Vita:Rák (betegség)

Aktív megbeszélések
Korábban kiemelt szócikkEz a lap egykor a kiemelkedő minőségű szócikkek közé tartozott.
A kiemelt státuszának megvonásáról szóló szavazást archiváltuk.

Nuvola apps iconthemes.pngEz a szócikk 2006. május 14. és 2006. május 22., valamint 2014. február 3. és 2014. február 6. (ajánló) között
szerepelt a kezdőlapon.

Boekenwurm.JPGA Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ.
Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

Other-langs2.pngA szócikk megfelelője kiemelt lett a portugál Wikipédián, az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

Mérföldkövek a cikk életútján
Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény
Jelölték kiemelt szócikknek Megkapta a kiemelt státuszt
Jelölték kiemelt státusz megvonására Elvesztette a kiemelt státuszt
Jelenlegi státusza: korábbi kiemelt szócikk
Nuvola apps iconthemes.png
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel:

Tudtad-e, hogy…

Esclapius stick.svg Ez a szócikk témája miatt az Orvostudományi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Színvonalas Ez a szócikk színvonalas besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Balint36 (vita), értékelés dátuma: 2018. november 4.
Orvostudománnyal kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index


KérésSzerkesztés

Nagyon kérem, hogy NCurse kivételével senki ne nyúljon hozzá! Kialakítottam a rendszert, már csak nyomni kell, de nem egyértelmű!!! Köszönettel, T. --Burumbátor 2006. február 26., 19:15 (CET)

NCurse, az első 5-6 bekezdésben egy-két kommentet benne hagytam, nem voltam biztos a dolgomban, nézd már meg és dönts felőlük. Ha kell dobd ki. Van ahol odaírtam a magyart, de meghagytam az angolt ellenőrzésre. Van ahol javasoltam magyar megfogalmazást.--Burumbátor 2006. február 28., 10:48 (CET)

Figyelj, kiteszem rá a karbantartás sablont, h senki ne nyúljon most bele. És csináld nyugodtan, ha valamit lefordítasz, ne hagyd kommentben, én majd úgyis átnézek mindent. És előre kérdem, h mit szeretsz inni, mert ezért bizony jövök majd neked valamivel. :)) Hálám üldözni fog... NCurse üzenet 2006. február 28., 18:19 (CET)

RáklikőrSzerkesztés

Nem neked csinálom, egyszerűen szeretem. Persze, neked nehéz ellenállni. De bele fog telni egy időbe, tudod, nem biztosan tudom mi az amiláz, a peptid, a glukóz és az éjjellátó berendezés között a különbség :)))))))))))

Konyak? --Burumbátor 2006. február 28., 18:31 (CET)

Rendben, akkor konyakozunk. :) Ha találsz olyan angol kifejezést, enzimet, aminek a fordításában nem vagy biztos, hagyd benne. Megoldom. NCurse üzenet 2006. február 28., 18:34 (CET)

JavaslatokSzerkesztés

A képeket átvehetjük az angolból, de ráérünk majd a commonsból válogatni, ha készen van a cikk. El kellene dönteni, h milyen elnevezés mellett döntünk, mert persze már láttam a limfómát hosszú ó-val leírva, de gliomát még soha. Vagy magyaros, vagy latinos. Dönteni kell még az elején. Én nem meglepően a latinos írásmódot támogatnám. Vagy megoldás: magyaros írásmód, hisz laikusoknak szól a cikk, de latin név mindig redirekt. NCurse üzenet 2006. február 28., 19:34 (CET)

Kedves kolléga! Olyan magaslatokat kívánsz velem eléretni, amit én soha nem fogok tudni. Figyelj, én lefordítom legjobb tudásom szerint, a görög/latin/magyar(os)/pápua elnevezésekben én nem tudok rendet vágni, ez a Te megtisztelő feladatod lesz. (Hiszen rövidesen sebészkés kerül a kezedbe, nem?) Lehet csinálni naponta, kétnaponta ahogy akarod, de ne várd el tőlem, hogy én találjam ki az egységes nomenklatúrát ebben a cikkben, mezei határőr-tisztként... :):):) Jó melót! --Burumbátor 2006. február 28., 19:44 (CET)

