Vita:Vízimajom-elmélet

Aktív megbeszélések
Symbol thumbs up.svgEz a szócikk szerintünk jelenleg a legjobb magyar nyelvű online összefoglaló a témájában, nem találtunk nála jobb weblapot.
Ha szerinted nem a legjobb, írd le, miért nem, távolítsd el a sablont, és vedd ki a cikket a listából.

Korábban kiemelt szócikkEz a lap egykor a kiemelkedő minőségű szócikkek közé tartozott.
A kiemelt státuszának megvonásáról szóló szavazást archiváltuk.

Nuvola apps iconthemes.pngEz a szócikk 2006. június 19. és 2006. június 26. között
szerepelt a kezdőlapon.

Mérföldkövek a cikk életútján
Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény
Jelölték kiemelt szócikknek Megkapta a kiemelt státuszt
Megjegyzések: A magyar Wikipédia történetének e korai szakaszában még nem volt kezdőlapszavazás, a szócikkek a szerkesztők konszenzusa alapján kerültek a kezdőlapra, mely egyet jelentett a kiemeltséggel. A kiemelt jelzést 2006. június 19-én kapta meg.
Jelölték kiemelt státusz megvonására Elvesztette a kiemelt státuszt
Jelenlegi státusza: korábbi kiemelt szócikk

HiánySzerkesztés

hianyzik az osszefoglalobol, hogy az emberek 7 szazalekanak hartyz van az ujja kozt ill. az kihalt afrikai vizi eletmodot folytato nagylabu torzsre vonatkozo resz.

megemlíteném még az emberi májat, amihez hasonló állítólag csak vízi emlősök közt fordul elő. miért? erről tud valaki bővebbet? Gubb     2006. április 17., 17:44 (CEST)

A máj előfordul alattunk álló szárazföldiekben is. Sőt. :) Másik, ami hiányzik még a cikkből:

  • hivatkozások (angol és magyar)
  • néhány kép

NCurse üzenet 2006. május 18., 10:12 (CEST)

Ha mehet kiemeltnek, szólj... --NCurse üzenet 2006. május 24., 08:53 (CEST)

Tudtommal az emberhez legközelebb álló faj (genetikaliag és viselkedésileg) a törpecsimpánz (bonobó), és nem a csimpánz. Xbspiro 2006. június 20., 11:56 (CEST)

A csimpánznak és a törpecsimpánznak a közös őse kb. 2-3 millió évvel ezelőtt élt, az ő és a mi fejlődési vonalunk pedig 6-7 millió éve vált szét, tehát mind a két faj ugyanolyan közel áll hozzánk. Annak oka, hogy inkább a csimpánzokkal hasonlít össze az irodalom, szerintem azt lehet, hogy ők többen vannak és a testméretük közelebb áll hozzánk. Egyébként szerintem is igaz, hogy a törpe csimpánzok néhány vonása jobban hasonlít ránk (pl. a nemi életük).

Köszönöm a figyelmetlenségeim kijavítását. Tiberio 2006. június 20., 12:12 (CEST)

DokumentumfilmSzerkesztés

Nemrég láttam egy dokufilmet, valamelyik nem kifejezetten term.tud. csatornán (lehetett akár vmelyik kereskedelmi tévé is). Olyan majmokat mutattak be, amelyek egy folyóban halásztak. A fák ágai belelógtak a vízbe, a majmok (gorillák?) hátán lógtak a kicsinyek, ők meg 2 lábon járkáltak a vízben, és próbáltak valamit kifogni. Tisztára olyanok voltak, mint a horgászok.

BonobóSzerkesztés

Én is ugy tudom,hogy a törpecsimpánz (bonobó) közelebbi faj.--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. április 14., 11:24 (CEST)

AgaiumbuSzerkesztés

Ez a bekezdés a kacsalábú agaiumbukról nem hoax véletlenül? Megnéztem a guglin, mert érdekelt a téma, de mindössze két találat van rá: [1]. Biztos, hogy léteztek e derék bennszülöttek? Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2008. május 1., 18:23 (CEST)

Agai ambu néven már több találat van [2] (69), de elég nagy a vita, hogy voltaképp léteztek-e. Én kivenném ezt a bekezdést, mint nem igazolhatót. Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2008. május 1., 18:23 (CEST)

Csányi Vilmos könyvében (Az emberi természet) ezt a sztorit leírja, ettől még persze lehet kamu. – KGyST vita 2008. május 1., 18:44 (CEST)

Megmondom őszintén, én se látok tisztán az ügyben... Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2008. május 1., 18:52 (CEST)

Én azt mondom, ha Csányi bevállalja, aki a téma avatott ismerője, mi se ijedjünk meg tőle. – KGyST vita 2008. május 1., 20:01 (CEST)

