Wikipédia:Kocsmafal/Archívum 20050202

Szócikk számláló az angol címlapon

Van egy kezdeményezés az angol Wikipédiában, hogy a most az angol címlapon látható szócikkszámláló helyett vagy mellett az egyes nyelvi változatokba bevitt szavak mennyisége szerepeljen.

vote here (some background is here and here).

Nyenyec 2005. január 3., 17:07 (CET)

Azokak akik versenyezni szeretnek: ebben a változatban (szavak száma) jobbak vagyunk, mint a románok. ;) Nyenyec 2005. január 3., 17:28 (CET)

nem rosz ötlet! románok már a múlté, én most az észtek lehagyására hajtok :) de biztos, hogy ezek a számlálók működnek? a mi főlapunkon lévő mintha nem frissülne elég gyakran... Alensha 2005. január 3., 17:58 (CET)

Én nem tartom jobb ötletnek, mint az eddigit. Ugyanis ez egyfajta vertikális tartalmat mér, de nem méri a lexikon strukturáltságát, azaz a horizontális bővülést (?értem én amiket beszélek?). Ahogy önmagában a cikkszám is csak egyvalamit mér, hogy valami hogy van strukturálva, de a struktúra mögötti tartalmat (az információ mennyiségét) már nem. Inkább valami eloszlásdiagramot lenne célszerű megadni (akár diagramon is, az szép és látványos), a cikkek számáról az információtartalom (word count, kbyte stb.) függvényében. De talán még pontosabb lenne a nyelv méretére (pl. beszélőinek számára) vonatkozó relatív átlagos eloszlást megadni (osztani az egészet a nyelv lélekszámával). Ez így már pontosabb lenne. Gubb 2005. január 3., 18:15 (CET)

Meggondoltam magam. Lehet, hogy tényleg jobb ötlet, ha zárójelben odaírjuk, hogy ez mennyi MByteban (mert az elektronikus tartalmak méretét úgyis szokás mindig ebben is megmérni). Ezért voltak ellenérzéseim, mert valahogy nem éreztem szokásosnak, hogy valamilyen elektronikus tartalmat pusztán szavakban mérjünk (képek, hangok?). Gubb 2005. január 4., 19:08 (CET)

Az angol lapokon arról folyik a vita, hogy az angol címlapon lévő lista (ami jelenleg a szócikk számlálókat mutatja) nem fejezi ki elég jól a WP-k méretét. Ennél sokkal nagyobb probléma szerintem, hogy a számlálónak tulajdonított már-már megszállott figyelem gyakorlatilag "termelési versennyé" silányítja a munkát.

Mint ahogy ez a tőzsdén vagy a tervgazdaságokban szokott lenni, minden egyszerű mérőszámot fel lehet hajtani mesterségesen. Sajnos (szerintem a legtöbb angol szerkesztőnek meglepő módon) a kisebb Wikipédiákban ennek a számnak illetve a listában a helyezésnek túlzott jelentőséget tulajdonítanak. Ha elolvassátok a román kollégánk véleményét itt, akkor megértitek mire gondolok: [1]

Ezeket a mérőszámokat, ha akarnánk egy kis programozással 1 hét alatt fel tudnánk fújni, mondjuk a Révai importjával, az évszám-csonkok legyártásával, (1812 az irodalomban), meg mindenféle trükkel). Én személy szerint azt gondolom, hogy nem érdemes ezekre ennyi figyelmet szánni. Számomra sokkal jobban kifejezi a magyar Wikipédia értékét, hogy:

• mennyi olvasó használja rendszeresen
• mennyire bíznak meg az olvasók az itt olvasott tartalomban
• mennyi külső forrás hivatkozik a magyar Wikipédiára
• mennyire képes arra, hogy új, értékes szerkesztőket vonzzon ill. megtartson
• stb.

Ezek egy része még mérhető is valahogy, persze ha számot rendelünk hozzá (page impressions, external links, stb), akkor megintcsak írhat valaki egy scriptet ami ezeket a számokat mesterségesen felhajtja...

Csinálhatunk egy összetett indexet is, amibe mindenféle súlyozott statisztikákat építünk be a szócikkre jutó szerkesztések számától az adott nyelvet beszélő online eléréssel rendelkező lakosság számáig, de ezt aztán majd csak szakemberek fogják érteni és ítéletnapig lehet vitatkozni, hogy mi és milyen súllyal kerüljön bele. :) Ilyen szempontból jobb egy egyszerű szám, amit minden olvasó megért.

Én a magam részéről a szócikk számlálónál jobbnak tartom a szavak számolását, ugyanakkor a bármilyen számlálónak tulajdonított túlzott figyelmet egyszerűen károsnak tartom. Ha elolvasok egy életrajzi könyvet, hogy kijavíthassak egy mondatot George Orwell életrajzi cikkében, azt nem fogja mutatni semmilyen számláló.

Végül pedig egy "kiemelt", valóban kiváló szócikk és egy hasonló méretű (esetleg copy&paste-elt, vagy állandó szerkesztési háború alatt lévő) szócikk közötti különbségeket nagyon nehéz számokkal megfogni. Pedig szerintem valahol pont ebben a különbségben rejlik a Wikipédia igazi értéke.

Nyenyec 2005. január 3., 19:12 (CET)

Pontosan. Gubb 2005. január 3., 19:25 (CET)

Kedves Nyenyec, Láthatóan olthatatlan ellenszenvet érzel olyan szócikkekkel szemben, amik valójában Rendszertanilag szükséges csonkok (pl. évszámok). Pedig ezek hasznosak, és szerintem kár a Wikipédia mennyiségi kérdéseit mindig ebbe az irányba vinni. Ehelyett én, tisztelettel, arra hívnám fel valamennyi szerkesztő figyelmét, hogy az sem jó, ha a magyar Wikipédia "lukas", azaz pl. a budapesti kerületeknek, a köztársasági elnököknek, a világ országainak, Magyarország megyéinek stb. stb. csak egy része van kidolgozva. Az is "dobna" a mennyiségen, ha az ilyen, jól definiálható részeknél megpróbálnánk, egymást segítve, a teljességre törekedni. Ebből a szempontból szerintem példamutató User:Darinko munkássága a szlovákiai városokról.

Mit gondoltok erről? --Linkoman

relációs hivatkozások (egy gondolat bánt engemet)

mileaway

Minden elismerés a wikipédia azon célú felhasználása érdekében végzett munka láttán, hogy az segítséget adjon tények, nevek, adatok, évszámok és a hozzájuk kapcsolódó legismertebb információk fellapozása esetén.

Ezzel az igénnyel a wikipédia szerkesztői láthatóan ragaszkodnak a lexikon műfajhoz és elnevezéshez, holott a használt technika (maga a háló, a szerkesztés, a kapcsolatok, utalások, stb. már régen nem igényli ezt a szűkítést.) Valószínűleg azért van így, mert a szerkesztők többnyire számítástechnikai képzettségűek, vagy az az erős oldaluk, és nem egy-egy szakterület hivatásos művelői.

Ha már ez így van (feltételezés), nem lehetne ennek előnyeit úgy kihasználni, hogy egy kicsit megújítanánk a wikipedia jellegét abban a tekintetben, hogy az egyszerű linkeket átalakítanánk fajtát jelölő linkekké, magyarul olyan utalások lennének, amelyek beszélnének, megmondanák, hogy az a címszó, amelyre mutatnak, milyen viszonyban (relációban) van az éppen látható címszóval.

Mielőtt gyorsan elvetnétek az ötletet különböző okokra hivatkozva, gondoljátok meg, hogy nemcsak a szokásos, széles körben ismert, könyvtártudományban is leírt viszonyok léteznek, hanem analóg viszonyok, hasonlító kapcsolatok, intelligenciát szokás mérni ilyen kérdésekkel is, pl. mondjon egy olyan kapcsolatot, amely megfelel a kalapács és nyele viszonyának, stb.