Sőt! Kérdezzük meg júzer LXXVIII. Ádámot, OK? --Burumbátor 2006. február 28., 19:46 (CET)

Félreértesz! Nagyon jól csináltad, amit csináltál. Én úgyis mindig végigmegyek a fordításaidon. És a végén meg hozzáírom a magamét. :) Úgy fordítsd a szavakat, ahogy eddig, én meg megbírkózom persze a pápuai kifejezésekkel is, csak nem akarom, h megint az a vád érjen, h nem a laikusoknak írok. NCurse üzenet 2006. február 28., 19:50 (CET)

ÍrásmódSzerkesztés

Nekem is nagyon furcsa látni ezeket a fogalmakat magyarosan leírva.

Szerintem magyarosan írni a magyar szavakat kell, vagyis csak azokat az idegen szavakat, amelyek már meghonosodtak a nyelvünkben. Ide tartozik pl. a "leukémia" de nem tartozik ide pl. a "teratóma", "glióma" stb. Különben ez állandó probléma, tankönyv, kiadó és szerkesztő válogatja, hogy hol van az a határ, amin túl magyarosan írnak.

És miért csak a latin szavakat? "in szitu karcinóma"

Egy elrettentő példa végső érvként: özofágusz AttishOculus 2006. március 1., valamikor (CET)

Engem meggyőztél, próbálok józan ésszel rendet vágni ezen a téren, magyarul hol így, hol úgy írni. PS. Mások írd alá a megjegyzést, tudod a négy tildével. --Burumbátor 2006. március 2., 05:05 (CET)

A sejtszintű megközelítés fejezetSzerkesztés

Burum, hagyd ezt a részt, mert szét kell szabdalnom, azon a fejezeten ne dolgozz feleslegesen, befejezem ott a fordítást. Mert így egy nagy olvasmány, minimális infromációval, nem szeretem az angolok szócséplését... NCurse üzenet 2006. március 4., 10:04 (CET)

Három "gonosz" amerikai (Kumar, Cotran, Robbins) szócséplése igazán bosszantó tud lenni, ezt tényleg kerüljük el. -- AttishOculus 2006. március 4., 13:29 (CET)

Tanácsadás linkekSzerkesztés

Jó lenne, ha segítene valaki, mert találtam egy oldalt a tanácsadásokról, de nem tudom mit válogassak be, vagy egyáltalán linkeljem be ezt az oldalt. Előre is köszi! NCurse üzenet 2006. március 4., 10:12 (CET)

Nekem tetszik, de nem hiszem, hogy ezt ide kellene válogatni, egy link pontosan elég annak, aki információt keres. -- AttishOculus 2006. március 4., 13:30 (CET)

Írtam levelet nekik, h átvehetjük-e nagyjából egy az egyben. Nem is mindet, de a fontosabbakat. Azt sztem várjuk meg. NCurse üzenet 2006. március 4., 13:35 (CET)

Nem tudom, mennyire lehet jogsértő egy linkgyűjtemény, mindenesetre engedélyt kaptam levélben a daganatok.hu szerkesztőjétől, h használhassam linkgyűjteményüket. Ha kell, idemásolom. NCurse üzenet 2006. március 6., 09:26 (CET)

EngedélySzerkesztés

Kedves Bertalan,

használja nyugodtan a linkgyűjteményünket, és jó munkát kívánok. Kérem, írjon majd, ha készen van, szívesen megnézném.

Kérem, hogy a Daganatok.hu kiemelet helyen szerepeljen a linkek között, ha egy mód van rá - rengeteg értékes tartalom gyűlt össze nálunk.

