Magyarországi rendi országgyűlések listája
Wikimédia-listaszócikk
A magyarországi rendi országgyűlések listája tartalmazza azon rendi országgyűlések felsorolását, amelyek az államalapítás és 1847 között zajlottak. E tekintetben az utolsó rendi gyűlés az 1847–48-as pozsonyi országgyűlés volt, melyet rögtön az első népképviseleti országgyűlés követett 1848–49-ben.
A gyűlések a 11-13. században még nem jelentettek a későbbi rendi országgyűlésekkel egyező szervezettségű intézményt. E gyűlések neve, hatásköre, részvevőinek száma és köre változó volt. Középkori formája fokozatosan alakult ki az érett feudalizmus idején, elsősorban a székesfehérvári törvénylátó napokból, másodsorban a királyi tanácsból, az egyházi zsinatokból és a szerviensek gyűléseiből kifejlődve.[1]
11. század
szerkesztésIdeje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1057 | Székesfehérvár | Az első ismert országgyűlés. Végzései nagyrészt ismeretlenek, csak annyit tudunk, hogy megerősítették a nádor szerémi Szt. Demeter-kolostort illető alapítványát és Salamon megkoronázását[2] |
1060 | Székesfehérvár | I. Béla királlyá választása, majd megkoronázása |
1061 | Székesfehérvár | I. Béla felszólítására községenként 2-2 küldött jelent meg. Itt történt az utolsó pogánylázadás leverése valamint a királyság egyházi és állami megerősítése |
1064 | Székesfehérvár | Az ország katonai szervezetének megalakítása |
1074 | Székesfehérvár | Géza herceg királlyá választása |
12. század
szerkesztésIdeje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1131 | Arad | A régi elit félreállítása, formálisan a II. Béla megvakításáért felelőssé tett urak lemészárlása |
1174 | Székesfehérvár | III. Béla koronázó-országgyűlése |
13. század
szerkesztésIdeje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1222 | Székesfehérvár | II. András kiadja az Aranybullát, az első „parlamentum” |
1231 | Székesfehérvár | Az Aranybulla megerősítése |
1245 | Székesfehérvár | V. István koronázó-országgyűlése |
1267 | Székesfehérvár | Az Aranybulla főbb cikkelyeinek újbóli megerősítése, valamint a nemesség jogainak újbóli biztosítása[3] |
1272 | Székesfehérvár | IV. László koronázó-országgyűlése |
1277. május | Rákos | IV. László nagykorúsítása, az I. Rudolffal kötött szerződés jóváhagyása |
1277 | Székesfehérvár | A fehérvári törvénylátó napok törvényhozó napok valódi országgyűlésekké alakulnak |
1289 | Székesfehérvár | IV. László megesküdött, hogy kormányában gyökeres rendszerváltozást vezet be |
1291 | Székesfehérvár | A közrend helyreállításának céljából tartották. III. András az egyházi, a főúri és a nemesi rendeket külön-külön biztosította alkotmányos jogaikról. Megerősítették továbbá, hogy a rendek továbbra is kötelesek Fehérvárott évente összeülni |
1299 | Székesfehérvár | Végzései ismeretlenek |
14. század
szerkesztésIdeje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1305 | Székesfehérvár | Wittelsbach Ottó királlyá választása és megkoronázása |
1307. október 10-től | Rákos | Károly Róbertet királlyá választják, de az ellenzéki tartományurak – Csák Máté, Kán László, Kőszegi család – távol maradnak |
1308. november 27-től | Buda | Károly Róbert királlyá választása, Gentilis bíboros pápai legátus és a tartományurak vagy követeik részvételével |
1310 | Székesfehérvár | Károly Róbert koronázó-országgyűlése. Harmadik koronázása szabályos, Károly immár törvényes király |
1320 | Székesfehérvár | Határozatai ismeretlenek |
1342 | Székesfehérvár | I. Lajos koronázó-országgyűlése |
1351 | Buda | Az 1222. évi Aranybulla megújítása, kiegészítve az ősiséggel I. Lajos által |
1382 | Székesfehérvár | Mária királynő koronázó-országgyűlése |
1384 | Buda | Mária királynő megerősíti apja 1351. évi törvényeit |
1385 | Pest | Mária lemondása, az országgyűlés Fehérvárott folytatódott |
1385 | Székesfehérvár | A pesti országgyűlés folytatása. II. Károly királlyá választása és megkoronázása (december 31.) |
1386 | Székesfehérvár | A II. Károly és Garai nádor meggyilkolása utáni belháborúban megbékélésre szólítják föl a bárói ligákat |
1387 | Székesfehérvár | Végzései közül nevezetesebbek: a király az ország törvényes rendjén az országbíró megkérdezése nélkül nem változtathat; egy ember nem viselhet egyszerre két tisztséget; a király érdekei mellett az ország jogait is megvédelmezik |
