Vita:Nyelv

Legutóbb hozzászólt Misibacsi 11 évvel ezelőtt a(z) Nagy gáz témában

Összedolgozva a nyelvek cikkel:

(akt) (előző) . . A 2003 december 10, 18:56 . . GrinBot (robot Adding:ko,ca,gl,la,fy,no,oc,ms Removing:ar Modifying:zh,fr,es)
(akt) (előző) . . A 2003 december 10, 18:42 . . Grin (kis formatumozas)
(akt) (előző) . . 2003 szeptember 16, 15:53 . . Traroth (interwiki)
(akt) (előző) . . 2003 szeptember 4, 10:34 . . Grin (csonk, link a term es mest nyelvekre)

Találtam egy hibát: az oldal végén van egy [[tlh:Hol]] interlang link, ami ugyan létező helyre vezet, de nem jó helyen jelenik meg, mert szerintem a többi interlang nyelvi linkek közé kellene kerülnie! - Gaja 2004. július 26., 10:01 (CEST)Válasz

Magyar-magyar fordítás

szerkesztés

(nyelvelés)

A nyelvek többféleképpen változnak és fejlődnek, többek közt egymásra hatásuk és a beszélőik munkássága révén. 150 évvel ezelőtt készült matematika tanköny (l. alább) mára érthetetlen, talán még a matematikusoknak is. Ezért magyarsága ellenére le kellene fordítani.

Példa:

"VILÁGOSÍTÁS

419. §. Egyforma tömöttségek azok, mellyeknek a' pármérséklettjei, fenék fenékkel, magasság magassággal, terûlet terûlettel egyformák.

- Hasonlók pedig azok, a' mellyeknek pármérséklettjei szeresek, azaz, ha a' fenék úgy van a' magassághoz eggyikben, mint a' másikban; mely szerént, tsak a' mekkoraságban külömböznek egymástól.

KÖVETKEZÉS

420. §. A' golyóbisok mind hasonlók egymáshoz, mert tsak a' mekkoraságban külömböznek egymástól."

Aki szereti az ilyen világos példákat, az elküldhetné jutalom fejében a fenti világosítás szó mai megfelelőjét nekem. Az se lenen rossz, ha megnézné user:apogr/további példáit.

81.182.121.151 2004. szeptember 3., 10:14 (CEST)Válasz

Ezt találtam, itt >>> [1] A szuahéli a bantu nyelvek közé tartozik, a legnagyobb afrikai nyelvcsalád, a Niger-kongó tagjaként. Összesen több mint 40 millióan beszélik, elsősorban Kelet-Afrika országaiban, így Tanzániában, Kenyában, Ugandában. Morfológiailag az ún. „ragasztó” (agglutináló) nyelvek közé sorolhatjuk, a törökkel, a finnel, a japánnal és a magyarral együtt. ... További információért ld. Crystal David: A nyelv enciklopédiája. Budapest, Osiris Kiadó. 1998. 395–398. Amiből úgy tetszik, hogy a Dél-afrika nem stimmel a szuahélire. OsvátA. 2005. február 13., 23:11 (CET)Válasz


többnyelvűség?

Egyértelműsítő lap vagy szócikk

szerkesztés

Az alsó, hosszú szöveges részt, ami az emberi nyelvekről szól, szerintem bele kéne olvasztani a Nyelvészet szócikkbe, a felső részt pedig meghagyni „Nyelv” egyértelműsítő lapként. Szerintem az amiben szócikk-szerű tartalom van, az ne legyen egyértelműsítő lap is egyben.

nyenyec  2005. február 14., 00:42 (CET)Válasz

igen, kivéve, ha csak 2 jelentés van és az egyik ismertebb, pl. Balaton, Velence. Ilyenkor fölösleges lenne a külön egyértelműsítő. Alensha 2005. február 14., 00:51 (CET)Válasz
Ha jól látom itt 3 jelentés van. Meg kéne csinálni, hogy ne legyen egyszerre egyértelműsítő lap és szócikk. -- nyenyec  2005. július 1., 23:31 (CEST)Válasz

Max. 100 hang

szerkesztés

"a hangok száma kötött (általában ötven alatt van, de maximum száz lehet)" → Erre a "maximum százra" van valami forrás? Hogy fér ez össze azzal, hogy "Az emberi hangképző szervek által előállítható hangokból a különböző nyelvek nagyon eltérő mennyiséget használnak. A nyelvekben 2 (abház) és 55 (szedang) közötti magánhangzó és 6 (rotokasz) és 117 (!xu) közötti mássalhangzó fordul elő." (Fonetika)? (Bár az angol fonéma-cikk csak "77" mássalhangzót említ a !Xóõ nyelvnél, de azt is, hogy a nyelvnek emellett 31 magánhangzója is van /a magánhangzó-hosszúságot nem számítva/.) --Ali # 2006. április 30., 17:48 (CEST)Válasz

a hawaii nyelvben is 6 msh van. (k, l, m, n, p, w.) (Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. április 30., 21:22 (CEST)Válasz

