Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-01-30

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-20 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-21 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-22 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-23 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24 Ma

2011. 1. 27. « 2011. 1. 28. « 2011. 1. 29. « 2011. 1. 30. » 2011. 1. 31. » 2011. 2. 1. » 2011. 2. 2.

Miért nem üzentek a szövetségesek hadat a Lengyelországot megtámadó Szovjetuniónak a második világháború kezdetén?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Olvasói levélben kapott kérdés. – Tgr^vita 2011. január 30., 02:38 (CET)

Lengyelország 1939 szeptemberi megtámadását követően Anglia és Franciaország - ha késedelmesen is - de hadat üzent Németországnak a Lengyelországgal fennálló szerződésük alapján.

Lengyelországot azonban ugyanekkor a szovjet hadsereg is megtámadta és közel felét elfoglalta, lengyel tisztikar javát kivégezte /Katyn/. Szeretném megkér- dezni, hogy Anglia és Franciaország a Szovjetuniónak - amely ekkor megnemtámadási szerződés-ben állt Németországga / Molotov-Ribbentrop egyezmény / miért nem üzentek hadat.

De, hadat üzentek. Csak tényleges segítséget nem nyújtottak. Ezért nevezik a következő tavaszig tartó háborús szakaszt "furcsa háborúnak": hadiállapot volt hivatalosan Anglia-Franciaország és Németország között, tényleges háborús cselekmények nélkül. Ezt két okkal lehet magyarázni. Egyik álláspont szerint túl gyorsan történt minden. A másik álláspont szerint viszont Angliának egyszerűen érdekében állt, hogy létrejöjjön a közös szovjet-német határ. Innen újabb két verzió, miszerint ez csak ad hoc döntés volt, vagy az angolok már megegyeztek Sztálinnal abban, hogy a Szovjetunió megtámadja Németországot. LA^pankuš→ 2011. január 30., 08:00 (CET)

Arról hallottam már, hogy a téli háború (első szovjet-finn háború) idején a nyugati hatalmak katonai felszereléssel (pl. harci repülőgépek) támogatták a finneket, és fontolgatták az aktív katonai segítségnyújtást, (ami aztán Finnország veresége miatt tárgytalan lett), de nem tudok róla, hogy hadat üzentek volna a Szovjetuniónak. Nem hiszem, hogy így történt. SirVivor ^vita 2011. január 30., 08:39 (CET)

Ezt a "nem hiszem, hogy így történt"-et mire érted? Mellékesen épp azért nem támogatták a finneket sem, mert Németország ellen akarták felhasználni a Szovjetuniót már akkor is. LA^pankuš→ 2011. január 30., 08:46 (CET)

Arra értettem, hogy szerintem nem üzentek hadat a Szovjetuniónak. Ha már akkor is Németország ellen akarták felhasználni őket, akkor miért támogatták katonailag a finneket a szovjetek ellen? Furcsa logika lett volna. SirVivor ^vita 2011. január 30., 09:04 (CET)

Most jövök rá, hogy tévedésben vagyok a kérdést illetően. Nem olvastam el rendesen igazad van. Én valahogy úgy értelmeztem a kérdést, hogy a németeknek miért nem üzentek hadat. Nos, a Szovjetuniónak épp azért nem üzentek hadat, amit fentebb írtam: nem volt érdekük, miután épp arra számítottak, hogy a közös határt szerző szovjetek és németek szépen egymásnak ugranak. Persze nem számoltak azzal, hogy a Barbarossa előtt Hitler még Franciaországot is lerohanja... LA^pankuš→ 2011. január 30., 09:11 (CET)

Lehetséges. Egyébként Lengyelországba akkor vonultak be a szovjetek (úgy tudom), amikor már nem voltak harci cselekmények. Tehát erkölcsileg (ezáltal politikailag) nem volt ugyanaz a helyzet, mint a német támadás idején. A szovjetek "csak" megszálltak, nem támadtak... Az más kérdés, hogy utána Katynnál mit csinált az NKVD... De ha az általad fentebb írt okból nem üzentek hadat, akkor még mindig nem értem, hogy pár hónappal a lengyelországi bevonulás után, az angolok és franciák miért küldtek repülőket a finneknek a szovjetek ellen. SirVivor ^vita 2011. január 30., 09:32 (CET)

