Az előző mondatból kiderül, de azért leírtam még egyszer.   Szajci pošta 2012. december 24., 08:03 (CET)Válasz

7. Hérodotosz beszámol arról, hogy álmában látta Vistászpa fiát, Dárajavaust szárnyakkal a vállán. A szárnyak árnyéka Európát ill. Ázsiát fedték le. - Ez hogyan függ össze Kurussal? – Konstant vita 2012. december 23., 21:35 (CET)Válasz

kivettem. Igazából lefordítottam, de szerintem sem tartozik ide.   Szajci pošta 2012. december 24., 08:03 (CET)Válasz

8. Ez lenne talán az utolsó hozzászólásom. A méd birodalomról van térkép, de Kuruséról nincs. Azt is jó lenne kiemelni, hogy ilyen gyors hódítást, és birodalom létrejöttét az Ókorban csak az utána jövő Nagy Sándornak sikerült létrehoznia. – Konstant vita 2012. december 25., 14:04 (CET)Válasz

Térképet magyarosítanom kell majd, de teszek be. A Nagy Sándoros dologról nem találok forrást.   Szajci pošta 2012. december 25., 15:04 (CET)Válasz

Újabb pontok 188.36.25.169-től:

  1. "Ezek a népi történetek azonban ellentmondanak Kurus saját vallomásának, ami szerint ő előbb uralkodott, mint az apja, a nagyapja és a dédapja." Ezt hogy kell érteni?
  2. "Istuviga unokája, Kurus többszöri kérése ellenére sem engedte meg neki, hogy meglátogathassa apját Perzsiában" Ez a mondat túl bonyolult, nehezen emészthető. Jobb lenne így: Kurus többször kérte nagyapját, Istuvigát, hogy meglátogathassa apját Perzsiában, de az nem engedte neki.
  3. Ha Kurus 553-ban 24 éves volt (ahogy a szöveg írja, tehát 577 körül született), és anyja Istuviga lánya. Istuviga pedig 585-ben házasodott, akkor hogy jön ez ki? Istuviga lánya ha meg is született 585-ben, és 14 évesen szül, akkor is 571-es Kurus. 553-ban tehát maximum 14 éves. Az Istuviga szócikk említi, talán nem az anyja Istuviga lánya, hanem felesége. (Nem Kabúdzsia vette el a méd király lányát, hanem a fia.) Ezek a bizonytalanságok itt nem látszanak. Ráadásul a 600 körüli szül. dátum is opció, az meg még lehetetlenebb.
  4. "Kurus egyidejűleg a méd határhoz rendelte csapatait,[39] A tervezetthez képest azonban csak a sereg töredéke indult el,[40] a perzsák viszont teljes létszámmal sorakoztak fel a határnál." Melyik sereg töredékéről van szó? Vagy a médek voltak fullosak?
  5. "Kurus elvette Istuviga lányát. Ez azonban nem valószínű, mivel így a lány a felesége és a nagynénje lett volna egyben." Kivéve, ha ez a korrekt, és az apa és az Istuviga lány házassága nem stimmel.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 188.36.25.169 (vitalap | szerkesztései) 2013. október 14., 23:11‎

Új téma nyitása
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:II._Kurus_perzsa_király&oldid=25763993”
Visszatérés a(z) „II. Kurus perzsa király” laphoz.