1397 | Temesvár | A banderiális haderő helyett a telekkatonaság bevezetése (ld. nikápolyi csata) |
15. század
szerkesztésIdeje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1435 | Pozsony | Zsigmond dekrétumai a hadügy és bíráskodás reformjáról[4] |
1438 vége – 1439. január 1. | Székesfehérvár | Habsburg Albert királlyá választásának jóváhagyása majd megkoronázása |
1439. május 23. – május 29. | Buda | Ötvös Jánosnak, a budai céhpolgárság vezetőjének a meggyilkolása akkor dühöt váltott ki, hogy Buda népe az országgyűlés alatt felkelt a főurak ellen. A budai országgyűlés határozatai között szerepelt, hogy Luxemburgi Erzsébet királynét a férje, I. (Habsburg) Albert örökösévé nyilvánították, aki így kvázi társuralkodóvá lépett elő. Továbbá kimondta az országgyűlés, hogy Albert király kizárólag a magyar rendek hozzájárulásával dönthet a leányai, Anna és Erzsébet házasságainak az ügyében.[5] |
1440 | Székesfehérvár | I. Ulászló koronázó-országgyűlése. A koronázás napján a rendek érvénytelenítették V. László megkoronázását, hangsúlyozván, hogy „a királyok koronázása mindig az országlakók akaratától függ és a korona hatásosságának az ereje az ő helyeslésükben áll". Végül I. Ulászló megerősítette a korábbi szabadságjogokat. Az országgyűlésen és a koronázáson részt vett Jan Długosz híres lengyel krónikás |
1445 | Székesfehérvár | Gondoskodtak a várnai csatában elesett Ulászló halála következtében kialakuló interregnum idejére az ország kormányzásáról, Luxemburgi Erzsébet királynét régenssé választották, valamint április 4-re országgyűlést hirdettek Pestre |
1445 | Pest | Megtartását az ugyanebben az évben tartott székesfehérvári országgyűlés rendelte el |
1459 január | Szeged | Honvédelemmel foglalkozó törvények meghozatala, amelyek végrehajtására azonban nem került sor[6] |
1463 március | Tolna | boszniai törökellenes hadjárat meghirdetése[7] |
1464 | Székesfehérvár | I. Mátyás koronázó-országgyűlése. A király megerősítette az Aranybullát I. Lajos és Zsigmond törvényeivel együtt. Rendezték továbbá a III. Frigyestől visszaváltott Szent Korona őrzését is |
1467 | Buda | I. Mátyás új adótörvényei: harmincadvám helyett koronavám, kapuadó helyett füstpénz |
1471. szeptember 1. – szeptember 19. | Buda | a cseh trónváltás és a Vitéz–Pannonius-féle összeesküvés utáni helyzet kezeléséről |
1492 | Buda | A pozsonyi béke (1491) jóváhagyása |
16. század
szerkesztésAz Országgyűlés | Ideje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|---|
1505. október | Rákos | ||
1506 | Székesfehérvár |
| |
1510. június–július | Tata |
| |
1510 | Székesfehérvár |
| |
1526 április | Rákos |
| |
1526. évi székesfehérvári országgyűlés | 1526. november 10-12. | Székesfehérvár |
|
1527 | Székesfehérvár |
| |
1540. szeptember | Rákos |
| |
1542. november | Pozsony | ||
1543. szeptember | Pozsony | ||
1546. február | Pozsony | ||
1547. december | Pozsony | ||
1548. október | Pozsony | ||
1550. január | Pozsony | ||
1552-es pozsonyi országgyűlés | 1552. február 22. – március 26. | Pozsony | |
1553 tavasza | Sopron | ||
1563. szeptember | Pozsony | ||
1567. június | Pozsony | ||
1572. szeptember | Pozsony | ||
1581–82-es pozsonyi országgyűlés | 1581. november 11. - 1582. február 19.[9] | Pozsony | |
1597-es pozsonyi országgyűlés | 1597. február 2. – május 6.[9] | Pozsony | |
1598-as pozsonyi országgyűlés | 1598. január 25. – március | Pozsony[10] | |
1599-es pozsonyi országgyűlés | 1599. január 25. – április 23.[9] | Pozsony | |
1600-as pozsonyi országgyűlés | 1600. február 2. – április 5. | Pozsony |
16. század (Erdély)
szerkesztésIdeje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1542. december 20. | Torda | János Zsigmondot elismerik erdélyi urának |
1557. június 1. | Torda | állami törvénnyel biztosította a protestáns vallások szabadságát |
1568. január 6–13. | Torda | a katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok és az unitáriusok vallásszabadságát biztosító törvény (az 1557-es törvény megerősítése és kiterjesztése) |
17. század
szerkesztésAz Országgyűlés | Ideje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|---|
1601-es pozsonyi országgyűlés | 1601. január 25. – április 15.[9] | Pozsony | |
1602-es pozsonyi országgyűlés | 1602. február 22. – április 20.[9] | Pozsony | |
1603-as pozsonyi országgyűlés | 1603. február 24. – április 15.[9] | Pozsony | |
