Főmenü megnyitása
Boekenwurm.JPGA Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ.
Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

Other-langs2.pngA szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a görög és indonéz Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

Mérföldkövek a cikk életútján
Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény

JogSzerkesztés

A magyar szerzői jogi törvényben található felsorolás nem kimerítő, hanem példálózó jellegű. Erre több tanulmány is rámutat, és a szöveg a "különösen" szóval egyértelművé is teszi.

"1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:

a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,

... ... ...

p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis."

A szerzői alkotásSzerkesztés

Én nem értek ehhez, de hiányolom innen pl. a fotókat:

Hogy van ez?

nyenyec  2005. május 3., 00:51 (CEST)

Sok-sok (fontos és kevésbé fontos) jogforrás elérhető az MHSZ gyűjteményéből.

Ebben a topikban pedig régebben elég sok kapcsolódó linket összeszedtem. A cikkbe nem valók, de a tartalmukból sok mindent át lehetne emelni.

Nem kéne egyébként szétszedni a cikket magyar és általános jogra?

--TG® 2005. július 20., 20:45 (CEST)

De igen, minimum a cikken belül világosan szét kéne választani a kettőt. Jó lenne ha lenne sok jogász szerkesztőnk is... -- nyenyec  2005. július 20., 20:48 (CEST)

Bocs a sok lásdmégért. Egyszer majd beleírom őket rendesen a cikkbe, de egyelőre a szerzői jog alacsonyan van a prioritásaim között... --TG® 2005. július 20., 21:01 (CEST)

1999 éves törvény visszamenõlegesen is érvényes?Szerkesztés

Az 1999 éves törvény amiben szerepel a szerzõ halálától való 70 év kimondása visszamenõleg is érvényes? Pl. Clair Vilmos (aki 1951-ben halt meg) 1914-ben kiadott Párbaj Codex címû könyve 1999 óta 2021-ig jogvédelem alatt áll? Mi volt a törvény 1999 elõtt? Volt idõszak amikor bizonyos mûvek 1998-ban már elvileg elvesztették a szerzõi jogvédelmet, de 1999 óta újra élvezik?

Az angolszász törvényhozásban, úgy tudom visszamenõlegesen nem hatnak a törvények általában... így például 191_ (ezerkilencszaztizenvalahány) elõtti mûvek a szerzõ elhalálozásának évétõl függetlenül már nem élveznek jogvédelmet... sõt, mivel még az azutáni idõszakban is sokáig egy felújításos rendszer volt, esetekben még ma is élõ szerzõk mûvei elvesztették a jogvédelmet (felújítás híjján)... mivel a késõbbi Bern egyezményhez való igazítás nem hattot rájuk visszamenõleg.

Ez magyar törvényhozásban nem így van? – 64.231.20.34 (vita) 2010. december 19., 18:01 (CET)

Azelőtt a haláltól számított 50 év volt a jogvédettség időtartama, és igen, a 70 év visszamenőleg érvényesül, például a Kosztolányi-jogok is 2007. január 1-jével szabadultak fel: [1]. Arra már nem emlékszem, hogy a hiátussal mit kezdett a törvény: ui. pl. Kosztolányi esetében 1999 előtt már 2 éven át szabadok voltak a jogok (50 év). – Pagonyfoxhole 2010. december 19., 18:30 (CET)

Megjegyzés: Az oltalmi idő meghosszabbítása önmagában még nem jelent visszamenőleges hatályt. Amikor meghosszabbították az oltalmi időt, akkor a szerzők jogokat kaptak (újra). A 70 év nem "visszamenőleg érvényesült", hanem a védett alkotások köre bővült ki azokkal az alkotásokkal, amelyeknél még nem telt el a megadott idő.


"A szerzői jogról általában"Szerkesztés

Ennél igényesebb megfogalmazásra lenne szükség:

"A szerzői jog lényegét tekintve kizárólagos tulajdonjog, azt biztosítja, hogy az alkotó (másképpen a jogtulajdonos), tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával („mű”), azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni, például a következőkre: a művet reprodukálni, abból újabb műveket készíteni, forgalmazni, nyilvános helyen megmutatni, előadni stb.

Ez a jog akkor keletkezik, amikor a megszületik, és nem függ a mű publikálásától. (Általában az a szokás, hogy a megfelelő hivatalt erről a tényről értesíti a szerző, amely a mű eredeti példányát átveszi megőrzésre, hogy jogviták esetén legyen bizonyíték. Magán a művön pedig feltüntetik a jogtulajdonos nevét, és a jogviszony időbeli hatályának kezdőévét.) "

Alapvető, hogy a szerzői jog alanyi és vagyon jogok összessége. Ezen jogok jogosultjai elválhatnak egymástól. A köznyelven "jogtulajdonos"nak nevezett személy nem feltétlenül a szerző. a jogviszony nem azonos az oltalmi idővel. Mindkét esetben laikusok pontatlan szóhasználatáról van szó. --Linkoman vita 2017. július 9., 09:17 (CEST)

Visszatérés a(z) „Szerzői jog” laphoz.