Vita:Környezetvédelem

Ez a szócikk témája miatt a Pszichológiai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Partmoso (vita), értékelés dátuma: 2016. szeptember 12.

Pszichológiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Link, ami hasznos lehet: http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=13142 --GáBorg 2006. május 20., 10:46 (CEST)

Link, ami hasznos lehet: Ruszton 2006. május 19-én kezdődött az EU környezetvédelmi minisztereinek kétnapos, informális jellegű találkozója, amelynek második napján részt vett Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszter is.

No comment

A cikkből:

A környezetvédelem éppen ezért nem azonos a természetvédelem fogalmával, bár a két tevékenység között jelentős átfedés van.

Célja

A természetvédelem célja a bioszféra állapotának, működőképességének, biodiverzitásának (biológiai sokféleségének), valamint ezzel összefüggésben az élőhelyeknek és a természeti tájnak a megőrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése vagy elhárítása.

No comment. – Pacurofagus ^vita 2009. február 16., 09:04 (CET)

Ez a Wikipédia. Te is kivehetted volna. No comment. – Winston ^vita 2009. július 26., 09:19 (CEST)

A környezetvédelem területei, felosztása

A környezetvédelem tevékenységeit csoportosíthatjuk a védendő környezeti elem szempontjából, pl.:

• talajvédelem
• vízminőség-védelem
• levegőminőség-védelem
• természetvédelem, stb.

Más szempontból viszont (de az előzőekkel átfedésben) lehet csoportosítani az okozott ártalom, a szennyező ágens megnevezésével:

• zajvédelem
• porvédelem, stb.

A környezetvédelem alapjai

A környezetvédelem problémája egyidős az emberi civilizációkkal, azonban a környezetszennyezés mértéke csak az ipari forradalom óta nő fokozódó mértékben. Ezzel párhuzamosan az egyes környezetvédelmi technológiák, a jogi szabályozás és ezáltal a környezetvédelem hatékonysága, színvonala is csak az elmúlt évtizedekben fejlődött jelentősebben. Mára ez a fejlődés olyan színvonalra jutott, hogy az egyes résztudomány-területekből (pl. geológia, biológia, ökológia, stb.) új tudományterület ,a környezettudomány fejlődött ki.

A környezet védelmének módjai

A környezeti problémák súlyosbodásával idővel a környezeti károk elhárításának, megelőzésének módja is változott. Korábban egy-egy súlyos katasztrófa, komoly környezeti probléma felismerése váltotta ki az adott helyzet megoldására (és többnyire csak arra) alkalmas válaszreakciót. Később a problémák globális felismerése már a technológiák szintjén igényelt beavatkozást, többnyire utólagos (ún. end-of-pipe) technológiák alkalmazásával (pl. füstszűrő felszerelése a szennyező erőműre). Ezzel párhuzamosan alakultak ki az első jogi szabályozási formák, szennyezési határértékek - és ezek túllépése esetén bírságok - megállapításával.

Napjainkra már inkább jellemző a megelőző szemléletmód (természetesen a fenti beavatkozások mellett). A korszerű technológiák minden lépésénél figyelembe veszik a környezetre gyakorolt hatást (ún. tisztább termelés). Komolyabb beruházásokat minden esetben megelőzi környezeti hatástanulmány készítése. A jogi szabályozás nem korlátozódik a "szabd meg és bírságolj" elvre, itt is a megelőzés (pl. engedélyeztetés) az elsődleges szempont. Sokat fejlődött a nevelés, oktatás is; a környezetvédelmi szakemberek képzése mellett már minden oktatási szinten és szakágban szerepet kap a környezettudatosságra nevelés, a környezetvédelem beépül a technológiákba már a szakemberképzés során.

Környezetvédelmi fogalmak, elvek

Fenntartható fejlődés

Jogi szabályozás

Az 1995. LIII. tv. a környezet védelméről