Vizma

Vizma románul: Vizma, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Vizma (Vizma)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Temesszékás
Rang	falu
Községközpont	Temesszékás
Irányítószám	307393
SIRUTA-kód	158644
Népesség
Népesség	14 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	183 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 55′ 33″, k. h. 21° 50′ 07″45.925834, 21.835416
Sablon • Wikidata • Segítség

Vizma egy régi térképen

Fekvése

Temesvártól északkeletre, Krimárvára, Marosborosznok és Lábos közt fekvő település.

Története

Vizma a középkorban Arad vármegyéhez tartozott. Nevét 1440-ben említette oklevél Wyzma néven, majd 1477-ben Wisnya (Visznya) alakban fordult elő, Sólymos vár tartozékai között. A török hódoltság végén, és az 1717. évi kamarai jegyzékben, Visna néven, 19 házzal volt említve, majd az 1761. évi hivatalos térképen már csak mint puszta volt említve.

1782-ben Konsoki István és György vásárolták meg a kincstártól, a 19. század elején pedig a Lukács család birtokába ment át, mely családnak 1838-ig volt a birtokában.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Vizma, oláh falu Temes vármegyében, Lippához 5 órányira, 608 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határa 2892 hold,... A föld agyagos, dombos, de azért megtermi a tiszta búzát, zabot és kukoricát. A lakosok legelőjüket szilvafákkal szokták beültetni. Birtokosa Kövér Márton.”

1838-tól 1869-ig Kövér Márton, 1869-től 1870-ig Kövér Imre, Viktor és Márton, 1870-től Elter János és Gilmig Mária, azután Rugats Lajos, 1893-tól Kovács János és neje voltak itt birtokosok, majd Miklós Aladárnak lett itt nagyobb birtoka.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott. 1910-ben 701 lakosából 653 román, 29 magyar, 14 német volt. Ebből 655 görög keleti ortodox, 24 római katolikus, 14 református volt.

Nevezetességek

• Görög keleti temploma a 18. század végén épült.

Források

• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.