Ez nem teljesen igaz. Szeptember 17-én támadtak a szovjetek, amikor még több helyen tartották magukat a lengyelek, és egyébként meg abban reménykedtek, hogy kelet felé húzódva még kitarthatnak egy ideig, legalább amíg az angolok beavatkoznak. (Nem hiszem, hogy megtették volna, a furcsa háború nem valószínűsíti.) Persze a hadjárat nagy része már lezajlott, de ez a "csak megszállás" azért némi háborús tevékenységet is kívánt. A kérdésedre válaszolva: néhány repülő küldése egészen más, mint a tényleges beavatkozás. Az angolok nyilván úgy akarták a németeket és a szovjeteket egymásnak ugrasztani, hogy közben a Szovjetunió ne erősödjön meg túlságosan. Nem mellékesen a finnek támogatása semmiben sem akadályozta azt a tervet, hogy Sztálin forduljon Németország ellen. Az angol diplomáciában nem szokatlan dolog, hogy egy adott féllel szemben egyszerre barátiak és közben az ellenségét is támogatják. LA^pankuš→ 2011. január 30., 09:39 (CET)

Azért nem üzentek hadat a szovjeteknek, mert csupán az öntudatra ébredő Németország megsemmisítése volt a céljuk, de nem a bolsevista Szovjetunióé, amely saját kreációjuk volt az első pillanattól kezdve. Trockij pl. az USA-ban képezte ki harci csapatát. Az 1936-1939 szerződések Lengyelországgal és Lengyelország bátorítgatása németellenes akciókra szintén ugyanennek a politikának szerves része. Az állítólagos ellentét és "hidegháború" parasztvakítás csupán. Liberalizmus és bolsevizmus édes testvérek, és gyűlölnek mindent, ami nemzeti. Muki987 ^vita 2011. január 30., 09:46 (CET)

Nagyjából egyetértek, de liberalizmust ne keverd a bolsvizmussal. Nem véletlenül két különböző kategória, és éppen a 19. századi liberalizmus volt az, amelyik először felvállalta a nemzeti kérdéseket (Széchenyi és Kossuth is liberális volt!). Szóval óvatosan a fogalmak dobálásával. LA^pankuš→ 2011. január 30., 10:03 (CET)

Mármint nagyjából egyetértesz abban, hogy a bolsevizmust a liberálisok irányították, és a hidegháború csak színjáték volt? :O Szerintem a Cion bölcseinek jegyzőkönyve olvasótáborán kívül nem igazán veszik komolyan az ilyesmit. – Tgr^vita 2011. január 30., 10:25 (CET)

Nem. Talán ez magától is lejöhetett volna, ezért nem részleteztem. De mindegy. A lényeg az, hogy bizonyos angol köröknek bevallottan nem volt elegendő az 1920-as német-béke, hanem addig akarták folytatni, amíg Németországot végleg meg nem szüntetik. Ehhez a körhöz tartozott Churchill is. Churchillnek például sok mondását emlegetik, de azt nem nagyon, amikor kijelentette, hogy fél Európát is odaadja a kommunizmusnak, ha ennek fejében Németországot eltakarítják a Föld színéről. Oda is adta... (Jalta, Potsdam.) A hidegháborút ebben a kontextusban nem értem. Ez csak Truman-féle érában kezdődött. LA^pankuš→ 2011. január 30., 12:09 (CET)

Felvállal a liberális és a bolsevik is bármit, ami a saját érdekeit szolgálja. "nemzeti" érdek, munkásság, proletariátus, kisebbségek, stb, stb... Ez is mutatja, hogy azonos a gyökerük. Muki987 ^vita 2011. január 30., 10:30 (CET)

Akkumulátor

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

http://hu.wikipedia.org/wiki/Akkumul%C3%A1tor Az akkumulátor szócikkben durva hibák vannak. A táblázatban a hatékonyságnál irreális adatok szerepelnek, több helyen 99.8-99.9%, ami a töltési-kisütési feszültségek alapján lehetetlen. "Megjegyzés: A ma használatos akkumulátorokra (a 3V kapocsfeszültségű lítium-ion cella kivételével) jellemző a memóriaeffektus." Ez a megjegyzés majdnem kizárólag a NiCd - NiFe akkumulátorokra érvényes, a savas, ezüst-cink, NaS akkukra biztos nem. A gyártók állítása szerint a NiMH akkukra sem.