Két érdekes munkára hívom fel a figyelmet: a geohistaurusz és a hyperdictionary mutatja, ilusztrálja a lehetőséget. Ne felejtsük el, hogy a kategóriákba sorolás enm azt szolgálja, hoyg piarmaist építsünk, hanem hogy "logikus" kapcsolatot teremtsünk a szócikkek között, jelenleg többnyire alá-fölérendeltségi viszonyban és/vagy szűkebb, tágabb raláció kapcsolatokban.

mileaway

nyenyec

Tudnál konkrét példát mondani az analóg, hasonlító kacsolatokra egy szócikknél? Gondolom nem arra gondoltál, hogy beírjuk, hogy "a kutya póráza olyan mint a kalapács nyele". :) Hogyan nézne ki ez a lapon konkrétan? Kinek lenne hasznos és mire? Igényel-e és mennyi kódolást? Nem inkább egy tezaurusz az amit te építeni akarsz?

Megintcsak ismételni tudom, hogy nehéz dolgod lesz, ha új irányba akarod elvinni a Wikipédiát, szerintem a szerkesztők többsége egyetért abban, hogy ez elsősorban egy lexikon. Szerintem a konkurencia nem a sok tucat visual-hyper-meta-thesaurus, hanem az Encyclopedia Britannica, a Larousse, a Hadtörténeti Lexikon, a Néprajzi Lexikon, stb. Az más kérdés, hogy lehetne írni mondjuk egy szoftvert, ami átolvassa az összes Wikipédia lapot és beteszi őket egy bazi nagy színes, animált gráfba. Lehet, hogy valakinek hasznos lenne, ha a kapcsolati hálón szövegekre kattintás helyett egérrel tudna navigálni, meg tudná nagyítani, kicsinyíteni, forgatni. Én nem tudok lelkesedni ezekért, szerintem viccesen néznek ki (5 percig), de mikor szükségem van valami információra (tudni akarom mikor halt meg Mátyás király, vagy mik a vulkánok fajtái, mit evett a velociraptor) és nem csak a fogalmi hálók szépségében akarok gyönyörködni, akkor nem sokat segítenek. Persze én csak egy földhözragadt konzervatív vagyok. ;) Nyenyec 2005. január 4., 17:24 (CET)

mileaway

Isten mentsen attól, hogy vitába keveredjem aról, hogy milyen irányba kell mennie a wikipédia lexikonnak. Akik ezt csinálják, élvezik, nem leszek killjoy.

Csak a következőkeön gondolkodtam: egy szócikkhez ma tartozik egy

mi hivatkozik erre

egy kapcsolódó változások

és egy kategóriák

linkcsoport, plusz

a belső és külső linkek (hyperlinkek)

Ez tekintélyes mennyiségű kapcsolat valójában minimális információtartalommal - ami a szöveg nem felszíni (nem morfológiai, hanem szemnatikai) tartalmát illeti.

Ugye világos, hogy csupán szoftveres eszközökkel ma a keresés a leírt szavak, írásjelek szerint történik többnyire egy tagú kifejezések vagy primitiv Boole algebrai műveletek segítségével. Újabban vannak a concordancia típusú keresők, illetve a statisztikai módszerek.

Minden más jelentésfeltáró művelethez emberi segítség kell, akár indexelésnek vagy szakozásnak is nevezhetnénk a könyvtárak nyomán, és ez alól a wikipédia sem kivétel. Egyre születnek a kategóriák, a listák és a terjedelem alakulásával változnak a hivatkozások.

Azonban vannak olyan viszonyok vagy relációk, amelyek ugyanolyan hasznosak, mint a fentiek, de nem változnak, vagy újdonságokra mutatnak rá.

Néhány viszony a legáltalánosabbak közül, amelyek nem a tezauruszok által preferált NT, BT, SYN, RF, stb. kategóriákkal azonosak:

rész-egész, tulajdon-tulajdonos, előzmény (feltétel)-következmény, egész-tag (elem), ős-leszármazott, alkotó-alkotás, jelenség-példa, és persze még a melléknevek és az igék közül is lehet válogatni, teljes-részleges, bővített-szűkített, eredeti-származtatott, konkrét-áttételes, absztrakt, metaforikus, stb.

Az ilyen relációk szép számmal megtalálhatók a TOEFL tesztek megértési feladati között is, de nyilván a logika és az ámítástechnika művelői is tudnánakl eleget előszedni.

Formailag a szokásos hiperlink elég, emllette a kapcsolat vagy viszony jellegének feltüntetésével, tehát a fene se akar vizuálisan újítani.

Viszont át kellene eszerint gondolni a szócikkek tagolását és külső kapcsolatait. Esteleg próbaképpen megcsinálni néhánnyal.

Nos?

Világosabb így?

(Sajnos lehet, hogy most egy ideig nem lesz módom folytatni munkaügyek miatt. de majd visszatérek. üdv.

Mileaway 2005. január 4., 18:55 (CET)

grin

Én most már értem, mire gondolsz.

A kétségeim ennek használhatóságával vannak. Részben a hasznosságával (úgy érzem, hogy erre valójában az olvasónak nincs szüksége), részben a megvalósíthatóságával (a szerkesztők nagy része nem tudná a relációt pontosan definiálni), részben pedig az alkalmazhatóságával (vagyis hogy általában a Wikipédia cikkekkel kapcsolatban van-e értelme ezen relációknak).

Megteheted – bár nem kis munka – hogy példaként „átírsz” 1-2 cikket a userlapod alá (pl: user:mileaway/smartlink teszt 1), mondjuk a kakukk*ős formát használva, és így megpróbálod az előző három kérdésre a választ demonstrálni.

Én úgy érzem, hogy ez a javaslat jelenleg több negatív, mint pozitív hatással rendelkezik. --grin ✎ 2005. január 7., 12:31 (CET)

lehet, de

Gubbubu írta, hogy „akármi hasznos lehet valakinek”, vagyis nincs előre definiált olvasótábora a wikiknek. Milyen esetekben lehet jól használni – saját példa (főleg az angolt használom):

1) nem ismerek egy szót (a könnyebbség kedvéért írom, hogy szót), és meg akarom jegyezni. Ehhez az kell, hogy már ismert szavakkal kössem az újat össze. Hogy mit ismerünk, abból a szempontból mindnyájan különbözünk egymástól.

A minimális „bekötési” információ a szó jelentése, definíciója, szinonimája – természetesen a kontextussal való szembesítés, ellenőrzés után. Ha ennyi elég, és a hiányérzet megszűnt, akkor folytatom az eredeti szálat.

Több százezer olyan szót ismerek (már láttam, ismerősen hangzik, stb.), amely nekem nincs bekötve sehová, azt se tudom, hogy eszik-e vagy isszák – ezek többsége név, amellyel olvasás közben találkozom és rögtön megyek is tovább.

Néhány tízezret, amelyet definiálni is tudok, de az nem jelenti, hogy alaposabban ismerem azt, amit a szó jelöl. Tulajdonképpen a világ tele van ilyen szintű ismeretek gyűjteményével. Ezek akár jegyzékbe szedve is léteznek, a jegyzékek folyton változnak, frissülnek és túl hosszúak ahhoz, hogy érdemes lenne őket megtanulni. De lehet.

A lényeg, hogy a dolgok neve, tulajdonságai, és újabb dolgok, mint ismeretek egymáshoz kapcsolódnak, és összefüggnek. A felszínen csak az egymás mellett lévő dolgok függnek össze (proximity). A szövegben a mondat szavai, az egy oldalon lévő szavak, vagy az egy könyvben, munkában lévők stb.

Ami a viszonyokat, a relációkat illeti (amely nem triviális, és nem látható, mint pl. A tulajdon viszony, az oksági viszony a cél-eszköz viszony, stb.) a szöveges leírás formájában van jelen, azt agymunkával kell kibányászni.