Nem igaz, 8 van: h, k, l, m, n, p, w, '. Itt az ' torokzárt jelent, amit a mássalhangzók közé sorolnak. (forrás: hawaiianlanguage.com) - Gaja  2006. április 30., 21:52 (CEST)Válasz
jé... tökjó oldal, köszi. :) (Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. április 30., 22:02 (CEST)Válasz
Neked mindent (bizonyos határokon belül...)!   - Gaja  2006. április 30., 23:34 (CEST)Válasz

Kép figyelmeztetés

szerkesztés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd, mind itt, mind a CommonsTicker oldalon, az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker 2006. szeptember 23., 16:25 (CEST)Válasz

Most ezt megint mi értelme volt átnevezni???

szerkesztés

Áruljátok már el, mi a jó fenéért kellett ezt átnevezni, ha egyszer a nyelv cikkről meg átirányítás van rá? De ha mindenáron egyértelműsíteni kell feleslegesen, akkor miért nem a Nyelv szócikk az egyértelműsítő lap? Ennek most megint semmi értelme nem volt, csak az, hogy minél bonyolultabban lehessen rá hivatkozni. Gratulálok. – Mex plática 2009. március 30., 21:53 (CEST)Válasz

{{nincs megoldva}} :) Szerintem kár volt visszanevezned. Így most nem hívja fel a zöld szín a figyelmet arra, hogy az ilyen helyeken:

  • A kígyók sajátossága még a kétágú nyelv, melyet a száj kinyitása nélkül ki tudnak dugni a szájüregből egy kis ajakrésen. (Kígyók)
  • Hosszú, a hegyén ecsetszerűen foszlott nyelvük segítségével, amely erre a célra a lehető legalkalmasabb, jutnak ehhez a táplálékokhoz. (Mézevőfélék)
  • Barázdált nyelv (Down-szindróma)

és még sorolhatnám a cikkeket hosszasan, mind-mind helytelen a hivatkozás.  Karmelaüzenőlap 2009. március 31., 15:02 (CEST)Válasz

Mert helytelen is volt mindig is. A nyelv kezdettől fogva ez a szócikk volt, és nem a testrész, vagyis akik az általad idézett szócikkeket írták, azoknak kellett volna a linket egyértelműsíteni, hogy nyelv (testrész).  Mex plática 2009. március 31., 15:09 (CEST)Válasz


Erről egy igen hosszú vita folyt egyszer, Tgr és Pasztilla voltak a főszereplők benne, valahogy lemaradhattál róla. Ritka esemény volt: a hosszú eszmecsere végén valóban született egy megállapodás, és ez a zöldítéses megoldás volt a nyerő. Eszerint az adott kifejezéshez tartozó minden egyes cikk pontosító kiegészítést kap zárójelben. A zárójeles kiegészítés nélküli változat pedig a leggyakoribb használatra, vagy ha egyenrangúak, akkor az egyértelműsítő lapra mutat. Így a zöld szín figyelmeztet arra, hogy meg kell gondolni, tényleg jó-e a link. Általában azonban spontán is jó helyre fog vezetni.

 Karmelaüzenőlap 2009. március 31., 15:20 (CEST)Válasz

Ez is érthető, de én meg abból indulok ki, hogy ha eleve két vagy több szócikk közül az egyik az alapvetően gyakrabban használt, akkor kár bonyolítani a címet. Engem pl. kifejezetten zavar a zöld link, mert nekem azt jelenti, hogy pontosítani kell. Arra is gondolj viszont, hogy csak annál lesz zöld, aki bejelölte ezt az opciót a beállításoknál, aki nem, az ugyanúgy nem fogja tudni, hogy rossz a link. Nekem eleve zavaros az is, hogy magát az egyértelműsítő lapot egyértelműsítjük, a leglogikusabb az lenne, hogy a nyelv lenne az egyértelműsítő lap, és azon pedig a két egyértelműsített hivatkozás. A cél az (és szerintem ezért kellene alaposan meggondolni az összes átirányítást), hogy lehetőleg minél kevesebbszer, vagy egyáltalán ne kelljen a egy csomó szócikkben átírogatni a linkeket. Tehát én azt javasolnám, hogy az legyen egyértelműsítve mindig, ami az újabb. Ezzel már sokat szenvedtem, hogy egyfolytában át kellett írni jónéhány cikkben bizonyos hivatkozásokat, mert állandóan át lettek nevezgetve. – Mex plática 2009. március 31., 15:31 (CEST)Válasz