Üdvözlettel: Simon Tamás
info<kukac>daganatok.hu

Burum: fordítási tanácsokSzerkesztés

Ne törődj egyelőre a diagnosztikai és a kezelési részekkel. Azokból új cikkeket csinálunk, majd csak egy rövid beveztő kell, azt meg megírom. Azokat tehát hagyd, különben 40 oldalas lesz a cikk. Már nem sok van hátra... :)) NCurse üzenet 2006. március 18., 10:22 (CET)

de ugye látod, hogy csinálom... csak hát a sebesség... :)--Burumbátor 2006. március 18., 12:43 (CET)

Mégegy, a linkelésre figyeljünk, mert sokszor ugyanaz ötször is linkelve van, és ettől az egész lap piros lesz. Egy szó elég bőven egyszer. Igazából a ráktípusokat ki fogom szedni mindenhonnan, mert a legalsó sablonban benne van mind. NCurse üzenet 2006. március 18., 13:15 (CET)

képekSzerkesztés

150px ezt pl nem akarjátok felhasználni? Ultrahangos kép egy előrehalaott tumorról egy 3 éves kisfiúban. Képforrásban találtok részleteket is. Nikita 2006. március 24., 11:27 (CET)

és az enwiki Molecular biology részében található képet is magyarostíhatnátok. A commonsba nincs fenn, mert a többi wiki is lefordította a saját nyelvére. hasznos és jól szemlélteti. Nikita 2006. március 24., 11:37 (CET)

Nem tudom, mire gondolsz... Megmagyaráznád? NCurse üzenet 2006. április 1., 12:23 (CEST)

erre gondolok Ez jó lene még a cikkbe, csak magyarulNikita 2006. április 2., 16:12 (CEST)

TáblázatSzerkesztés

Ezen a táblázaton már kétszer elgondolkodtam. Szerintem pontosan meg kéne fogalmazni, hogy mire vonatkoznak a százalékos értékek és hogy hol marad a maradék ~50% ... Cunya 2006. március 24., 15:38 (CET)

Igazad van. Én a fordításért és minimális korrektúráért voltam felelős, és már én is jeleztem az ügygazdának (User:NCurse), hogy itt pölö egy magyar adatokat tartalmazó tábla is állhatna. De go ahead, fogalmazd meg pontosan, amit úgy érzel, hiányos. A maradék 50%-ra, ezek a táblázat első helyezettjei, értelemszerűen, Amerikáról lévén szó, a körömrák előfordulását is belevették, 0,00001%-os előfordulással :))) --Burumbátor 2006. március 24., 15:54 (CET)

A táblázat egyértelmű. A férfiak és nők leggyakoribb előfordulási és halálozási értékeiről szól. Azért nem jön ki a 100%, mert a maradék kb 200 fajta rák 0.1-0.2 százaléke adja ki a maradékot, de azokat nem akartuk, akarták mind felsorolni. Egyébként gőzerővel keresek magyar adatokat, de nincs. Levélben kértem néhány intézettől. Várom a válaszokat. NCurse üzenet 2006. április 1., 12:26 (CEST)

Igazán kíváncsi vagyok a válaszaikra. Remélem, nem zavarja meg őket a dátum. AttishOculus 2006. április 2., 01:09 (CEST)

Válaszlevelet várok a Daganatok.hu-tól és a Magyar Rákellenes Ligától is. Kértem magyar statisztikákat. Ha ezek megjöttek, mivel több kép nincs a commonsban, mehet referálásra. Nagy munka volt. Köszönet ezredszer is Burumnak! NCurse üzenet 2006. április 2., 10:23 (CEST)

Jó lesz má', na... Előre kell nézni :))) Burumbátor 2006. április 2., 11:53 (CEST)

SmirgliSzerkesztés

Gondolom, jövő hétre megint kéne egy tényleg rendesen megcsinált kiemelt cikk... Pontozni nem fogok, de ha az segítség, ideteszem azokat a mondatokat, amelyeken lehet, hogy van még egy pici sorja. Példul:

Az egészséges sejtek sebesülés, immunválasz, vagy apoptotikus folyamatok után szaporodnak. (Túl tömör, ezért homályos: nem világlik ki belőle, hogy egy egészséges adult sejtjei nem szoktak csak úgy ukmukfukk szaporodni, és hogy éppen akkor van gubanc, ha ez bekövetkezik. A cikkben később persze tisztázódik minden, de ez a mondat nagyon az elején van és nagyon kijelentő.)