Az információ azonban nem ez. Az információ a különböző listák elemei közti kapcsolatban testesül meg, ez az, amit keresünk. Ez ugyanis jellegénél fogva nem ismert, ezért új, ha megleled.

Nem véletlen, hogy az adatvédelmi törvény, amely megtiltja, hogy magánemberek adatokat gyűjtsenek, éppen az adatok összekapcsolását tiltja meg. Naná, mert csak az az érdekes.

Az, hogy ez kell-e a wikis szerkesztőknek/olvasóknak, persze nem tudom. De jó lenne, ha más is megértené, hogy miről van szó, miről fecsegek.

A leghasznosabbnak nekem az látszott, ha olyan fogalmakról is készül szócikk, amelyek több, egymástól távol eső területen is értelmezhetők. Ilyen pl. A rend, maga a kapcsolat, stb. Természetesen azért, mert az ember analógiás gondolkodása, és az azonos vagy hasonló jelleg felismerésének kényszere révén természetes módon megy tovább ezen a szálon vagy linkelésen. És nem is hiába, mert lehet abból tanulni, amit a dolog b területen való alkalmazása megmutat. Ezért hathatnak egymásra az elsősorban anyagi, megélhetési okokból elkülönülő tudományágak vagy szakmák. Integrációra viszont folyamatosan szükség van, nem lehet a többiektől távol fejlődni, teljesen új dolgot, paradigmát kezdeni a meg nem értés veszélye nélkül.

Természetesen aki naygon akar különbözni a többiektől, az akár új időszámítást is bevezethet, ha van rá hatalma, ahogy számtalan új egyed új névvel kezdi csinálni a már ismert dolgokat. (kitérő: :-)): Állítólag az is bizonyítható, hogy több egyessel végződő szám van, mint más szám....)

De maga a szervezet, a szerveződés és a társadalom is arról szól, hogy milyen pontoson lehet kapcsolódni, milyen eszközeink vannak a kapcsolódásra.. újabban a modularity és az interface után a connectivity és a hasonlók a slágerek ugyanannak a jelenségnek a különböző megvalósulásait tekintve.

A (lexikonba kívánozó) szókincsnek van tehát egy olyan része, amely azért érdekes, mert segítségével át lehet menni a rokon területekre. ha pedig azokat a szavakat és fogalmakat is ki tudnánk választani, amelyek egy terület gyors megismeréséhez szükségesek, akkor az "átképzésünk" is könnyen menne. Ameddig viszont a dolgoknak csak a történeti, nem dinamikus adat vonatkozása érdekel bennünket, nem az eljárások és a folyamatok, aligha várható új és másféle haszon az ismeretterjesztéstől.

A wikis vciták többsége arról szó, hogy melyik dobozba tegyük bele a legújab dobozcímkét. ha már egy címke elgé hosszú, abból is doboz lesz, és belekerülnek újabb dobozcímkék. A címke hosszúságot, a dobozokban a címkék számát az elképzet érthetőség határa szabja meg, persze mindnekinél másképpen, közben az is probléma, hogy egy címke több dobozba is berakható, és azt illik jelezni is, stb.

Mindez megmarad a kapcsolatok egysíkú ábrázolásánál és feltárásánál, amely remek otthon a szekrényben, ahol csak néhány dolgot kell helyére rakni, de ott, ahol több százever nagyságrendről van szó, kizárt a jóság bizotsítása, merthogy ellenőrizni kellene, hogy midnne a helyére került-e, benne vane az összes odatartozó dolgog, és a legfrissebbek, a bizonyíthatók, stb.

Radásul az adatok egy része invertálással gépi úton is előállítható, ezért a kézi módszer fájdalmas sanyargatósnak látszik, és ha nem lenne benne a "horgolás" vagy a passziánsz, és egyéb kirakójáték öröme, akkor nyilván sneki sem csinálná.

Én maga élvezem, hogy "lehet kapcsolódni", és építkezni, de nem szeretnék piramist építeni, amikor midnen bizonnal a kollektív tudás inkább gömbfelszín, esetleg fonallabda metaforát igényel. Vagy pontosabban: egyszer a gömb felszínén állunk és látunk, ameddig látunk a horizonton nem túl vilkágos határokkal, máskor a gömb középponjában vagyunk és mndenfelé csillagokat látunk, köztük magunk gyártotta vonalakkal, hoyg a csillagok valami formát mintázzanak....

mileaway

grin

Én úgy gondolom, hogy értem, hogy miről beszélsz.

Egyrészt szerintem a jelenlegi „pántlikázatlan” linkek eredménye sem polcrendszer hanem egy fonallabda, másrészt nem látom, hogy az ötleted általánosan hasznos lenne a Wikipédiában.

Például ott van a „lásd még” rész: felsorolja azokat a szavakat, amikre a szöveg nem hivatkozott, de kapcsolódnak valahogy. Érdekes, hogy hogyan?

Szerintem általában nem. Érdekes lehet, ha például egy nagyon specifikus témát nézünk, mondjuk az erdélyi kacagó görény lapját, ahol érdekes, hogy az mely fajba/fajtába tartozik, mik a rokon fajták, stb. De ez nem igazán érvényes például a mákos tojáslikőrre, ahol vélhetően az emberek igen kis része kíváncsi arra, hogy ez része valami olyannak, ami nem szerepel amúgy a szócikk szövegében (mert a tojás, a likőr, az italok, az alkohol, a mák, és még egy csomó dolog a szövegben is szerepelni fog). Ami meg szerepel... nem hiszem, hogy bárkit is komolyabban érint, hogy az érintett likőr vajon leszármazottja-e a tojásnak, vagy azzal csak ük-nagybáty viszonyban van, hiszen ez általában eldönttheő a cikk elolvasásával.

De ez így nem automatizálható! - mondhatnád. Nem. De én semmi értelmét és hasznát nem látom az automatizálásnak a Wikipédia szempontjából. Lehetne érdekes gráfokat gyártani – ahogy mondták már mások: 5 perc izgalom – de ez szerintem semmit nem adna a tartalomhoz. Az embert ha érdekli a téma, megnézi, és eldönti hogy elolvassa-e. Nem hiszem, hogy ebben a reláció módjának ismerete befolyásolná. Szerintem a WP így működik, hálószerűen, érdeklődés vagy keresés alapján.

Én így vélem. --grin ✎ 2005. január 7., 14:46 (CET)

Wikimedia meetup Central and Eastern Europe

Ezt mindig nekem írják, eddig a románok, most meg egy lengyel szerkesztő. Ha valakit érdekel, akkor íme. --grin ✎ 2005. január 7., 11:27 (CET)

Hello! I'd like to draw the attention of your Wikicommunity to a Wikimedia meetup that we would like to orginize later this year. Please inform you collegues of this initiative. We would be greateful for any new ideas you might have or any help you can offer. And... Oh yeah - see you there! :)

See the meetups page on Meta for more details.

Best regards, TOR 2005. január 3., 17:53 (CET)

Erre megy valaki? Alensha 2005. január 7., 16:26 (CET)

5000

Ezúton is szeretnék gratulálni mindenkinek, aki aktívan hozzájárult a bűvös ötezres határ átlépéséhez. Vigasztalásul mondom, hogy noha az angol főlapon ez már nem jelenik meg, a meta:Wikimedia News#January 2005 lapon azért meg van említve, szóval már csak ezért is érdemes volt.

--Dhanak 2005. január 4., 23:11 (CET)

Meddig csinálhatja ezt Antifinnugor?