Köszi az észrevételt, beírtam a cikk vitalapjára, majd javítja valaki, aki nálam jobban bele mer nyúlni :) Alensha 2011. január 30., 13:05 (CET)

Miért nem üzentek a szövetségesek hadat... (folytatás)

Az első dologban igazad van, utánanéztem. Szeptember 17-én vonultak be a szovjetek, Varsó szeptember 27-én kapitulált.

A másodikban nem hiszem. "A szovjet agresszió nemzetközi rokonszenvet vált ki Finnország iránt. Több államtól fegyverzetet és egyéb anyagi segítséget kap (Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Olaszország, Magyarország). A skandináv országok abbéli félelmükben, hogy világméretű konfliktusba keverednek, félhivatalos csatornákon biztosítják támogatásukat. Svédország megengedi önkéntes hadtest felállítását, amelybe 8 ezer svéd és norvég katona lép be, és fegyvereket: puskát, páncéltörő és légvédelmi eszközöket küld. Franciaország 30 Morane és Kolhoven típusú vadászgépet, valamint (régi típusú) tábori ágyúkat ad. Angliából 33 kétfedelű Gloster Gladiator, 12 Hurricane vadászgép, 17 Lysander támadó repülőgép és 24 Blenheim bombázó érkezik. A Szovjetuniónak a Nemzetek Ligájából 1939. december 14-én történő kizárása után ANGLIA ÉS FRANCIAORSZÁG HAJLIK A KÖZVETLEN INTERVENCIÓRA. EBBŐL A CÉLBÓL LÉTREHOZNAK EGY EXPEDÍCIÓS HADTESTET. Norvégia és Svédország kibékíthetetlen viszonya azonban lehetetlenné teszi átvonulásukat Skandinávián." /Hadi Krónika 3. szám/ Tényleg azt gondolod, hogy egy hadtest felállítása, és a szovjetek elleni hadba küldése mellett maximálisan élvezhette volna a két nyugati hatalom a Szovjetunió támogatását Németország ellen? SirVivor ^vita 2011. január 30., 10:35 (CET)

Tekintve, hogy ugyanaz a gyökerük (lásd fentebb), igen. Nyugat csupán az egyik égtáj, semmi több. Muki987 ^vita 2011. január 30., 11:08 (CET)

Andrásnak szántam a kérdést. :-) SirVivor ^vita 2011. január 30., 11:38 (CET)

Ha nekem szántad, a válasz: igen. Anglia – ahogy minden értelmes ország – nem szimpátia alapon külpolitizált. Az nem volt érdekük, hogy a Szovjetunió túl nagy szeletet kapjon a Balti-tengerből, de az igen, hogy a szovjetek helyettük gyepálják a németeket. Nem tudom, mi ebben a bonyolult. Nem beszélve arról, hogy a finneknek nyújtott tényleges segítség úgymond nevetséges mértékű, Magyarország is nyújtott segítséget nekik, mégsem volt az angolok szövetségese, stb. Arról már nem is beszélve, hogy Angliában egészen Franciaország német megszállásáig két külpolitikai elgondolás volt: az egyik szerint Németország megsemmisítendő (bármilyen áron), a másik szerint Németország természetes ellensúlya a kontinentális francia hegemóniának. Ebből (is) ered az angol külpolitika időnkénti következetlennek tűnő irányvonala. LA^pankuš→ 2011. január 30., 12:16 (CET)

Az "értelmes" szó Anglia és az USA esetén nem kifejezetten találó, hiszen ez a két ország saját belülről uralkodó "kisebbségének" parancsára kétszer támadta le Európa népeit, a győzelem után évekig jogtipró pereket és megszállást tartva fenn, és ma is Európa belső ellenségeinek és pusztítóinak zászlóvivői, míg belülről egyre kevésbé fehérek és európaiak. Rájuk talán legjobban az "agyatlan láncos kutya" kifejezés illik. Muki987 ^vita 2011. január 30., 13:08 (CET)