A németek ezt így mondanák: aki előbb jött, előbb őröl. Ez egy erősen angolszász szemlélet, egy Mexicanótól meglep! :)
Nagy segítség ám az a zöld link, szerintem érdemes bekapcsolni. Ha mindenki követné az új egyértelműsítési ajánlást, akkor az sokat segítene a félrecsúszott hivatkozások megtalálásában. Aki mondjuk a hangyászsün kapcsán ezt írja:
* A csőr végén szűk szájnyílás van, melyből vékony, féregszerű nyelvüket képesek kiölteni.
az aligha jut arra a gondolatra, hogy a nyelv, mint a közlés eszköze előbb készült el, és ezért előbbre való, mint a nyelv, mint szerv. Ha viszont bekapcsolta a zöldítést, akkor zöld link miatt feltűnne neki, hogy valami nem kóser. Most így, a kék linkkel, nem gyanakszik.
(Nem jó helyen vagyunk ezzel az eszmecserével, a Wikipédia-vita:Egyértelműsítő lapok vagy a WP:KF-E megfelelőbb lenne erre a célra.)
Ha nem maga a nyelv az egyértelműsítő lap, hanem átirányítás, annak az az előnye, hogy általában egyből jó helyre vezeti azt, aki a szó után keres, erre a cikkre itt, és csak a nem gyakori jelentések esetében kell továbbkattintgatni.
 Karmelaüzenőlap 2009. március 31., 16:54 (CEST)Válasz

Na de ezekben a cikkekben éppen az a baj, hogy nem a megfelelő nyelv cikkre van a hivatkozás, és ez akkor sem fog megváltozni, ha ezt a cikket átnevezed:_attól még a nyelv simán erre fog átirányítani, nem pedig a nyelv (testrész)-re. Nálam egyébként be van kapcsolva a zöld, pont azért, hogy tudjam javítani, csak sokszor nem értek egyet a (szerintem felesleges) egyértelműsítéssel. Ha gondolod, vesd fel a vitát a megfelelő helyen, rádbízom, engem úgyis leszavaznának.  Mex plática 2009. március 31., 19:01 (CEST)Válasz

Igen, az átirányítástól sem javulnának ki egyből a téves hivatkozások, olyan csoda nincsen. Csupán hamarább lehetne a tévedést zöld miatt észrevenni.
Nem vetem fel a vitát sehol, hiszen az már lezajlott egyszer. Téged próbáltalak meggyőzni, ha nem megy, hát nem megy. Nem olyan fontos az egész.
 Karmelaüzenőlap 2009. április 1., 02:07 (CEST)Válasz

Kivágott linkek

szerkesztés

A külső hivatkozásokból kivágtam kettőt:

Az első pusztán egy ábra, amelyhez valami tudós - aki valószínűleg nem nyelvész, hanem biológus - valamiféle pár mondatos eszmefuttatást fűzött (de hogy mennyire kanonikusak ezek a gondolatok, arról nincs információ). Ezt a főszövegként lehetne forrásként használni, de legalább egy jól forrásolt bekezdés kellene hozzá a nyelvek evolúciós megközelítéséről. De "szociolingvisztikai megállapítás"-ként idézni talán kissé elhamarkodott, bővebb forrás nem ártana.

A második egy "társadalmi reklám", valamiféle nyelvtanulási programról. A cikk tartalmához való kapcsolódása nem tűnik elég szorosnak, vagy ez nem állapítható meg.

Végül pedig legszívesebben rátenném a cikkre a "horror" sablont. Maga a cikk nem rossz, de a témához képest nagyon szűkszavú. Sehol nincs a cikkben irodalom vagy szakaszforrás, pedig már csak a nyelv definíciójának magának is könyvtárnyi irodalma van. Γουββος Θιλοβούββος 2010. október 17., 10:34 (CEST)Válasz

Nagy gáz

szerkesztés

"(context-free), míg az emberi nyelv megmaradt kontextus-érzékenynek, azaz szükség van a nyelvi megnyilatkozások értelmezéséhez a körülmények alaposabb ismeretére is, ami a gépnél nem jellemző"

A context-free/context-sensitive nem azt jelenti, hogy a nyelvet környezetében kell megérteni, hanem azt, hogy a generáló nyelvtan bal oldalán csak egy nemterminális állhat, azaz a nemterminálist a környezetének figyelembe vétele nélkül lehet csak lecserélni a nyelv mondatainak generálása során.

Ez így oltári beégés, ki kellene javítani! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 94.21.20.250 (vitalap | szerkesztései) 2013. január 6., 21:27‎

Miért nem javítod? Persze ennél érthetőbben kellene fogalmaznod... misibacsi*üzenet 2013. január 6., 22:15 (CET)Válasz

Visszatérés a(z) „Nyelv” laphoz.