Van egy őszinte szerkesztőnk, aki ontja a saját történelemszemléletét híven tükröző cikkeket. Az utolsó "gyöngyszem" a Gömbös Gyula szócikke. Szinte minden megmozdulása

• antidemokratikus (lásd Belgiumnál a nemzetiségek ellentétéről általa írtakat vagy a "politika" szócikkét, amelyben azt állítja, hogy a választásokat gyakran elcsalják)
• militarista (lásd Belgium története - szerinte már csak meg kellett támadnia Németországnak azt a Belgiumot, amely önként nem engedte át baráti csapatait),
• megbélyegző (lásd a szerkesztőkkel szemben használt hangnemét
• antiliberális (ha akár a liberális szó eötvösi értelmét vesszük)
• korporatista (lásd a Gömbös cikk megértő magyarázatát Gömbös szakszervezet-ellenes politikájáról)
• a nemzeti szocializmus kiváló szószólója (lásd Németország történetében azon állítása, hogy Németország az ún. brombergi vérvasárnap miatt támadta meg - "szerencsére" még két nappal korábban - Lengyelországot
• a zsidósággal szemben határozott elképzelésekkel rendelkezik (lásd a Lénárd Fülöp szócikkhez korábban beírt megjegyzését, amely szerint a tudós pronáci magatartása értehtő, hiszen Albert Einsteinnel együtt dolgozott...

Én azt képzeltem eddig, hogy van a magyar Wiki-közösségnek ereje ahhoz, hogy az ilyen nézetekkel szemben felvegye a harcot.

Az NPOV nem vicc, nem tréfa, hanem KÖTELEZETTSÉG. A nemzetközi Wiki-közösség is joggal elvárhatja tőlünk, hogy a magyar Wikin is kiegyensúlyozott szemléletű cikkek legyenek, és ne sértsük meg szándékosan más nemzetek jogos önérzetét sem (fent idéztem a lengyellenes, belgaellenes és végső soron németellenes kitételeket - olvasssátok el, hogy ugyanerről (brombergi vérvasárnap) mit ír a német Wiki - azt írja, hogy ezzel így a náci propganda foglalkozott.

Nem kívánok párharcba bocsátkozni Antifinnugorral, mert biztos komcsi stb. leszek a szemében (nem kell tudnia, hogy túristaként Prágában 1968 augusztusban átéltem, amikor a szovjetek egy tüntetést tanksortűzzel vertek szét). Nyomatékosan kérem, lépjünk fel az olyan nézetek ellen, amelyek a mai magyar közvélemény szűk, igenis, szűk csoportjának tetszenek, karlendítéssel vagy anélkül. Ha nem tudunk együtt fellépni ez ellen, akkor értelmetlennek fogom tartani a magyar Wiki-projektben való részvételemet. --Linkoman

Csak egyetérteni tudok a fent írtakkal, örülök, hogy nem csak nekem szúrtak szemet. Attól is tartottam , hogy ha állandóan belekötök azokba, amiket AF ír, akkor én is megkapom, hogy pikkelek rá. --Dhanak 2005. január 7., 23:32 (CET)

valaszom:

• 1. antidemokratikus (lásd Belgiumnál a nemzetiségek ellentétéről általa írtakat vagy a "politika" szócikkét, amelyben azt állítja, hogy a választásokat gyakran elcsalják)
• 2.militarista (lásd Belgium története - szerinte már csak meg kellett támadnia Németországnak azt a Belgiumot, amely önként nem engedte át baráti csapatait),
• 3.megbélyegző (lásd a szerkesztőkkel szemben használt hangnemét
• 4.antiliberális (ha akár a liberális szó eötvösi értelmét vesszük)
• 5.korporatista (lásd a Gömbös cikk megértő magyarázatát Gömbös szakszervezet-ellenes politikájáról)
• 6.a nemzeti szocializmus kiváló szószólója (lásd Németország történetében azon állítása, hogy Németország az ún. brombergi vérvasárnap miatt támadta meg - "szerencsére" még két nappal korábban - Lengyelországot
• 7. a zsidósággal szemben határozott elképzelésekkel rendelkezik (lásd a Lénárd Fülöp szócikkhez korábban beírt megjegyzését, amely szerint a tudós pronáci magatartása értehtő, hiszen Albert Einsteinnel együtt dolgozott...

1. Szerinted Belgiumban nincsenek nemzetisegi ellentetek? Szeretet és boldogsag uralkodik? 2. Ha nem engedte Belgium at a csapatokat, mit csinaljon Nemetorszag? (En az egesz elso vilaghaborut nagyon nem helyeslem, mi tobb, a masodikat sem). 3. Az illegalis idezetgyujtemenyre gondolsz? A hangnem annak meg az angol reszi tamadasoknak egyenes kovetkezmenye. 4. A liberalizmus valamifele szent eszme, amit mindenkinek imadnia kell? 5. Gombos a nemzetellenes internacionalista szakszervezeti politikat ellenezte. Mi az, hogy korporalista? 6. A brombergi dolog datumaban valoban tevedtem, de az elozetes provokaciok lengyel reszrol nagyon is valosak voltak. 7. A zsidosag eppen ugy, mint barmelyik masik csoport esetleges inkorrekt viselkedesevel lehet hogy masokban nem ebreszt szimpatiat. Ez szerinted teljesen tabu vagy tiltott tema? Vagy csak a zsidosag eseteben az? Es Lenart Fulopnek szerinted nincs joga onallo velemenyre bizonyos viselkedest tapasztalva? Antifinnugor 2005. január 7., 23:56 (CET)

Nyenyec véleménye

Én teljesen egyetértek azzal, amit Linkoman ír.

Külön „várom” majd, mikor Antifinnugor szócikkben is kifejti, hogyan hagyta magát Hitler „háborúba provokálni”, illetve hogy mit csinált a zsidókkal „a bombázások meg a tífuszjárvány” [2].

Engem is taszít Wikipédiában Antifinnugor szerkesztései nyomán megjelent történelemszemlélet (és a vitalapok hangneme). Nekem sincs kedvem a nevemet adni egy olyan műhöz, amiben ezek a fajta nézetek, illetve a náci propaganda ilyen formában jelennek meg. (Kíváncsi lennék, AF milyen forrásokból tájékozódik a 2.VH-ról és a magyar történelemről). Sokáig azt hittem, hogy mindez csak engem zavar, örülök, hogy nem így van.

Linkoman: Ha nem tudunk együtt fellépni ez ellen, akkor értelmetlennek fogom tartani a magyar Wiki-projektben való részvételemet.

Ezzel én is így vagyok. Lehet, hogy eljön a nap, amikor mindenki itthagyja a Wikipédiát aki hajlandó belejavítani AF történelemmel kapcsolatos szerkesztéseibe [3], mert elunják azt, hogy az általa írtak kritizálására [4] személyes támadásokkal [5] [6] reagál. Lesznek majd olyanok is, akiknek megtetszik a magyar és világtörténelem AF általi tárgyalásmódja (illetve az általa a vitalapokon használt hangnem) őket viszont vonzani fogja a Magyar Wikipédia (míg mások meglátván azt [7] sarkon fordulnak [8]). Egy teljesen más közösség alakulhat majd így ki, mint amit mi megszoktunk vagy amiről álmodtunk. Ha eljön ez a pont, akkor javasolnék majd egy logóváltást is a hu.wikipedia.org-nak.

Úgy gondolom, hogy Linkoman jól tette, hogy felhívta ezekre a figyelmet, remélem nem lesz haszontalan.

Nyenyec 2005. január 8., 17:10 (CET)

Lénárd Fülöp

MVE

Kiépítette a »deutsche Physik« ideológiáját, amely szerint csak a megfigyeléseken alapuló tudomány tekinthető igaznak, a matematizált modern fizika zsidó spekuláció. Ezzel a náci ideológia egyik legfontosabb képviselőjévé vált a tudományba.

Sajnos a MVE-ban csak ennyi van róla. Most az a helyzet, hogy a neopozitivisták (sokan közülük zsidó származásúak) pontosan azt hangoztatták, amit később Lénárd (persze Lénárd tanainak faji vonatkozásait nem). Tudja-e valaki, hol lehet írni a MVE szerkesztőinek, mert sok kérdést vet fel a cikkük.

