Vita:Magyarországi rendi országgyűlések listája
Forrás
szerkesztésTaláltam egy forrást a 16. század közepi országgyűlésekről, de most nincs időm bedolgozni a cikkbe. Hátha valakinek van kedve, ide másolom a linket: http://www.archive.org/details/magyarorszggy00frak Kmiki87 vita 2011. június 30., 11:44 (CEST)
A forrás nélküli lista
szerkesztésIde teszem a cikkből a forrás nélküli listát, egyenként törlöm majd, amelyik megtalálta a cikkben a rendes helyét. Paulus Pontius Crassus vita 2011. június 26., 02:12 (CEST)
Forrás nélküli országgyűlés lista |
---|
1527-28 – Buda 1532 – Buda 1536 – Várad 1537 – Pozsony 1542-43 – Besztercebánya 1545 – Nagyszombat 1547 – Nagyszombat 1548 – Pozsony 1550 – Pozsony 1552 – Pozsony 1553 – Sopron 1554 – Pozsony 1555 – Pozsony 1556 – Pozsony 1557 – Pozsony 1559 – Pozsony 1563 – Pozsony 1566 – Pozsony 1567 – Pozsony 1569 – Pozsony 1572 – Pozsony 1574 – Pozsony 1575 – Pozsony 1578 – Pozsony 1581 – Pozsony 1583 – Pozsony 1587 – Pozsony 1593 – Pozsony 1596 – Pozsony 1597 – Pozsony 1598 – Pozsony 1599 – Pozsony 1600 – Pozsony 1601 – Pozsony 1602 – Pozsony 1603 – Pozsony 1604 – Pozsony 1608 – Pozsony 1609 – Pozsony 1613 – Pozsony 1618 – Pozsony 1622 – Sopron 1625 – Sopron 1630 – Pozsony 1635 – Sopron 1637-38 – Pozsony 1647 – Pozsony 1649 – Pozsony 1655 – Pozsony 1659 – Pozsony 1662 – Pozsony 1802 – Pozsony 1805 – Pozsony 1807 – Buda 1808 – Pozsony 1811 – Pozsony 1839-40 – Pozsony 1843-44 – Pozsony |
- Utólag beletettem egy dobozba. Pallor vita 2024. február 8., 14:54 (CET)
Pontosítani kéne: mit is jelentett az "országgyűlés" pl. a 11. században
szerkesztésEgyéb infó hiányában most azt sugallja a cikk, hogy már 1054-től, évszázadokon át kb. egyforma, nagy törvényhozói gyűlések voltak ezek. Árnyalni kéne mit jelentett az országgyűlés egy adott időszakban. – Grga vita 2016. szeptember 6., 07:47 (CEST)
1620-as és 1626-os országgyűlések
szerkesztésNem vagyok benne biztos, hogy az 1620-as és az 1626-os országgyűlések ide tartoznak-e, és nem az Erdélyi országgyűlés szócikkbe tartozik-e inkább? Ebben az időszakban az erdélyi országgyűlés önállóan működött. – Dodi123 vita 2020. március 30., 13:46 (CEST)
Hol érnek véget az országgyűlések?
szerkesztés{{tartalmi segély}}
(?)
A jelenlegi listában az országgyűlések felsorolása az 1861-essel ér véget, pedig hát ugye utána is voltak országgyűlések (és ma is). Emiatt listát át szeretném alakítani, ha lesz hozzászólás, megbeszélés, akkor annak konszenzusa alapján, ha nem, akkor majd eldöntöm milyen szempontok szerint. Jelenleg az alábbiakat gondolom:
- Bizonyára azért ér véget a jelenlegi felsorolás 1861-nél, mert 1867-ben volt a kiegyezés (de ez éppenséggel sehol sincs leírva, így csak tippelni tudok). Viszont a következő ciklus 1865-ben kezdődött, tehát még mindig a kiegyezés előtt, akár azt is meg lehet említeni - igaz, a kiegyezés után ért véget, 1869-ben).
- Az országgyűlések sorában a történelemmel foglalkozó könyvek általában egy jelentős vízválasztót tartanak számon: 1848-at, addig ugyanis rendi országgyűléseket hívtak össze, ám abban az évben ülésezett az első népképviseleti országgyűlés.
- Vízválasztó ugyanakkor több is volt, például 1918, 1945 és 1990 is. Nem minden országgyűlés volt országgyűlés: az 1920-22, az 1922-26 és 1945-47 ciklusokat nemzetgyűlésként tartják számon.
Valószínűleg úgy fogom átalakítani a listát, hogy:
a.; vagy átnevezem Magyarországi rendi országgyűlések listája névre, esetleg csinálok egy különálló Magyarországi népképviseleti országgyűlések listája cikket (–1848 és 1848–máig)
b; vagy ebbe a cikkbe felsorolom az összes országgyűlést a kezdet kezdetétől máig.