Az benne a bonyolult (nem az), hogy nem lehet egy ország katonailag szövetségese egy másiknak, miközben közvetve (vagy közvetlenül) háborúzik ellene. Magyarország is támogatta Finnországot, de közben nem állított fel ellene expedíciós hadtestet. SirVivor ^vita 2011. január 30., 12:37 (CET)

Ha támogatta, miért állítótt volna fel "ellene" hadtestet? Muki987 ^vita 2011. január 30., 13:08 (CET)

A diplomácia történetében minden megtörtént már, meg mindennek az ellenkezője is. Hogy csak egy példát mondjak: Oroszország tagja (életrehívója) volt a Szent Szövetségnek. Mégis a görög szabadságharc idején a Szent Szövetség ellenében támogatta a görög felkelést angol szövetségben, miközben Ausztria és Poroszország a nem is keresztény Török Birodalom hallgatólagos támogatója volt. Ki ki az érdekei szerint. LA^pankuš→ 2011. január 30., 12:41 (CET)

"Hallgatólagos támogatója". Az nem ugyanaz a kategória. Küldtek fegyvereket a törököknek? Küldtek katonákat az oroszok ellen? SirVivor ^vita 2011. január 30., 13:17 (CET)

mennyit kell fizetni egy szemeszterre az aberdeeni egyetemen?

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

--78.92.2.119 (vita) 2011. január 30., 11:38 (CET)

Használd ezt: http://www.studentcalculator.org.uk/international/

Other Yearly Costs Students are advised to budget an additional £200 per year for books & stationary and, where applicable further £150 for postgraduate thesis production. Allowance should also be made for a student’s international travel to the UK.

Note also the following approximate costs:

(a) Registration with Police: £34.00 per person (b) Student Rail Cards: £26.00 (c) National Health Service prescriptions: £3.00 per item (d) Overseas shipping costs for personal belongings Please note that all of the above costs are based on 2010/11. Muki987 ^vita 2011. január 30., 19:42 (CET)

Húha, ez már három szemeszter. :-) Nehogy megvakulj a végén. :-) Vagy Szem Eszter egy prostituált neve? Nem tudom, mennyit kell érte fizetni, de biztos sokat, ha ennyire keresett személy. :-) Szerintem az aberdeeni egyetem honlapján (biztos van neki olyan) találsz valami e-mail címet, amin meg tudod kérdezni. Persze aberdeeniül kérdezd meg, mert ott elsősorban aberdeeniül beszélnek és írnak. A válasz is aberdeeniül érkezik majd, ezért ha esetleg nem beszélnéd folyékonyan az aberdeenit, használhatod pl. a Google fordítóprogramját. :-) SirVivor ^vita 2011. január 30., 11:44 (CET)

3400 font a legtöbb kurzusra (ez nem szemeszter, hanem évente, és feltételezve, hogy magyar állampolgár vagy, mert EU-n kívülieknek több), de egyes szakokon eltérhet, lásd az oldalon: http://www.abdn.ac.uk/postgraduate/finance.php Alensha 2011. január 30., 13:00 (CET)

Miért fehér a hó?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Olvasói levélből. – Tgr^vita 2011. január 30., 12:15 (CET)

„ Miért fehér a hó? A napfénytől eltérő színű megvilágításnál más lesz a hó színe? ”

Ugyanazért fehér, amiért minden más fehér objektum fehér: visszaveri a spektrum teljes egészét, nincs kitüntetetten elnyelt hullámhossz. Ezért ha nem teljes spektrumú fénnyel világítjuk meg, akkor természetesen a megvilágítás színében látjuk, mert abból is mindent visszaver. LA^pankuš→ 2011. január 30., 12:19 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

A hópehely jégkristályokból áll. A jégkristály színtelen.