Adalék: Idézet

"Az ilyen kutatás egyáltalán nem visz el bennünket a Természet Anyához (Mutter Natur). ... Már a »relativitáselmélet« név, is csalás a dolgok jelenlegi állása szerint. És még sokkal végzetesebb és ezért különösen szomorú - egy másik szempontbhól rejtett fogalmi zavar, hogy vajon Einstein úr német természetkutató-e."[53] "Hol marad a német meghízhatóság és alaposság?... Az lenne a jó, ha a szakemberek, nem a saját fejükben keresnék az új ismeretet, mint a régi skolasztikusok, hanem a természetben, saját kezükkel kísérletezve és saját szemükkel megfigyelne, ahogy eddig a gondolkodó Naturforscher dolgozott."[54] Einstein üres matematikája olyan csalás, mint az a sakkozógép, amelyben nem volt semmi, csak egy ember mozgatta a figurákat: Einstein írja a képleteket, nem a természet. Helyesebb lenne, ha a tudósok nem saját fejükben kutatnának a természeti törvények után, hanem magában a természetben. "Általában szeretem a világos beszédet minden összefüggésben és nem hallgathatom el az utalást, hogy az említett matematikus ... faji hovatartozását is kijátszotta; ismert zsidó tulajdonság, hogy a tárgyszerű kérdéseket azonnal a személyes vita területére tolják át. Él az egészséges német szellem - melyet természetesen ápolni és gondozni kell, és vissza kell vonulnia az idegen szellemnek, mely sötét hatalomként föltámad és amely mindenben, amihez a relativitáselmélet tartozik olyan világosan megmutatkozik."[55]

Az 1920-as évekre majdnem teljesen előttünk áll Lenard "német fizikája", mely végső kifejtését a harmincas években publikált, gigantikus, négy kötetes művében kapta meg. [56] A fizika ezek szerint két fő részre oszlik: az anyag és az éter fizikájára. Az előbbihez tartozik a mechanika, hangtan, hőtan, az utóbbihoz az optika, elektromosságtan mágnesség. "Mutter Natur" megismeréséhez legközelebb az éterfizika visz, mert így jutunk el az egész természetet átlelkesítő Szellemhez. [57] A tudomány története, melyet ismét hatalmas műben mutatott be, [58] azt bizonyítja, hogy a Szellemhez a német Naturforscher-mentalitás vitt legközelebb, és általában az árja "népi" (völkisch), illetve északi (nordisch) gondolkodás, szemben a kalkulatív, spekulatív zsidó mentalitással, mely a legláthatóbban a relativitáselméletben öltött testet, de az újabb fizika más ágazataiban is. Ami a relativitáselméletben értékes (tömeg-energia ekvivalencia), már felfedezték tisztességes "német fizikusok", főleg Hasenörl.

Forrás

Átmozgatás

Az a lap, ami megjelenik, ha át akarunk mozgatni valamit, tele van gépelési, központozási, egyéb hibákkal. Tudom, hogy apróság, de miért ne legyen tökéletes :) Ideírom javítva, aki tudja, hogy kell szerkeszteni azt a lapot, esetleg cserélje ki. Alensha 2005. január 8., 18:47 (CET)

A lentebb található űrlap segítségével lehetséges egy lapot átnevezni, és átmozgatni a teljes történetével együtt egy új névre. A régi név átirányítássá válik az új címszóra. A régi címszóra hivatkozások nem változnak meg; győződj meg arról, hogy nem hagysz magad után a régi címszóra hivatkozó linkeket. A te feladatod biztosítani, hogy a linkek oda mutassanak, ahova kell nekik.

Vedd figyelembe azt, hogy az átnevezés nem történik meg akkor, ha már létezik olyan nevű lap, kivéve ha az üres, átirányítás vagy nincs szerkesztési története. Ez azt jelenti, hogy vissza tudsz nevezni egy tévedésből átnevezett lapot, de nem tudsz egy már létező aktív lapot felülírni.

FIGYELEM! Egy népszerű lap esetén ez egy drasztikus és váratlan változás; mielőtt átnevezel valamit, győződj meg arról, hogy tudatában vagy a következményeknek.

A laphoz tartozó vitalap automatikusan átneveződik, kivéve, ha:

A lapot névterek között mozgatod át, Már létezik egy nem üres vitalap az új helyen, Nem jelölöd be a lenti pipát. Ezen esetekben a vitalapot külön, kézzel kell átnevezned a kívánságaid szerint.

Lap mozgatása: Wikipédia:Kocsmafal

• ok. -grin ✎ 2005. január 14., 12:46 (CET)

Cache probléma

Asszem megint kiestek szinkronból a wikimedia cache-szerverei, újonnan létrehozott lapokról rendszeresen kapom, hogy még nem léteznek, de egy reload megoldja a problémát. --Dhanak 2005. január 8., 19:29 (CET)

• Ez nem - ahogy a Lénárd mondaná - „zsidó matematikai spekuláció” (bocsi a rossz viccért, Dhanak. :-). megerősítem. Én is tapasztalom. Gubb 2005. január 8., 20:21 (CET)

Újbug? Újbug! -?

Üzenet Grinnek: A Kategória:Matematika kategórialapon 4× jelenik meg a Mátrix-matroid cikk. Annyira nem jó azért egyelőre, hogy ennyire felhívjuk rá a figyelmet. Melyféle Fene lehet ez, tehetek-e ellene, Te teszel-e esetleg, ezzel kedveskedve kerestelek meg, lelkem fele? Gubb 2005. január 8., 22:52 (CET)

ez ugyanaz, amit nekem csinál Mezőcsát meg valamelyik falu, talán Abaújvár... Csak ők nem a matematika kategóriában :) Az első mentésnél biztos sokáig tökölt a wiki és többször kattintottál a mentésre. Alensha 2005. január 9., 00:00 (CET)

Igen. Nem lehet ez ellen eeee inkább úgy kérdezem, Nem tudunk tenni ellene valamit? Gubb 2005. január 9., 00:30 (CET)

Vettem, intézem. Azt lehet ellene tenni, hogy pl. nem mentitek el ugyanazt a lapot 1 percen belül többször. Akkor sem ha úgy látszik mintha nem mentette volna el. Tudom, jó szöveg.... --grin ✎ 2005. január 13., 00:49 (CET)

Ogg Vorbis

Készítettem a digitális fényképezőgéppel hangfelvételeket a pizzicato szócikkhez, de nem tudom őket oggba alakítani, mert az Audacity nem hajlandó megnyitni. Ötletek?

Át kellene wav-vá alakítani előbb, ugye. --grin ✎ 2005. január 13., 00:49 (CET)

Kiemelkedés...

Üdv!

Nem tudom, hogy ki mint látja, de szerintem lassan illendő lenne feltölteni a Kitűnő szövegek és képek szócikket. Ugyan fiatal még a magyar wiki, elvégre alig 1 éves, de van már jónéhány szócikk, mely megérdemelné, hogy oda kerüljön. Néhány javaslat:

• Sun Microsystems - nem egoizmusból, de szerintem (a javítások után, egész jó lett)
• Szőke András
• Kék halál - teljes mint a Hegedű

+ meg szerintem a kiemelt szócikkek! Választ várok!

Ha fölteszed őket szavazásra, bármelyikre igent mondok Szőke kivételével, mivel azt én írtam. Gubb 2005. január 10., 01:10 (CET)

Kiemelt és Kitűnő szövegekhez egy helyen szavazzuk

A szavazás lapon Gubb feltette szavazásra, hogy a hegedű főoldalra kerüljön + kitűnő szövegekhez. Nyenyec jelezte, hogy erről a Sablon_vita:KezdolapKiemeltCikkek#Javaslatok helyen kell szavazni.