Van ezen a linken http://www.gutenberg.org/files/2564/2564-h/2564-h.htm egy könyv, (H. Wilfrid Walker: Wanderings Among South Sea Savages And in Borneo and the Philippines), külön fejezettel az agaiumbukról (érdekes kérdés, hogy átírjuk-e őket agai ambukra), fényképpel a cölöpökre épült házakról. – KGyST vita 2010. május 8., 23:44 (CEST)

Félrevezető és elvakultSzerkesztés

Ez a szócikk félrevezető és elfogult módon kampányol egy teljesen hiteltelen, de az olcsó médiában jól eladható szaftos elmélet mellett. Senki nem állítja, hogy az ember evolúciójában ne lett volna szerepe a vízparti életnek, vagy a vízből szerzett tápláléknak stb. (Ha mégis, akkor arról hivatkozást kérnék!) Az emberiség nagy része ma is vízparton él, és eszik halat is. De ugye a szavannán is van vízpart?

Csak néhány példa a csúsztatásokra:

---

"Az ember az egyetlen főemlős, amelynek teste gyakorlatilag teljesen csupasz. Az állatvilágban a forró égöv alatt élő vastagbőrű emlősökön kívül (például az orrszarvúak, elefántok) csak a teljes (például bálnák, delfinek, tengeri tehenek stb.) vagy a forró égöv alatt részleges (víziló) vízi életmódot folytató emlősök szőrtelenek."

Valójában nem az számít, hogy hány többé-kevésbé csupasz fajt látunk a vízben vagy a szárazföldeken, hanem az, hogy az evolúció során ez a tulajdonság hányszor jelent meg. Vízben megjelent csupasz csoportok a cetek, a tengeri tehenek és a vízilovak. Szárazföldön az elefántok és az orrszarvúak. Meg a mondjuk a csupasz turkáló, amit a szerzők elfelejtenek említeni. Tényleg sokkal gyakoribb a csupaszság megjelenése a vízi csoportokban? Ez statisztikailag szignifikáns? Nem. A főemlősök (és ezen belül az emberszabásúak) sok fajának egyes testrészei (főként a pofák és az ivarszervek környéke) feltűnően csupaszak, de ez valahogy szintén kimaradt.

Érdekes módon az embernél épp a pofa és az ivarszervek környéke szőrös! Vérzik az érvelés... L András pankuš→ 2010. október 16., 21:43 (CEST)

---

A "Lefelé néző orrnyílás, mozgatható orrcimpa" cím alatt azt írja, hogy a "Vízi életmód esetén van előnye". De akkor miért néz felfelé a vízi emlősök orrnyílása? Ők rosszul alkalmazkodtak a vízhez, mi meg jól? Az ember orrcimpája nem zárható, mint a vízi emlősöké, és sok-sok szárazföldi emlős orrcimpái sokkal jobban mozgathatók, mint a mieink. Nézzen meg valaki közelről mondjuk egy lovat valahol.

És a lónak hol van az orrcimpája? Mer'hogy nincsen neki olyanja. Az egész orrát mozgatja, ha kell. L András pankuš→ 2010. október 16., 21:43 (CEST)

---

"Tudunk úszni, élvezzük a vizet" Az ember veleszületett módon nem tud úszni, bár kétségkívül meg tud tanulni úszni. Mindenesetre 20-40 méteres mélység alatt a szabad merülést már lehetetlenné teszi a nitrogén narkózis. Ehhez képest a foto egy technikával felszerelt búvárt mutat, és állítja, hogy az emberre a 180 méterig való merülés képessége jellemző. Ilyen alapon az ember légi eredetéről is írhatnánk, a fotón egy repülőgéppel.

A szabad merülés rekordja tényleg 180 méter. Egyébként ha az elmélet szerzője ezt állítja, akkor mit kéne ideírni? A cikk korrekten leírja az elméletet, ahogy az enciklopédiának ezt tenni kell. Az elmélet megcáfolása nem ennek a cikknek a tárgya és dolga. Nekem is vannak fenntartásaim az elmélettel szemben, de az nem azt jelenti, hogy rögtön teli kell írkálni a cáfolmányokkal. Szerintem eltévedtél az enciklopédia célját illetően. L András pankuš→ 2010. október 16., 21:43 (CEST)

És vajon egy átlagos ember naponta hány órát töltene szívesen a vízben?

---

De ez csak néhány példa az elvakult, egyirányú csúsztatásokra.

Látom, hogy ez a szócikk volt kiemelt, meg kezdőlap is, de nekem mégis ez a véleményem.

Gondolkozzatok rajta, lécci.

Addig teszek rá egy

-at, akinek nem teszik, leveszi.

A szócikk angol verziója korrekt, talán jobb lenne azt lefordítani.

lajos.rozsa vita 2010. április 18., 11:32 (CEST)

A fentiek miatt leveszem az SN-sablont. L András pankuš→ 2010. október 16., 21:43 (CEST)

Visszatérés a(z) „Vízimajom-elmélet” laphoz.