A hó attól fehér, hogy a hókristályok felületére érkező fény tartalmazza az összes színt és a hókristály mindegyik hullámhosszú fényt egyformán visszaveri: Szemünk ezért látja fehérnek. A fehér ugyanis tartalmazza az összes színt.

Ha a hókristályokra eső fény egyszínű (monokromatikus) fény, akkor a visszavert fény is egyszínű. Vagyis, akár piros is lehet (hiába van ilyen hitetlenkedést jelentő mondás).

Egyébként hókristály úgy keletkezik, hogy a levegőben levő por kondenzációs magot jelent a légkörben lévő túltelített vízgőznek, és így ha pl. a levegőben szaharai homok van (aminek a színe piros), akkor az ilyenkor keletkező havazáskor is eshet piros hó...

vitorla^vita 2011. január 30., 12:29 (CET)

Szóval nem azért fehér, mert Isten rasszista? :-) Gondoljunk bele: csak fehér hóembert lehet építeni. Mindez Isten akaratából. Gyanús. Nagyon gyanús. :-) Bár, megmondom őszintén, én is a kondenzációs magra gyanakodtam sokáig, bármit is jelentsen. :-) SirVivor ^vita 2011. január 30., 12:44 (CET)

Hintsd be a havat előzőleg bőségesen kakaóporral, és utána kitűnő néger hóembered lesz. És még egy üstökösmag-modelled is. Aztán pedig csokifagyid. Isten egyébként valószínűleg még emlékezik rá, hogy négerföldön nincs miből hóembert gyúrni. - Orion 8 ^vita 2011. január 30., 15:16 (CET)

Nincs is Isten. Ateista vagy, ne feledd. :-) :-P És a Kilimandzsáró hava? Hoppá. :-) SirVivor ^vita 2011. január 30., 16:54 (CET)

De rézbőrűt sem lehet, pedig több indiántörzs olyan helyen él, ahol eshet hó… Alensha 2011. január 30., 15:41 (CET)

De még milyen sok törzs. Kanadában kevésbé vehemensen vadásztak rájuk, mint az USA-ban, minden indiánszeretők kettes számú tankönyve, a Tokei Ihto visszatér történetében is hóesésben szökik meg a Medve-csapat, minden indiánszeretők egyes számú kézikönyve pedig, A Sós Sziklák Völgye egy Yukon-menti kis törzs viszontagságairól szól, akiknek a kemény tél miatt fogyóban van az élelme. Ott szerintem még mindig élnek önálló törzsi közösségek, a vancouveri olimpia megnyitóján feltűnően sokat büszkélkedtek az indián lakossággal. De kérdem én: mit tudjuk mi, hogy ők miféle hóembereket gyúrnak? - Orion 8 ^vita 2011. január 31., 04:32 (CET)

Nokia OVI

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy Mi jelentése a NOKIA OVI-nak?

--188.157.105.110 (vita) 2011. január 30., 13:25 (CET)

Az "OVI" finnül ajtó, és itt azt jelenti, hogy a Nokia megnyitja a kapuit a weben.

További részletekért keress rá a "Nokia OVI" szavakra a wikipédiában (csak angolul) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 94.21.13.7 (vitalap | szerkesztései) 2011. január 30., 13:55

No kia fene írta esztet? Nem írta alája. :-) SirVivor ^vita 2011. január 30., 14:24 (CET) – Ilyen esetekre tartogatjuk ezt a sablont. – barricade breaker ^vita 2011. január 30., 14:41 (CET)

Hol állították ki a szkafanderét Farkas Bertalannak?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Hol állították ki a szkafandert? Farkas Bertalan űrhajósnak. Köszönöm a segitséget.Még a mai nap kellene a válasz.

--94.248.224.114 (vita) 2011. január 30., 14:39 (CET)

Még ebben a percben megkapod a választ, íme:

• A magyar űrhajós szkafanderéről szól a Farkas Bertalan űrruhája című szócikk. Erről a Gyakran ismétlődő kérdések lapon is található bejegyzés.