Ha van vele erőd bíbelődni, akkor alaposabban átrágom az egész cikket, de előbb kérek egy fejbólintást...--Godson 2006. május 11., 14:41 (CEST)

Sajnos nagyon kevés időm van, de ritkán kérek ilyet: nagyon sok munkám van benne és Burumnak is. Megköszönnénk, ha itt a vitalapon vetnéd fel a nagyobb változtatásaidat, mert én most, korrektnek gondolom a cikket. Tudom, h nem illik ilyet kérni, de érts meg kérlek, két hónapunk ment rá. Köszi előre is. Az említett mondatot javítom. NCurse üzenet 2006. május 11., 14:52 (CEST)

Egyezik az elképzelésünk: a cikkbe magába csak teljesen "egyértelmű" és piciny belenyúlásokat tennék, minden nagyobb léptékű ( értelmezési, stílusbéli, homályossági és hasonszőrű) kérdést én is ide szántam tenni, a vitalapra. (Talán még a kommentezés jöhetne számításba, de nekem nem igazán szimpátikus módszer, mert könnyen benne ragad akkor is, amikor már nincs szükség rá.) Átfutottam, nincs nagy búbanatom, csak itt-ott néhány finomítás.--Godson 2006. május 11., 15:32 (CEST)


- el kéne dönteni, hogy a tumor szupresszor egybe vagy külön írandó (az ábrán külön van, a szövegben is-is)

  • Nem tudom. Mindenütt máshogy írják, ezért nem csináltam belőle problémát. Én külön írnám. NCurse üzenet 2006. május 11., 23:46 (CEST)

(Majd mondom is hozzá:)

Csak a mutálódott gének adnak le kontrollálhatatlan növekedési jelzéseket.(kontrollálhatatlan=nem világos, hogy elvileg nem lehet kontrollálni, vagy "csak" a szervezet nem képes erre? Azaz: jobbnak látnám a kontrollálatlanszót: ez nem sugallja azt, mintha a meghibásodott génekben még valami cseles kontrollmegkerülési szándék is rejtezne)

Kontrollálhatatlan a jó, mert nem az a lényeg, hogy nem kontrollálódik, hanem hogy a mutálódtt gén miatt a szervezet nem képes rá. NCurse üzenet 2006. május 11., 23:46 (CEST)

A legfontosabb tumorszupresszorok közé tartozik a p53 gén, amely egy transzkripciós faktor és számos sejtszintű hatás képes aktiválni, úgy mint a hypoxia vagy az UV-sugárzás által okozott károsodás.

Jobbnak látnám: A legfontosabb tumorszupresszorok közé tartozik a p53 gén, amely egy transzkripciós faktor, és számos olyan sejtszintű hatás képes aktiválni, mint a hypoxia vagy az UV-sugárzás által kiváltott károsodás. (így egyértelműbb, hogy miért mondjuk sejtszintűnek az aktiváló hatást = nem maga az UV-sugárzás, hanem a következménye aktivál)

Jobb, ahogy te írod. NCurse üzenet 2006. május 11., 23:46 (CEST)

(a mutációk) amelyeket a sejtek saját utódjaik részére örökítenek át,= amelyeket a sejtek utódsejtjeikre örökítenek, (nehogy má valaki az egyed utódjára gondoljon) A mondat mindenképpen átalakításra szorul, mert keveredik benne a meghibásodás fenotípusos kifejlődése az egyénben (sejtgenerációk) a meghibásodási hajlam öröklődédével (embergenerációk)

A saját szócska nélkül máris jobb lesz. NCurse üzenet 2006. május 11., 23:46 (CEST)

Ugyanakkor, már több rákos megbetegedésről is kimutatták, hogy örökölhető. (Azt gondolom, ez így túlságosan kategorikus: azt mondaná ki, hogy egyes rákbetegségek jelentős (de lagalábbis becsülhető)valószínűséggel minden egymást követő generációban kifejlődnek, vagy kifejlődhetnek. Kegyetlen társadalmi következményei lehetnek ám egy ilyen kijelentésnek: párválasztás, etc. És ha fennáll egy általánosító előítélet kialakulásának a veszélye, jobb a körülményeskedő óvatosság.)