Arról, hogy a kitűnő szövegekhez bekerüljön, arról hivatalosan nem ott kell szavazni, de ha egy cikk kitűnő, akkor szerintem főoldalra is kellene kerülnie, tehát szerintem a két dolgot össze kellene vonni idő és tár és gépkímélés miatt. Szerintem az ezután kikerülő cikkek kerüljenek a kitűnő szövegekhez, a régiekről szavazni kellene. A pontozásnál viszont szerintem bátran kellene negatív pont, a 0 jelenti a határesetet (talán ki lehetne rakni).

A képekkel nehezebb a helyzet. A képekről szerintem továbbra is talán a szavazás oldalon kellene szavaznunk, hogy a Kitűnő szövegek és képek szócikkbe kerüljenek. De itt is lehetne pontozásos rendszer, csak a szavazás lapon nem szoktunk pontozni.

Szerintem, ami kép angolban itt van, az magyarban automatikusan itt lehet, ha nincs angol felirata (max. intézménynév: NASA/JPL).

-- Árpi (Harp) 2005. január 10., 11:47 (CET)

Jelenleg a kezdőlapra csak kitűnő szövegeknek kellene felkerülniük, tehát a „két” szavazás igazából ugyanaz. Ami volt a kezdőlapon, az egyben kiváló szöveg is.... --grin ✎ 2005. január 13., 00:59 (CET)

OFF: Önkéntes fordító(ka)t keresek

Tisztelt Wikipédisták!

Keresek angolul tudó emberkéket néhány fájl lefordításához (angolról kellene magyarra, egy utiszótárról van konkrétan szó...) GFDL licence alatt. Ja, a munka önkéntes lenne... :-) Ha valakinek van szabad kapacitása, kedve, stb., keressen a következő címen: gaja-kukac-gaja-pont-hu

Köszike! - Gaja 2005. január 10., 13:11 (CET)

Kategória:Személyek

Közérdekű, úgyhogy ide is írom, mivel a Személyek kategória (Nemrég életrajzok volt) sok munkát ad, ha valaki bele rakja, más kiveszi és ez többször folytatódik. Úgy gondolom, és többen mások is, hogy akiknél a foglalkozásra van kategória, ott oda tegyük bele, a személyek főkategóriába ne, mert átláthatatlan lesz. Pl. Sportolók , ha magyar akkor Magyar sportolók kategóriába. Ha valaki úgy érzi, hogy rosszul gondolom, akkor a Wikipédia:Kategóriajavaslatok oldalon vitassuk meg.

User:Harp/Személyek oldalon van egy kategóriafa a személyek alkategóriáiról, és ott leírtam egy szerintem viszonylag egyszerű szabályt, mik lesznek elnyelő alkategóriák, és mik nem. (Ezzel is lehet vitatkozni a Kategóriajavaslatok oldalon. -- Árpi (Harp) 2005. január 10., 13:51 (CET)

Ha nem kerül bele a személyekbe minden életrajz, akkor semmilyen módon nem lehet az életrajzokról egy listát kapni, tehát megint meg kell csinálni az „életrajzok listája” cikket. Nem lenne fölösleges dupla munka? Majd ha menni fog a kategóriák alkategóriáinak össz-listázása, ki lehet szedni. --grin ✎ 2005. január 13., 00:55 (CET)

Most összezavartál. Csak ülök itt, és kezdek kételkedni abban, hogy hasznos dolgot csináltam, mikor a Kategóriajavaslatoknál ráuszítottam az embereket, hogy szedjék ki a felesleget. Most pedig Gnomon visszarakja az alkategóriában szereplőket (Albert Einstein, Galilei, Feynman, Wass Albert...). Már megint oda-vissza. :-(

Grin és Gnomon úgy látszik amellett van, hogy mindenki szerepeljen a személyek főkategóriában, aki az alkategóriákban is, talán Peda is. Többen viszont segítettek nekem kiszedni a valamilyen létező foglalkozáskategóriába tartozó személyeket, ami szerintem arra utal, hogy ők nem értelnek vele egyet (nyenyec, dhanak, f.adam). Wikipédia:Kategóriajavaslatok#Segítsetek rendezni a Személyek kategóriát

Én nem tartom katasztrófának, ha egy írót csak az írók kategóriában találok meg, hacsak nem akarok azzal dicsekedni, hogy már hány személyről szerepel cikk. (Szerencsére sokról.) Ha egy magyar író lapjára megyek rá, akkor valószínűleg inkább az irodalom érdkli. Ha nem, és Petőfi után Kossuth is érdekli, akkor megtalálja a híres magyarok alkategóriájában (politikusok) az adott személyt. Persze ehhez tudom, hogy többet kell kattintani. Ha viszont a szabadságharc érdekli, akkor a megfelelő szócikkben fog találni mindkettőre hivatkozást.

Végülis, ha mindenki szerepel a Személyek kategóriában, de a többi helyen szigorúan tartjuk, hogy ha alkategória van, akkor belerakjuk, akkor 1 plusz kategória szerepel mindenkinél, és mindenkiről van egy lista. De azt mindenképpen ellenzem, hogy ezt minden alkategóriára eljátszzuk, mert akkor oda jutnánk, hogy az al-al-alkategóriáig mindbe bele kellene rakni.

Kíváncsian várom a többiek véleményét. -- Árpi (Harp) ? 2005. január 27., 13:19 (CET)

Szerintem mindenképp van értelme egy olyan felsorolásnak, ami az életrajzokat tartalmazza; mintha egy „külön” letrajzi Lexikonunk lenne a Nagy Wikipédián belül. Szerintem az ilyen átfogó tematikus kategóriáknak létjogosultságuk van, hiszen gyakorlatilag ezek a Kezdőlap főkategóriáinak egy része is... Van, ahol egy összefogó cikk értelmesebb (min pl fizika) de van, ahol a kategória pont megfelelő (mint pl. a régi Életrajzok, ma Személyek). Én mindenképp beletennék mindenkit. --grin ✎ 2005. január 27., 14:20 (CET)

Én azt nem értem egyelőre, hogy hogyan és mire használná egy olvasó a személyek kategóriát, amiben valószínűleg hamarosan és remélhetőleg az ezreshez közelítő nagyságrendű szócikk lesz. Én azt feltételezem, hogy azért jön a Wikipédiára, hogy megtaláljon egy életrajzot. (Valószínűleg először a Google-be írja be, pl. hogy "Arany János"). Ha tudja a személy nevét, akkor beírja a keresődobozba és 1 vagy 2 lépésben megtalálja. Ha nem tudja a személy nevét, de tudja mivel foglalkozott (pl. a számítástechnika úttörője volt és nem magyar), akkor "lefúrhat" a kezdőlapról a Kategória:Személyek segítségével. Ha nem tudja sem a nevét, sem azt, hogy mit csinált csak annyit mondjuk, hogy mikor vagy hol született, vagy hogy pl. Einstein apja, felesége, barátja, tanára volt, akkor más lapokról talán odanavigálhat (a Személyek kategória ekkor sem segít neki). Én egyelőre úgy látom, hogy egy olyan személyek kategória, amibe minden életrajzot beleteszünk, az nem a navigációt segíti, hanem inkább arra jó, hogy a Wikipédia szerkesztői gyönyörködjenek abban, hogy már milyen sok életrajzunk van. :) Persze biztosan félreértek valamit szokás szerint. nyenyec ☎ 2005. január 27., 15:38 (CET)

Pontosan, az nagyon is jó, ha valahol egy lapon listázódnak a személyekről szóló cikkek. Teszem valaki nem egy adott személyt keres, hanem olyanokat, akik neve A betűvel kezdődik. Vagy mondjuk egy szerkesztő elhatározza, hogy az összes személyekről szóló lapba beletesz egy életrajzi vázlat sablont. Egyébként is kell valami tárgymutató vagy tartalomjegyzék, ahol adott téma összes cikke fel van sorolva. Gubb