1604-es pozsonyi országgyűlés | 1604. február 3. – május 1.[9] | Pozsony | |
1608-as pozsonyi országgyűlés | 1608. szeptember 29. – december 6.[9] | Pozsony |
|
1609–10-es pozsonyi országgyűlés | 1609. november 1. – 1610. január 23. | Pozsony | |
1613-as pozsonyi országgyűlés | 1613. február 21. – április 25.[9] | Pozsony | |
1618-as pozsonyi országgyűlés | 1618. március 4. – 1618. július 4. | Pozsony |
|
1619-es pozsonyi országgyűlés | 1619. május 26. – augusztus 10-e körül[12] | Pozsony | |
1620-as besztercebányai országgyűlés | 1620. május 31.[13] – augusztus 27.[14] | Besztercebánya |
|
1622-es soproni országgyűlés | 1622. április 3. – augusztus 18. | Sopron |
|
1625-ös soproni országgyűlés | 1625. szeptember 8. – december 20.[9] | Sopron |
|
1630-as pozsonyi országgyűlés | 1630. február 2. – május 24.[9] | Pozsony[16] | |
1634–35-ös soproni országgyűlés | 1634. november 30. – 1635. február 15.[9] | Sopron | |
1637–38-as pozsonyi országgyűlés | 1637. szeptember 21. – 1638. március 26.[9] | Pozsony | |
1642-es pozsonyi országgyűlés | 1642. november 11. – december 3.[16] | Pozsony[18] |
|
1646–47-es pozsonyi országgyűlés | 1646. május 1. – 1647. július 17.[9] | Pozsony |
|
1649-es pozsonyi országgyűlés | 1649. január 25. – június 3.[9] | Pozsony |
|
1655-ös pozsonyi országgyűlés | 1655. január 24. – július 3.[9] | Pozsony |
|
1659-es pozsonyi országgyűlés | 1659. július 21. – december 4.[9] | Pozsony | |
1662-es pozsonyi országgyűlés | 1662. május 1. – szeptember 19.[9] | Pozsony |
|
1681-es soproni országgyűlés | 1681. április 28 – december 30.[9] | Sopron |
|
1683-as kassai országgyűlés | 1683. január 11. – | Kassa |
|
1687-es országgyűlés | 1687. október 18. – 1688. január 25. | Pozsony |
|
18. század
szerkesztésAz Országgyűlés | Ideje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|---|
szécsényi országgyűlés | 1705. szeptember 12. – október 3. | Szécsény |
|
huszti országgyűlés | 1706. március 8. – március 20. | Huszt |
|
1707-es marosvásárhelyi országgyűlés | 1707. március 28. – április 9. | Marosvásárhely |
|
ónodi országgyűlés | 1707. május 31. – június 22. | Ónod (Köröm) |
|
sárospataki országgyűlés | 1708. november 28-tól | Sárospatak |
|
1708–15-ös pozsonyi országgyűlés | 1708. március 3. – 1715. június 10.[21][m 1] | Pozsony |
|
1722–23-as pozsonyi országgyűlés | 1722. június 20. – 1723. június 19.[21] | Pozsony |
|
1728–29-es pozsonyi országgyűlés | 1728. május 17. – 1729. november 20.[21] | Pozsony | |
1741-es pozsonyi országgyűlés | 1741. május 14. – október 20.[21] | Pozsony |
|
1751-es pozsonyi országgyűlés | 1751. április 18. – augusztus 27.[21] | Pozsony |
|
1764–65-ös pozsonyi országgyűlés | 1764. június 17 – 1765. március 21.[21] | Pozsony |
|
1790–91-es országgyűlés | 1790. június 6. – 1791. március 13.[21] | Buda, majd Pozsony | |
1792-es budai országgyűlés | 1792. május 24. – június 27.[22] | Buda |
|
1796-os pozsonyi országgyűlés | 1796. november 6. – december 11.[21] | Pozsony |
18. század (Erdély)
szerkesztésIdeje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1707. március 28. | Marosvásárhely |
|
19. század
szerkesztésAz Országgyűlés | Ideje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|---|
1802-es pozsonyi országgyűlés | 1802. május 2. – október 31.[23] | Pozsony |
|
1805–ös pozsonyi országgyűlés | 1805. október 13. – 1805. november 7.[24] | Pozsony |
|
1807-es budai országgyűlés | 1807. április 5. – 1807. december 15.[25] | Buda |
|
1808-as pozsonyi országgyűlés | 1808. augusztus 28. – 1808. november 5.[26] | Pozsony |
|
1811–12-es pozsonyi országgyűlés | 1811. augusztus 25. – 1812. május 26.[27] | Pozsony |
|
1825–27-es pozsonyi országgyűlés | 1825. szeptember 11. – 1827.[26] | Pozsony |
|
1830-as pozsonyi országgyűlés | 1830. november 8. – 1830.[28] | Pozsony |
|
1832–36-os pozsonyi országgyűlés | 1832. december 16. – 1836.[28] | Pozsony |
|
1839–40-es pozsonyi országgyűlés | 1839. június 2.(5.)–1840. május 13.[29] | Pozsony |
|
1843–44-es pozsonyi országgyűlés | 1843. május 14. – 1844. november 13.[30] | Pozsony |
|
1847–48-as pozsonyi országgyűlés | 1847. november 12 – 1848. április 11. | Pozsony |
19. század (Erdély)
szerkesztésKapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Magyar alkotmánytörténet|Digitális Tankönyvtár (hu-HU nyelven). www.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.)