Ebben nincs semmi hiba. Ha valakinek familiáris adenomatózus polyposisa van, akkor már fiatalan megjelennek a polipok a vastagbelében. Ez mind bizonyított és vannak még példák. Ami igaz, az igaz, akármennyire is csúnya. NCurse üzenet 2006. május 11., 23:46 (CEST)

Köszi, hogy foglalkozol vele. Remélem érdemben válaszoltam felvetéseidre, kicsit fáradt vagyok most. NCurse üzenet 2006. május 11., 23:46 (CEST)

Egyértelműsítő bevezető: kell ez ide? hiszen a szócikk címe eleve "Rák (betegség)". Szvsz semmi szükség rá... Szép vasárnapot mindenkinek :) --Burumbátor 2006. május 14., 11:02 (CEST)


Rákkutatás MagyarországonSzerkesztés

Pl.: PTVR Szerintem megérne egy fejezet.

A Rákellenes Küzdelem Világnapja

2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust, amelynek résztvevői február 4-én a gyakran halálos kór elleni világméretű összefogásra felszólító dokumentumot írtak alá. Ennek emlékére a kongresszus február 4-ét a Rákellenes Küzdelem Világnapjává nyilvánította. A rák akkor alakul ki, amikor a sejtek működését és osztódását biztosító folyamatokba hiba csúszik: a rákos sejtek szakadatlanul osztódnak, és olyan új sejteket hoznak létre, amelyekre a szervezetnek semmi szüksége. Az így képződő szövethalmazt tumornak vagy daganatnak nevezzük. A rák gyűjtőfogalom: több száz különböző szövettani típusú, különböző biológiai viselkedésű és különböző szervekre lokalizálódó megbetegedést fed. Ennek megfelelően a kezelése, gyógyítása is sokféle lehet - nincs ellene univerzális gyógyszer. Míg fél évszázada a rosszindulatú daganatokkal diagnosztizált betegeknek csak 20 százaléka volt megmenthető, addig ma ez a szám 50 százalék, és a bővülő terápiás lehetőségeknek és intenzív kutatásoknak köszönhetően az arány egyre javul. Szervezetünkben nap mint nap keletkeznek rendellenes sejtek, mégis nagyon ritka, hogy ezekből betegség fejlődjön, mivel az immunrendszer sejtjei ezeket képesek felismerni és elpusztítani. Néha a sejteknek sikerül kibújniuk a szervezet ellenőrzőrendszerének felügyelete alól, s a rendellenes anyagcseréjű sejtek féktelen szaporodása és áttétképződése vezet az összefoglaló néven ráknak (karcinóma, szarkóma) nevezett betegséghez. A világon évente 10 millió új rákos megbetegedést fedeznek fel, s több mint 6 millióan halnak meg emiatt - ez az összes halálozás 12 százaléka. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003. évi jelentése arra figyelmeztetett, hogy a rák terjedése elleni sürgős lépések nélkül két évtized alatt másfélszeresére nőhet a rákos esetek száma, s az új megbetegedések száma elérheti az évi 15 milliót. A WHO szerint a megelőzést világméretekben két fő kockázati tényezőre kell összpontosítani: a dohányzásra és a táplálkozásra. Újabb kutatások szerint a C-vitamin az egyik legfontosabb tényező abban a komplex folyamatban, amelynek révén a szervezet megszabadul az anyagcsere során keletkező sejtkárosító anyagoktól, gátolva ezzel a tumoros sejtosztódás kialakulását. Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések után a rák a második leggyakoribb halálok. A daganatos megbetegedések okozta halálozások rangsorában a magyar férfiak az első, a nők a második helyen állnak a világon. Napjainkra a legtöbb rák esetében megállt a meredek növekedés, de így is évente mintegy 55 ezren betegednek meg rákban, és mintegy 33 ezren halnak meg, vagyis egy Esztergom nagyságú város lakosságát veszítjük el. A rákban elhunytak fele megmenthető lenne, ha az elváltozást, a daganatot idejében felismernék és megfelelően kezelnék. Felvilágosítással és idejében végzett szűrővizsgálatokkal az esetek egyharmadát lehetne megelőzni, egyharmadát gyógyítani, a betegek fennmaradó egyharmadát pedig megfelelő életminőség-javító kezelésben részesíteni. Ennek érdekében hirdette meg a kormány a 2006-ban induló Nemzeti Rákellenes Programot, amelynek célja az, hogy öt év alatt tíz százalékkal csökkenjen a daganatos betegségekből eredő halálozások száma. A program legfontosabb üzenete: a rákbetegséget meg lehet előzni, és e betegségből meg lehet gyógyulni. (Magyarországon 1993-tól Nemzeti Rákellenes Napot szervez április 10-én a Magyar Rákellenes Liga.)