Viszont volna egy kérdésem: HOL KÉRDEZTÉK EZT TŐLED? – barricade breaker ^vita 2011. január 30., 14:44 (CET)

With, röviden: w/

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Szép napot mindenkinek. Az volna a kérdésem, hogy a w/ rövidítés milyen módon jelentheti azt, hogy with? Merthogy ugyebár azt jelenti... Köszi előre is:

barricade breaker ^vita 2011. január 30., 16:06 (CET)

Alighanem a w/o (without) mintájára képezték. A kezdőbetű/kezdőbetű rövidítés nem ritkaság az angol nyelvben: n/d: no data, n/a: not applicable, b/c: because... – Tgr^vita 2011. január 30., 16:22 (CET)

Valójában a kérdésem az volna, hogy milyen szerepet játszik a rövidítésben a / jel? Szimplán annyit jelez, hogy ez egy rövidítés?

barricade breaker ^vita 2011. január 30., 17:17 (CET)

Szerintem így egyben ez egy formula. Ők nem használják a pontot rövidítés jelölésére, hanem mást találtak ki. Ilyen a "c/o" = care of, azaz aki lakcímén található a levél igazi címzettje, pl. albérlő, szóval kétszavas állandósult kifejezéskre ez van. A because-t én még nem láttam így írni, de képesek rá. Az egyszavasok rövidítésére is van ötletük: int'l. Mi sem vagyunk jobbak, mert a n. k. nem néz ki túl jól – pedig szerintem sokat használták –, a n.k. már jobb, a nk. pedig már egy összevonás, tulajdonképpen egyezményes jelölés. Viszont hogy az angol anyanyelvűek sem túl okosak ezzel a rövidítéssel, az itt megfigyelhető, csak egy példaként. - Orion 8 ^vita 2011. január 30., 19:21 (CET)

svájci gárda vatikán

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A svájci gárda laktanyájávaal szemközti kápolnának mi a neve? köszönöm. – 85.248.14.6 (vita) 2011. január 30., 17:20 (CET)

A Svájci Gárda szócikkünkben azt írjuk:

„Jelenleg a laktanyájuk melletti, 1568-ban épült Szent Márton és Szent Sebestyén templom az övék.”

barricade breaker ^vita 2011. január 30., 17:33 (CET)

A kérdés pontosan igy hangzik: Laktanyájuk egy kápolnával szemben található. Melyik ez a kápolna? 1.Szent Márton 2.Szent Sebestyén 3.Szent Anna és a válasz csak egy lehet a háromból. Köszönöm előre is ha segiteni tudnak. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 85.248.14.6 (vitalap | szerkesztései) 2011. január 30., 21:37

Hát barátom, az én hatásköröm eddig terjedt... De azért megkotrom még egyszer a netet. – barricade breaker ^vita 2011. január 30., 21:42 (CET)

A kérdező által megadott három válaszlehetőségben valami zűr van! Csak egyetlen, Szent Mártonnak és Szent Sebesténynek szentelt kápolna van - mindkét szent: katonaszent. Ha a Vatikán: város a dombon link közepetáján olvasgatunk (a Google Web(svájci gárda szent kápolna) találati listából), akkor ez a kijelentés nyer megerősítést... Szent Annáról meg kapu van elnevezve! Ha nézegetjük a Google Web(svájci gárda szent anna) találati listát, akkor a találatok ezt erősítik meg...

vitorla^vita 2011. január 30., 22:31 (CET)

Egy király halálos balesete

Megválaszolva.

Azt szeretném megtudni, hogy melyik angol( vagy talán francia) király halt meg egy lovagi tornán elszenvedett sérülés következtében? A király még a végzetes lovagi torna előtt megálmodta halálának okát. A bajt a le nem hajtott rostély okozta. ( VIII. Henrik szenvedett el ilyen sérülést, de nem halt bele).

--91.146.137.40 (vita) 2011. január 30., 22:50 (CET)

válasz(?)

Én ezt találtam (a Tóth István György: Stuart Mária. Házasság és hatalmi politika c. Rubicon-cikkből az 5. bekezdés eleje):

„Alig telt el egy év az esküvő után, s a francia király tragikus baleset áldozata lett. 1559 júniusában II. Henrik hatalmas lovagi tornát rendezett Párizsban, s maga is részt vett a viadalon. Ám Montgomery gróf lándzsája véletlenül eltört, szilánkjai a sisakrostélyon keresztül a király szemébe fúródtak. II. Henrik pár hetes szörnyű agónia után meghalt.”