- ↑ Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások
- ↑ [Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások]
- ↑ Engel Pál: Magyarország története 1301-1526/410. o.
- ↑ Lásd Solymosi (1981: 258).
- ↑ E. Kovács Péter 132. o.
- ↑ E. Kovács Péter 134. o.
- ↑ Rubicon történelmi magazin - I. Szulejmán szultán megindul Mohács felé. [2016. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Thewrewk József: Magyarok Születésnapjai. 3. Pest: (kiadó nélkül). 1861. 56–57. o.
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/MonHunHist_3_Comitialia_A_Mo_09_1598-1601/?pg=4&layout=s
- ↑ 1. , 1608. évi évi (k. u.) I. törvénycikk (Magyar nyelven) (Hozzáférés ideje: 2024. május 26.)
- ↑ a b Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. mek.oszk.hu (1898) (Hozzáférés: 2024. május 25.)
- ↑ Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Grill. 1928–1942.
- ↑ Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Grill. 1928–1942.
- ↑ Köpeczi Béla (1981). „Bethlen Gábor és állama”. Századok, 667. o.
- ↑ a b Szilágyi Sándor: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. Harmadik könyv - Bethlen halálától I. Lipót trónraléptéig. II. fejezet. Országgyűlések. 1630–1642.
- ↑ a b Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. mek.oszk.hu (1898)
- ↑ Hajnal István: Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka
- ↑ a b c Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. mek.oszk.hu (1898)
- ↑ Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. www.arcanum.com (1898)
- ↑ a b c d e f g h i j Szijártó, i. m. 144. o.
- ↑ Szijártó, i. m. 143-144. o.
- ↑ Archivált másolat. [2018. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
- ↑ Archivált másolat. [2006. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
- ↑ Archivált másolat. [2006. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
- ↑ a b Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
- ↑ a b Archivált másolat. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)
- ↑ Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai. Pozsony: (kiadó nélkül). 1839. 1. o.
- ↑ Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. Pozsony: (kiadó nélkül). 1844. 1. o.
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ 1709. augusztus 13. és 1712. április 3. között, majd 1712 második felétől 1714. október 19-ig szünetelt. Az első szünet előtti, „labanc országgyűlésen” a kurucok nem vettek részt, azt nem ismerték el, és ezért, bár jogilag annak folytatása volt, a kortársak az 1712-től ülésező diétára külön országgyűlésként tekintettek.
- ↑ Komárom, Újvidék és Zombor, majd külön: Győr
Források
szerkesztés- Juhász József: Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások
- Szijártó M. István. A diéta. Balaton Akadémiai Kiadó (2010). Hozzáférés ideje: 2011. június 30.
- ↑ E. Kovács Péter: E. Kovács Péter. Matthias Corvinus. Officina Nova, Budapest (1990). ISBN 963-7835-49-0
- Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig, (főszerk.: Benda Kálmán), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.
- 1000 év törvényei
További információ
szerkesztés- http://www.freeweb.hu/sorgloomer/tori/orszag.doc[halott link]
- Amikor Sopronra figyelt Európa. Az 1625. évi soproni koronázó országgyűlés; szerk. Dominkovits Péter, Katona Csaba, Pálffy Géza; MNL GYMSM Soproni Levéltár–BTK TTI, Sopron–Bp., 2020 (Annales Archivi Soproniensis)
- Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen; BFL–Mika Sándor Egyesület, Budapest, 2020 (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából)
- Hende Fanni: Politikai reprezentáció a magyar országgyűléseken 1687 és 1765 között; Magyar Nemzeti Levéltár, Bp., 2021