MTI 2006. február 3., péntek 07:50 - Üdv. » KeFe « * 2006. február 3., 12:26 (CET)

PTVRSzerkesztés

Saját kutatást, táplálékkiegészítőket nem teszünk a cikkbe, az tuti. A link az nem publikáció, az csak egy link. Az immunrendszeren túli dolgokat meg hagyjuk meg az ufóknak. Bocs... NCurse munka 2006. december 4., 19:47 (CET)


TáblázatSzerkesztés

  • 1. Be lehetne egy táblázatot szúrni a cikkbe, ami a világ országainak adatait Magyarország adataival hasonlítja össze. pl. betegség kialakulása, halálozás.
  • 2. Lehetne egy táblázatot szerezni a Európa országainak és Magyarország adatainak összehasonlitasaról.--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. április 14., 11:18 (CEST)

Előre hát, kedves druszám, a szerzés útján!! Mindenkit leverek, aki vissza akarna tartani tőle!!! :) De nem lesz könnyű, már próbáltuk, nagyon nehéz jogtiszta és érvényes, érdekes táblázatot találni. Üdv, --Burumbátor Burum kerekasztala 2007. április 14., 11:28 (CEST)

GlyphosateSzerkesztés

Kedves Szerkesztőtársak! Kaptam egy csokor linket, amelyek egy növényvédő szer rákkeltő hatásáról szólnak, pro-kontra, ide másolom, hátha hasznát veszitek:

kísérleti eredményt, amelyben a glyphosate nevű hatóanyagot tartalmazó gyomirtóval végzett tartamkísérletben (erre toleránsak a leggyakoribb GM-növények, pl. a Monsanto tulajdonú NK603) Seralini és mtsai tumorok megjelenését mutatták ki:

üdv Bokorember vita 2012. szeptember 20., 09:23 (CEST)

Is this an useful improvement?Szerkesztés

This is a translated article from English Wikipedia by Translators Without Borders.

Cancer
 

Adatbázisok
DiseasesDB28843
MedlinePlus001289
MeSH ID D009369

A Rák, más néven rosszindulatú tumor vagy rosszindulatú daganat egy olyan betegségcsoport, mely során abnormális sejtnövekedés lép fel a testben és fennáll annak veszélye, hogy ez a sejtnövekedés a test más részeibe is átterjed.[1][2] Nem minden tumor rosszindulatú; a jóindulatú daganatok nem terjednek el a testben.[2] A rák lehetséges jelei és tünetei többek között az alábbiak lehetnek: egy új dudor, rendellenes vérzés, elhúzódó köhögés, megmagyarázhatatlan fogyás és a székletürítés változása.[3] Bár ezek a tünetek rákos megbetegedésre utalhatnak, más problémák is okozhatják megjelenésüket.[3] Több, mint 100, az embert érintő, különböző ismert ráktípus létezik.[2]