Ez lenne a helyes válasz?

vitorla^vita 2011. január 30., 23:23 (CET)

Ugyanezt a II. Henrik francia király szócikkünkben is leírjuk, talán egy picit bővebben. De hogy megálmodta volna a halálát...

barricade breaker ^vita 2011. január 31., 00:01 (CET)

Nostradamust ekkor kezdték el jegyezni a párizsi mystic-business tőzsdén. :-) Ez nem igaz, de az igen, hogy ez volt az első bevált jóslata, aminek hatására felfigyeltek rá, és így alapozta meg hírnevét. Ezt tudom ajánlani megálmodás helyett, ha megfelel. :-) SirVivor ^vita 2011. január 31., 09:28 (CET)

Én is az utóbbi, Nostradamusos verzióról hallottam. Szabi237 ^vita 2011. január 31., 13:43 (CET)

Persze, a Nostradamus sztori igaz, de itt olyan királyról van szó aki lovagi tornán szerzett sebesülésébe halt bele. – barricade breaker ^vita 2011. január 31., 14:56 (CET)

Csak épp II. Henrik lehajtotta a rostélyát. Ellenfelének viszont eltört a lándzsája, így behatolhatott a hegyes csonk a réseken. És persze Nostradamus ezt is csak úgy jósolta meg, mint a többit: előre sosem lehet jósolni belőle, mindig csak visszafelé okoskodják bele, mi miről szólhatott. LA^pankuš→ 2011. február 1., 18:38 (CET)

Francot (a spanyol diktátort) NÉV SZERINT említi. SirVivor ^vita 2011. február 1., 21:04 (CET)

Hol? LA^pankuš→ 2011. február 1., 21:05 (CET)

IX.16. SirVivor ^vita 2011. február 1., 21:18 (CET)

Na ezzel nem sokra megyek. Nostradamust elvből nem tennék ki a polcomra. LA^pankuš→ 2011. február 1., 21:39 (CET)

„	A spanyol Franco kilép a gyülekezetből A követ nem tetszik, szakadás lesz, Riverák társai lesznek az összecsapásban, A nagy örvénynek megtagadva a belépés.	”

Van egy cikkünk is róla: A Próféciák. – Szabi237 ^vita 2011. február 1., 21:44 (CET)

Köszi. Sejtettem, hogy valami hasonló, és persze az eredeti sem ártana. Említ egy spanyol Francót. Frankó. A többi? Mi van abban, ami Francóra kizárólagosan jellemző? mi az a nagy örvény? hová nem léphet be? milyen követ és szakadás? Véletlenül eltalált egy nevet, aki x időpontban x minőségben a spanyol történelemben szerepet kapott. Ha akkora jós volt, miért nem azt írta, hogy király helyett lesz király, vagy valami ilyesmit? Ez a szöveg egyszerű sületlenség, mondjuk úgy, tipikus jósszöveg, amit oda magyarázok, ahová akarok. Egyébként van olyan elképzelés is, hogy Nostradamus eredetileg megtörtént eseményekről írt (általános biblikus stílus megtörtént eseményekről jövő időben írni), csak olyan homályos volt, hogy a kortársai sem értették. Ezért vették jóslatnak. LA^pankuš→ 2011. február 1., 21:53 (CET)

Én sem vagyok egy Nostradamus hívő, de a fenti szöveget valahogy úgy értelmezték (persze utólag :D), hogy az összecsapás természetesen a spanyol polgárháborút jelöli, a Riverák pedig Miguel és José Antonio Primo de Rivera fedőnevei, az utóbbi a Falange alapítója, ami ugye Francot támogatta. A nagy örvény pedig a magyarázkodások szerint a második világháborút jelenti, amibe Spanyolország végül is nem lépett be. – Szabi237 ^vita 2011. február 2., 08:39 (CET)

Köszönöm a válaszokat! Valami rémlett, de közben rájöttem, hogy tényleg Nostradamus volt. Köszönöm!