Ha valakinek van véleménye, hozzászólása, más ötlete, várom. Pallor vita 2024. február 8., 15:07 (CET)
@Pallor: 1861, 1865-1868 Apród vita 2024. május 25., 14:49 (CEST)
És a többi. Apród vita 2024. május 25., 14:53 (CEST)
Viszont ugyanakkor az utolsó rendi országgyűlésnek mégis az 1847-1848-iki számít. Apród vita 2024. május 25., 14:57 (CEST)
Egy feloldatlan (azóta feloldott) dilemma
szerkesztés1630-ban két helyszínt is említenek a források, ahol megtartották az országgyűlést: Pozsony [1] és Sopron [2]. Nem az a baj, hogy nincs elég forrás az egyikre vagy a másikra, hanem hogy a forrásokban nincs magyarázat erre a kettősségre. Bennem az az igazolhatatlan kép alakult ki, hogy az egyik helyen ülésezett az alsó, a másikon a felsőtábla, de semmivel nem tudnám alátámasztani. Ha erre talál valaki forrást, az alapján kiegészítheti a táblázatot. Az eredeti változatban egyébként mind a kettő bele volt írva a listába, én már csak a pozsonyit tettem bele. Pallor vita 2024. május 25., 13:20 (CEST)
@Pallor: Tekintve hogy a Történelmi Szemle 2022. évi 3. számában csak 1630. évi pozsonyi országgyűlés szerepel, 1630. évi soproni nem, amikor felsorolják az ADATTÁR A 17. SZÁZADI MAGYAR ORSZÁGGYűLÉSEKEN SZEREPLő EGYHÁZIAKRÓL (elnézést, nem kiabálni akartam, csak CTRL+C-t használtam) adattárban KÁDÁR ZSÓFIA és B. SZÉKELY DOROTTYA PIROSKA ilyen módon, hogy 1630. május 2./? – május 21., Pozsony azokat az egyházi személyeket, akik résztvettek, azt hiszem, ezzel megválaszoltam a kérdést, egyfelől mert időben közelebbről (2022), másfelől megbízható történettudományi folyóiratban említik.
Célom egyébként ez is volt, hogy a modern korszak történettudományának segítségét hívjam megbízható kiadványban. Apród vita 2024. május 25., 14:28 (CEST)
Kádár Zsófia wikidatája: https://www.wikidata.org/wiki/Q117258681 Apród vita 2024. május 25., 14:31 (CEST)
Azt ugyan nem tudom, hogy miért májusi időpontot írt a két történész, elképzelhető, hogy az egyháziak csak később jelentek meg az országgyűlésen. Apród vita 2024. május 25., 14:43 (CEST)
- Köszönöm a forrást, ez mindenképpen jó! A Sopron - noha a Levéltári Közleményekben jelent meg - valószínűleg elírás lehetett. Pallor vita 2024. május 25., 14:44 (CEST)
A 17. században Sopronban négy alkalommal is tartottak országgyűlést, de 1630-ban nem, akkor (és a többi alkalommal) Pozsonyban volt. Lásd: Kelemen István: Amikor Sopronra figyelt Európa. Az 1625. évi soproni koronázó országgyűlés. Sopron – Budapest, 2020.. Akinek nincs Arcanum hozzáférése, annak kimásolom az idevágó részt: „Sopron a 17. században aranykorát élte, falai között négy országgyűlést (1622, 1625, 1634/35, 1681) tartottak, ami egyet jelentett azzal, hogy a város átmenetileg a Magyar Királyság „fővárosa” lett, mi több, a közép-európai Habsburg Monarchia ideiglenes döntéshozatali, adminisztrációs és kommunikációs centrumává vált. Egyúttal koronázóvárosaink közé is bekerült, hiszen három ízben (1622, 1625, 1681) uralkodót (egy királyt és két királynét) koronáztak a ferencesek itteni templomában, s ezzel összefüggésben vendégül látta a Szent Koronát, két esetben (1622 és 1681) pedig helyszíne lett a bécsi udvar és a magyar rendek között létrejött meghatározó kiegyezésnek.” – Dodi123 vita 2024. május 25., 16:53 (CEST)
- Köszönöm, azóta egyértelmű(bb) lett, hogy egy elírás miatt keveredett Sopronba ez az országgyűlés. A fentebb linkelt Levéltári Közleményekben a fejezetcím ez: 1630. évi soproni országgyűlés, ám másutt - ugyanebben a cikkben - írja a szerző, hogy 1630. évi pozsonyi (ogy.) Mindenkinek kösz a forrásokat, ezek is hozzásegítettek, hogy egyértelmű legyen: csak elírás történt. Pallor vita 2024. május 26., 18:15 (CEST)