A rák miatt bekövetkező halálesetek nagyjából 22%-áért a dohányzás tehető felelőssé.[1] További 10%-ért az elhízás, a rossz étrend, a testmozgás hiánya és az alkoholivás okolható.[1] Egyéb, a kialakulást segítő tényezők lehetnek még bizonyos fertőzések, az ionizáló sugárzásnak való kitettség és a környezetet szennyező anyagok.[4] A fejlődő világban a rákos megbetegedések közel 20%-át az olyan fertőzések okozzák, mint a hepatitis B, a hepatitis C és a humán papillomavírus.[1] Ezek a tényezők okolhatók – legalábbis részben – a sejtek génjeinek megváltozásáért.[5] A rák általában sok ilyen genetikai változás következtében fejlődik ki.[5] A rákos megbetegedések körülbelül 5–10%-áért a szülőktől örökölt genetikai hibák okolhatók.[6] A megbetegedést bizonyos jelek és tünetek felismerésével vagy rákszűréssel lehet kimutatni.[1] Ezt követően általában orvosi képalkotással további vizsgálatokat folytatnak le, majd biopsziát végeznek a kórkép felállításához.[7]

Sokféle rákos megbetegedés megelőzhető a dohányzás elkerülésével, egészséges testsúly fenntartásával, mértékletes alkoholfogyasztással, sok zöldség, gyümölcs és teljes kiőrlésű gabona fogyasztásával, néhány fertőző betegség elleni védőoltás beadatásával, a vörös húsok mértéktartó fogyasztásával, valamint a túl sok napfény elkerülésével.[8][9] A méhnyakrák és a végbélrák korai diagnosztizálása rákszűréssel lehetséges.[10] A mellrák szűrésének előnyei ellentmondásosak.[10][11] A rákos megbetegedéseket gyakran az alábbi beavatkozások valamilyen kombinációjával próbálják meg kezelni: sugárkezelés, sebészeti beavatkozás, kemoterápia és célzott daganatterápia.[1][12] A fájdalom és a tünetek kezelése az orvosi ellátás fontos része. A palliatív kezelés különösen azon betegek esetében fontos, akik már a betegség előrehaladott stádiumában vannak.[1] A túlélés esélye attól függ, hogy milyen típusú a rák, illetve, hogy a kezelés megkezdésekor mennyire előrehaladott a betegség.[5] Azon gyermekek esetén, akik a betegség felismerésének idején 15 évesek vagy fiatalabbak, a fejlett világban átlagosan 80%-os az 5 éves túlélési arány.[13] Rákos megbetegedés esetén az Egyesült Államokban az 5 éves túlélési arány átlagosan 66%.ref>SEER Stat Fact Sheets: All Cancer Sites. National Cancer Institute . (Hozzáférés: 2014. június 18.)</ref>

2012-ben mintegy 14,1 millió új rákos esetet regisztráltak világszerte.[5] A betegség 8,2 millió ember halálát okozta, azaz az összes emberi haláleset 14,6%-áért felelős.[5][14] Férfiak esetén a leggyakoribb rákos megbetegedések a tüdőrák, a prosztatarák, a végbélrák és a gyomorrák, míg nők esetén a mellrák, a végbélrák, a tüdőrák és a méhnyakrák.[5] A melanóma kivételével a bőrrák nem szerepel ezekben a statisztikákban, holott ha szerepelne, akkor a rákos megbetegedések legalább 40%-áért lenne felelős.[15][16] Gyermekek esetén az akut limfoblasztos leukémia és az agydaganat a leggyakoribb rákos megbetegedések, kivéve Afrikában, ahol leggyakrabban a non-Hodgkin limfóma fordul elő.[13] 2012-ben mintegy 165.000, 15 évnél fiatalabb gyermeket diagnosztizáltak a betegséggel. A rák kockázata az életkorral jelentősen nő, és a legtöbb rákos megbetegedés leggyakrabban a fejlett országokban fordul elő.[5] Ezek az arányok a népesség elöregedésének és a fejlődő világban történő életmódbeli változásoknak köszönhetően egyre magasabbak.[17] A rákos megbetegedések pénzügyi költségét 2010-ben 1.16 billió amerikai dollárra becsülik.[18]