Ok, nekem nem fáj, csak nem tudtam mire jó. Akkor ezek alapján lesz Kategória:Települések szuperkategória is, amiben az összes település benne van (illetve ennek mintájára Kategória:Járművek, Kategória:Állatok, Kategória:Növények, Kategória:Történelmi csaták)? nyenyec ☎ 2005. január 27., 16:57 (CET)

Nem értem, miért kellene, hogy legyen, bár jó ötlet. Minden weblap hasonlóan rendezi az adatokat, pl. a háttérképtárak a háttérképeket (Állatok-Növények-Emberek- Tájak-stb. vagy valami hasonló) Gubb 2005. január 27., 18:36 (CET)

Én elfogadtam Árpi álláspontját arról, hogy a Személyek elnyelő kategória legyen. Ez ugyan nem változott meg, de azt is el tudom fogadni, ha úgy döntünk, hogy a Személyekben legyen benne mindenki. Azzal viszont mindenképpen egyetértek, hogy a hierarchia többi szintje tényleg elnyelő, és ne kiegészítő legyen, azaz mindenki csak a legalsó rá vonatkozó kategóriában és a Személyekben legyen benne. Ugyanakkor Nyenyec teljesen felvetése jogos. --DHanak :-V 2005. január 27., 17:02 (CET)

Egy téma összes szócikke egy kategóriában

Gubbubu bekezdéséből módosított változat:

Pontosan, az nagyon is jó, ha valahol egy lapon listázódnak az X-ekről szóló cikkek. Teszem valaki nem egy adott X-et keres, hanem olyanokat, melyeknek a neve A betűvel kezdődik. Vagy mondjuk egy szerkesztő elhatározza, hogy az összes X-ekről szóló lapba beletesz egy X vázlat sablont. Egyébként is kell valami tárgymutató vagy tartalomjegyzék, ahol adott téma összes cikke fel van sorolva.

Kérdésem az, hogy mi lehet az X és mi nem? Mert eddig úgy tűnik, hogy a magyar Wikipédia (és az angol és német Wikipédiák is) egy kategóriafát építenek, amiben kevés kivételtől eltekintve a szűkebb kategóriák szócikkeit nem tartalmazza a tágabb kategória. Pl. ha a Dien Bien Phu a "Vietnam városai" kategóriában van benne, akkor nem lesz benne a "Városok" kategóriában is. Ezek ugye az elnyelő kategóriák. Most már azt hiszem értem azt az álláspontot, hogy miért jó egy óriási szuperkategóriát létrehozni egy témának (abc sorrend, fa könnyebb bejárása). Szerintem ezek annyira ritka dolgok, hogy nem éri meg, de ez csak a magánvéleményem.

De a fenti bekezdésben az X helyére sok mindent be lehet helyettesíteni úgy, hogy a bekezdés igaz legyen. A kérdésem azokhoz, akiknek tetszenek az ilyen, az összes alkategória (pl. "Reneszánsz festőktől" a "Képregényhősökig") összes szócikkét magába szippantó "szuperkategóriák", azok miket látnak szívesen X helyén. Most konkrétan "Személyek"-ről van szó, de a logika érvényes lehet sok mindenre, pl autókra, járművekre, városokra, növényekre, állatokra, csatákra, stb. Tehát mi lehet az X helyén és mi nem? Mi az ökölszabály?

nyenyec ☎ 2005. január 30., 03:12 (CET)

Településtáblázat sablon

Készítettem egy sablont a települések táblázatához. Ez azért jó, mert mindnek együtt tudjuk változtatni a kinézetét, ha kell, és egyszerűbb a szerkesztése.

Szeretném az összes településre megcsinálni, de ez nagy munka, segíteni kellene nekem. Székesfehérvár alapján szerintem könnyen át tudjátok alakítani. Itt van listám, mi van kész User:Harp/Jegyzetek. Ha valamit megcsináltatok, írjátok be a listába. Egyelőre a városokat kezdtem el, amelyet a Kategória:Magyarország városai-ból ki tudtok keresni.

Jogtiszta címereket sajnos nem tudom, hogy be tudunk-e szerezni. Nem tudom, a címer kinek a tulajdona. Szerintem így is jobb egy hiányos táblázat, mint hogy az adatokat a cikk szövegébe elrejtve írja valaki.

Ha valakinek valami adat nagyon hiányzik a táblázatból, írja meg itt. A kinézeten még könnyen változtathatunk. Minden címer név Kép:Székesfehérvár címere.jpg alakú és minden elhelyezkedési kép Mo-Székesfehérvár.png alakú. Ez utóbbi vázlatos térképvázlat legyen, vagy a település helye Mo-on belül? Esetleg mindkettő legyen benne?

Hasznos: http://www.vendegvaro.hu -- Árpi (Harp) 2005. január 12., 13:49 (CET)

De légy szíves addig ne tedd bele egy lapba amíg hiányzó képek vannak benne, mert borzalmasan ronda. --grin ✎ 2005. január 13., 00:57 (CET)

(Grinnek is válaszolva) Csináltam egy Település táblázat0 nevű sablont, amelyek nem tartalmazzák a képeket, csak a táblázatot. Lecseréltem vagy visszajavítottam több helyen. Mielőtt nekiállnánk kicserélgetni, ténylegesen végig kellene gondolni az egészet. Azt javaslom, legyen két kísérleti nyúl Székesfehérvár és Balatonfüred. Most az alább jelzett mentési nehézségek miatt, Győr táblázatát hibásan látom, Kőszegnél pedig nem jelenik meg a táblázat. Tényleg így van? -- Árpi (Harp) ? 2005. január 14., 11:21 (CET)

Mindenkinek figyelmébe ajánlom a User:Harp/Jegyzetek új változtatát, mely a teljes egészében a települések szerkesztéséről/egységesítéséről szól, és remélem hasznos lesz. Az észrevételeket ide várom. -- Árpi (Harp) ? 2005. január 14., 12:41 (CET)

Nálam minden rendben van Kőszeggel és Győrrel. A Jegyzetek oldaladra feltennéd a helynevtar.ksh.hu oldalt? Némileg több és „hivatalosabb” adat van rajta, mint a Vendégvárón. Alensha 2005. január 18., 00:52 (CET)

Mentés hiba

Nekem néha úgy csinál a Wikipédia, mintha nem mentette volna el az oldalt. (Mozilla 1.6 Windows NT). Ti nem tapasztaltatok ilyet? -- Árpi (Harp) 2005. január 12., 14:00 (CET)

Adatbázis probléma, dolgoznak rajta. Sajnos a master és slave adatbázisok között jelenleg lehet pár másodperc eltérés. Elmenti ilyenkor is, de ha a mentés még nem jutott el arra a slave-re amiről a kijelzés történik, akkor ott a változás még nem látszik. --grin ✎ 2005. január 13., 00:58 (CET)

Vitás szócikkek

Üdv!

Nem akarok vitát gerjeszteni, de van néhány szócikk, mely eléggé nagy vitákat kavart mostanság. Gondolok itt: Szálasi Ferenc, Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc és még a többi aktuálpolitikus. A lényeg: úgy gondolom, hogy létre kellene hozni, egy olyan sémát, mint amely az országok esetében is megtalálható. Az általam javasolt séma 2 részből állna: 1.jobbra egy táblázat, benne kép, születési adatok, diplomák, tagságok, tisztségek (mettől-meddig), díjak/elismerések, és esetleg egy-egy (vagy több) "mondása" (gyorsinformációk). És természetesen bal oldalt pedig a szöveg lenne (életrajz, diplomák, díjak, kritikák). Sajnos ez utóbbiban - kritikák - máig nincs megegyezés. Úgy vélem ide (kritikák) a negítvumokat illene írni, azokat, melyeket megfogalmaznak velük szemben. - Peda ☎ 2005. január 19., 02:03 (CET)

Wikisource dili?

