Vita:Országház
A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található. |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy… |
Forrás
szerkesztésHasznos lehet: [1] – Antissimo 2007. november 19., 10:23 (CET)
Képfigyelmeztetés
szerkesztésA következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.
- Cecil törölte a(z) Image:Budapest_-_Parlament_-_légifotó.jpg nevű képet: Dupe of Image:Hungarian Parlament.jpg;
Kivágott rész
szerkesztés- Itt egy kivágott rész, mintha egy ismeretterjesztő cikkből lépne elő és nem egy igényes lexikon része lenne.
- "A neogótikus stílus mind Budapesten, mind Bécsben, a császár-városban is igen divatos volt, kifejezte a boldog békeidők emelkedett ünnepélyességét. Talán a kor szelleme is közrejátszott abban, hogy a győztes Steindl Imre terve lett, míg Hauszmann Alajos terve alapján megvalósult az egykori Királyi Kúria, szintén a Kossuth Lajos téren (az épület jelenleg a Néprajzi Múzeumnak ad otthont). Az említett nem nyertes pályázó magyar építészek is nagyon sok megrendelést kaptak más épületekre, s sokat tettek Budapest és az ország magyar városai épített környezetének jobbításáért."
- Ennek a cikknek nem a korabeli budapesti építészet ilyen felszínes bemutatása, hanem legalább Steindl tervének stílusmeghatározása a feladata.
- Aki a túlnyomórészt neogótikus épülettervet simán neogótikusnak nevezi, az egyáltalában nincs tisztában azzal, hogyan kezelték a historizmus korában a neo- stílusokat. Mivel az épület neoromán és neoreneszánsz vonásokat is hordoz, voltaképpen eklektikus (bár ezt a kifejezést többen ma is csak kritikára használják."
- A kivágott idézet egyes szerkesztőtársaink csapongását is szépen mutatja: miért beszél Bécsről, ráadásul "császárvárosként", jó finomkodó módon? "A kor szelleme" és más ködös kifejezések szintén gyengítik a lexikoncikket és nem erősítik. Mi volt "a kor szelleme"? A neogótika? Dehogy. A neoreneszánsz nem felelt meg " a kor szellemének? Dehogy.
- A kor uralkodó építészeti stílusa (nem "szelleme") a tervezéskor még valóban a historizmus volt
Szent Korona
szerkesztésKicsit visszanyestem a Szent Koronáról szóló részt, tekintve, hogy annak már van saját cikke, ez meg itt ugye az Országházról szól.– Malatinszky vita 2009. július 19., 20:05 (CEST)
Magyarország legnagyobb épülete?
szerkesztésEz biztos így volt egykor, de így 2012-ben, a Westend-ek és Arena Plázák korában ez kicsit nem idejétmúlt állítás? Villy Itt tessék beszólni 2012. június 11., 11:53 (CEST)
Az is gyanús, hogy a világ 3. legnagyobb országháza lenne. Hivatkozás nélkül szerepel. A Kreml például vagy ötszörakkora, létezik, hogy minden más ennyire le lehet "maradva"? Kellene ehhez keresni egy "rekordlistát". – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.104.99.33 (vitalap | szerkesztései) 2013. december 29., 16:02 (CET)
- Hát azt tudom, hogy a romániai parlament épülete, közel 360 000 négyzetméteres alapterületével a legnagyobb, illetve azt olvastam, hogy a második az argentin, de az tizede akkora, mint a román, így kisebb a Capitoliumnál és akkor a Kremlnél is, úgyhogy biztos, hogy nem harmadik az Országház, bár a Kreml egy erőd, a Duma és a Szovjet épülete csak egy része annak. Adam bozso vita 2021. január 22., 22:11 (CET)