References:

  1. a b c d e f g Cancer Fact sheet N°297. World Health Organization , 2014. február 1. (Hozzáférés: 2014. június 10.)
  2. a b c Defining Cancer. National Cancer Institute . (Hozzáférés: 2014. június 10.)
  3. a b Cancer - Signs and symptoms. NHS Choices . (Hozzáférés: 2014. június 10.)
  4. Anand P, Kunnumakkara AB, Kunnumakara AB, Sundaram C, Harikumar KB, Tharakan ST, Lai OS, Sung B, Aggarwal BB (2008. szeptember 1.). „Cancer is a preventable disease that requires major lifestyle changes”. Pharm. Res. 25 (9), 2097–116. o. DOI:10.1007/s11095-008-9661-9. PMID 18626751.  
  5. a b c d e f g World Cancer Report 2014.. World Health Organization, Chapter 1.1. o. (2014. augusztus 3.). ISBN 9283204298 
  6. Heredity and Cancer. American Cancer Society. (Hozzáférés: 2013. július 22.)
  7. How is cancer diagnosed?. American Cancer Society , 2013. január 29. (Hozzáférés: 2014. június 10.)
  8. Kushi LH, Doyle C, McCullough M, et al. (2012). „American Cancer Society Guidelines on nutrition and physical activity for cancer prevention: reducing the risk of cancer with healthy food choices and physical activity”. CA Cancer J Clin 62 (1), 30–67. o. DOI:10.3322/caac.20140. PMID 22237782.  
  9. (2011. december 6.) „16. The fraction of cancer attributable to lifestyle and environmental factors in the UK in 2010.”. British journal of cancer 105 Suppl 2, S77-81. o. DOI:10.1038/bjc.2011.489. PMID 22158327.  
  10. a b World Cancer Report 2014.. World Health Organization, Chapter 4.7. o. (2014. augusztus 3.). ISBN 9283204298 
  11. Gøtzsche PC, Jørgensen KJ (2013. június 4.). „Screening for breast cancer with mammography.”. The Cochrane database of systematic reviews 6, CD001877. o. DOI:10.1002/14651858.CD001877.pub5. PMID 23737396.  
  12. Targeted Cancer Therapies. NCI , 2014. április 25. (Hozzáférés: 2014. június 11.)
  13. a b World Cancer Report 2014.. World Health Organization, Chapter 1.3. o. (2014. augusztus 3.). ISBN 9283204298 
  14. The top 10 causes of death Fact sheet N°310. WHO , 2014. május 1. (Hozzáférés: 2014. június 10.)
  15. (2013. február 1.) „Nonmelanoma skin cancer.”. Facial plastic surgery clinics of North America 21 (1), 43–53. o. DOI:10.1016/j.fsc.2012.10.003. PMID 23369588.  
  16. (2012. november 1.) „Epidemiology and economic burden of nonmelanoma skin cancer.”. Facial plastic surgery clinics of North America 20 (4), 419–22. o. DOI:10.1016/j.fsc.2012.07.004. PMID 23084294.  
  17. Jemal A, Bray, F, Center, MM, Ferlay, J, Ward, E, Forman, D (2011. február 1.). „Global cancer statistics”. CA: a cancer journal for clinicians 61 (2), 69–90. o. DOI:10.3322/caac.20107. PMID 21296855.  
  18. World Cancer Report 2014.. World Health Organization, Chapter 6.7. o. (2014. augusztus 3.). ISBN 9283204298 
Thank you for posting the translation, it contains a lot of useful information we could add to the article, but since it is a featured one on the Hungarian Wiki, I'm wondering how to incorporate these sections into it. Anyway, thank you again. :) Regards, --Kohlins vita 2015. március 16., 08:05 (CET)
Visszatérés a(z) „Rák (betegség)” laphoz.