Sziasztok, nem tudjátok véletlenül, mi van a wikisourceval? Ma feltöltöttem két képet (http://wikisource.org/wiki/Image:Betliare.Castle.hires.jpg, http://wikisource.org/wiki/Image:Bojnice_Castle_2004_hires.jpg), de az egyiket sem akarja rendesen megmutatni. Azt állítja pl., hogy "404 Can't find what you're looking for. This file doesn't exist. So sorry.". A régebben felküldött cuccok rendesen működnek. Szarka Gyula, --julosz 2005. január 20., 11:47 (CET)

Nekem a bejelentkezéssel vannak érdekességek, néha benn vagyok, amikor még nem léptem be, és fordítva is, mondjuk ez lehet az én gépem csinálja. --Rodrigó 2005. január 20., 12:15 (CET)

Ezt nekem is csinálja (mozilla?), ezért, amikor hosszabb idő után odaböngészek, akkor ha benn is vagyok, inkább kilépek és újból belépek. --julosz 2005. január 20., 12:20 (CET)

Vagy azon gondolkodom, hogy akkor tegyem-e egyenesen ide, a wikipédiára, a nagyobb felbontású képeket (max. 0,5 MB). Van ellenvetés? Szarka Gyula (--julosz 2005. január 20., 14:14 (CET))

Ha teljesen szabadok, akkor Wikimedia Commons, nem? Ha nem, akkor inkább ide se. --grin ✎ 2005. január 20., 21:41 (CET)

Természetesen _teljesen_ szabadok, hiszen az én képeim. Akkor tehát most már a Wikimedia Commons-t fogom használni. --julosz 2005. január 21., 09:41 (CET)

Wikimedia Commons

Én is szeretném reklámozni a en:Wikimedia Commonst. Mikor találtok valami más Wikipédiában (vagy egyéb szabad forrásból) jó és hasznos képet, akkor ha annak a megfelelő a licensze, akkor érdemes a magyar Wikipédiába való bemásolás helyett inkább a Wikimedia Commons-ba feltölteni. Ekkor azonnal elérhető lesz az összes nyelvű Wikipédiából, beleértve a magyart is. Tehát nem kell majd külön lemásolni az olaszoknak, franciáknak, hollandoknak, stb.

Ezenkívül további előny, hogy a Commons-ban lévő képeket megfelelően katalogizálják is, tehát lehet őket böngészni témákra bontva.

Ajánlom mindenkinek. nyenyec ☎ 2005. január 20., 23:54 (CET)

Rendben, meggyőztetek. --julosz 2005. január 21., 09:42 (CET)

teK-nyik

TEX NYET UNICODE?

A TEX miért nem kezeli az összes UNICODE karaktert (pl. ℕ) :-((? Nem lenne megoldható? Gubb 2005. január 21., 15:36 (CET)

1. Mert valamiért a fejlesztőknek ez huszadrangú probléma, és eddig senki nem foglalkozott vele. Az ékezetekkel is gond van, ugye.
2. Nem, nekem nincs hatalmam ezen változtatni, ez az összes Wikimedia projektre igaz. --grin ✎ 2005. január 25., 12:19 (CET)

Print preview meta birizgálása

Van-e lehetőség sortörést tenni egyes oldalakra, hogy nyomtatásban egy táblázat eleje és vége ugyanarra az oldalra nyomtatódjon? (additív rend). Gubb

Nem tudom, nem vizsgáltam soha a problémát. GOndolom lehetséges bármilyen formai elem tulajdonságainak változtatása, köznyelvre fordítva pl. CSS-ben lehetséges, hogy megoldható az, hogy pl. minden fejezetcím új lapot kezdjen. Jobb ötletem momentán nincs: a HTML nem igazán alkalmas ennyire részletes nyomtatási vezérlésre, amennyire emlékszem. Tévedhetek viszont. --grin ✎ 2005. január 25., 12:21 (CET)

Csak azért gond, mert a wiki szoftver intelligens enterjelkezelésének felfüggesztése bizonyos esetekben megoldhatná ezt a problémát. Ugye lehetséges lenne a br-tagek alkalmazása is, de mivel a nyomtatási kép nem ugyanaz, mint a normál, ez nyilván oda-vissza torzulásokat okozna, és nem lenne szerencsés. De ez nyilván globális probléma, amit az angol rendszergazdáéknak kell felvetni. De a probléma kétségtelenül jelentős, mivel gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy jelenleg nem lehet a Wiki lapjait értelmes, esztétikus módon kinyomtatni. Gubb 2005. január 25., 12:27 (CET)

vitalapokrol arhiv

porta

Kedves Wiki Specialisták, Hogyan tudom kilistázni az összes nyelvet, melyekről már van cikk a magyar wikiben? A próbálgatásos módszer az egyetlen? Köszi előre, Antifinnugor 2004. december 3., 23:22 (CET)

Elsőre próbálkozz a kereséssel! :-) A Címszó egyezik részben megtalálod az összeset, főleg, ha az egy oldalon megjelenő címszavakat 500-ra állítod... Ha nem erre gondoltál akkor valaki más nagytudású wikis biztos mond jobb ötelet... - Gaja 2004. december 6., 11:35 (CET)

Koszi, idokozben talaltam egy nyelvek lapot, amelyen a beszelok szama szerint vannak csoportositva a nyelvek, igy megoldodott a gond. A kereses tippet biztos tudom mashol is hasznalni, eddig mindig menj-et hasznaltam. Antifinnugor 2004. december 6., 12:40 (CET)

kocsmafal

Köhögés

Brátim!

Nálam a wiki akadozva, szakadozva, köhögve, vonakodva (stb.) jelentkezik - szinte - mindig. Továbbá mindenféle popupok is jönnének, ha hagynám. (IE6 van itten, ...főleg) Más is így van ezzel (-e)? Vagy bénulok...? OsvátA. 2005. február 3., 10:34 (CET)

Ezt a jelenséget én is megerősítem. --julosz 2005. február 3., 11:18 (CET)

Nálam is van, de nem mindig, de most éppen igen. Érdekes, hogy az angol meg tök jól jön... Gondolom nem ugyanaz a szerver, vagy mi? - Gaja 2005. február 3., 11:46 (CET)

Ha nekem akad a magyar, akkor az összes többi is; popupok azonban nincsenek. Tesség az Internet Kalandort rásózni valami balekra, és helyette Netscape-et használni. Gubb 2005. február 3., 17:18 (CET)

Popupoknak mégsem kellene, a Wikipédia nem olyan. Azok máshonnan jöhetnek. --DHanak :-V 2005. február 3., 17:21 (CET)

• Megfogadtam 1 jó tanácsot. Vicces: a Netscape jól viselkedik, csak két napot késik. Van ilyen? OsvátA. 2005. február 3., 21:29 (CET)
• Késik? Gubb
• Nem muszáj Netscapet, de az szabadon letölthető. Van más böngésző is persze, csak ne az IE-t használd: garantált az azonnali vírus/féregfertőzés. Gubb

spyware van a gépeden, AdAware, Spybot vagy NoAdware kipusztítja őket. kekszplórert nélkülük használni nem jó dolog. Alensha 2005. február 3., 21:56 (CET)

Tapasztalatom szerint Mozillára van optimalizálva Wikipédiánk, (talán, mert Grin is azt használ? ;-D) ,ez ingyen letölthető, és megy linux alatt is. Ha hirdetések jönnek be, akkor más lapok megfertőzték az IE böngészőt, az Alesha által javasolt freeware programok telepítését, futtatását javaslom!!. --Rodrigó 2005. február 3., 22:10 (CET)

Egyébként mára megjavult a dolog, viszont tegnap nekem Firefoxszal akadozott (az is mozilla, nem? :-) ) Viszont a popup biztos, hogy saját feature lehet... :-) Fe az akadozásra lehet azt mondani, hogy rendszeres, hetente több alkalommal előfordul nálam. - Gaja 2005. február 4., 09:39 (CET)