Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-01-27

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-27, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-23 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-26 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-27 Ma

2011. 1. 24. « 2011. 1. 25. « 2011. 1. 26. « 2011. 1. 27. » 2011. 1. 28. » 2011. 1. 29. » 2011. 1. 30.

Lehet-e hülyézni?

Ha nagy nyilvánosság előtt lehülyézek valakit (mert az a véleményem, hogy hülye), vagy hasonló véleményt fogalmazok meg, az becsületsértés vagy véleménynyilvánítás? Vagyis törvénysértés vagy nem? SirVivor ^vita 2011. január 27., 11:15 (CET)

válasz:
Két eset lehetséges:

• Ha dokumentummal (orvosi lelettel) tudod bizonyítani, akkor egyik sem, hiszen tényállításról van szó.
  
• Ha nincs dokumentumod, akkor megint két eset lehetséges:
  

• Ha az illető közszereplő, akkor kénytelen tűrni, mert kijelentésed nem tekinthető minősíthetetlenül durvának, vagyis véleménynek számít.
• Ha nem közszereplő, akkor az illetőn múlik, hogy melyik úton folytatódik az alábbi kettő közül:

• Becsületsértésnek tekinti és bírósági közbenjárást kér.
• Véleményednek tekinti és akkor megint két folytatás lehetséges...
  

(A folytatást rád bízom.)
vitorla^vita 2011. január 27., 12:30 (CET)

Kicsit egyszerűsítsük a viccet: csak kérdezd meg tőle, nyilvánosan, hogy sérelmezné-e, ha lehülyéznéd. Ha igent mond, akkor ne hülyézd le. :-) Erre egy bíró vajon mit mondana? - Orion 8 ^vita 2011. január 27., 15:46 (CET)

Köszönöm a válaszokat. Szóval az a lényeg, hogy lehet belőle baj. De miért? Nem lehet valakiről az a véleményem, hogy hülye? Ez nem tényszerű megállapítás, hanem véleménynyilvánítás. >>Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy 1976-os határozata úgy fogalmaz, hogy „a szólás szabadsága nemcsak azokra az 'információkra' és 'eszmékre' vonatkozik, amelyeket az emberek jó néven vesznek […], hanem azokra is, amelyek bántják, felháborítják vagy zavarják […] a lakosság bármely részét”.<<

/Wikipédia: szólásszabadság címszó/ SirVivor ^vita 2011. január 27., 21:29 (CET)

Egy 44 éves bírói határozat nem biztosan irányadó még ma is. Az emberi jogi bíróságok határozatai egyébként nem írhatják felül az országok saját bíróságainak ítéleteit, és nem is hajthatók végre közvetlenül, ha az egy ország igazságszolgáltatásába való közvetlen beleavatkozás lenne. Hányféle emberi jogi határozat született már mindenféle rezsimek, államok és közösségek jogsértései ügyében, és azokból rengeteg falra hányt borsó maradt, és azóta is jó (üzleti) viszonyban van azokkal az országokkal a fél világ.

Mellesleg vannak olyan jogok vagy törvények is, amelyek felülbírálják a szabadságjogokat. Ezt sokan nem képesek megérteni, még a Wikipédia szerkesztői között sem, pedig erősen sarkított példákkal könnyen igazolni lehet a jog ismerete nélkül is ezt a tényt. De egy vitába belejátszik, ahogy te is kételkedtél, hogy a másik félnek joga van a becsületéhez, emberi méltóságához, jó hírnevéhez, ezért a véleménynyilvánítás joga sem valami szent hatalom, hanem egy mérlegelendő tényező. Éppúgy, ahogy a sajtószabadság is az lenne, a munkához való jog, az élethez való jog. Aztán a mindenkori és mindenholi hatalom az, amelyik ezek mérlegelésére az "irányelveket" megadja. Nálunk ez a hatalom jelenleg a Nyugat-Európai Unió.

Éltem véleménynyilvánítási alapjogommal. - Orion 8 ^vita 2011. január 27., 22:30 (CET)

Írnál egy ilyen erősen sarkított példát, amit említettél? Engem az zavar, hogy nincs egyértelmű válasz, így nem tudhatom, mihez van jogom. Én különválasztanám a tényszerű közlést a véleménynyilvánítástól, és így egyértelművé válik, kinek mihez van joga.

A tanár kiküld az óráról, mert zavarod a munkát. Neked jogod van a tanórán való részvételhez, de ő nem engedi. Erre te megvered. Rossz megoldás.

Lopsz a boltból, a boltos lefülel, és bezár a raktárba. Te kitöröd az ablakot, és távozol.

Készítesz egy fényképet arról, hogy a plébánost dugod. Úgy gondolod, hogy ez másnak is tetszene, a szerző is te vagy, vagyis a szerzői jog sem lesz probléma, és kiplakátolod a főtéren. Sarkítottam. De mivel a végpont alátámasztja azt, hogy a szabadságjog nem mindenekfeletti, valahol előtte kell lennie egy vagy több átmeneti pontnak.

Egyértelmű válasz nincs. Azért sem, mert a három példa jellegének görbéjén máshol vannak az átmenetek. És főleg mert a dologról bíró dönt. Egy ember, aki többé-kevésbé gyarló. És ítél, ahogy szerinte ítélni kell. Aztán lehet fellebbezni, miegymás, és születik még pár másféle ítélet. Ennek ellenére én, ha tényleg okom volna rá, szintén tájékoztatnám a jelenlévőket, hogy az illető a legjobb meggyőződésem szerint hülye. De ezt ne vedd tanácsnak. - Orion 8 ^vita 2011. január 28., 21:03 (CET)

Egy valós tényállítás is lehet becsületsértő. Ha egy kellemetlen szagot árasztó (pl. fokhagymás ételeket kedvelő) romát nyilvánosan nemíromlehogyan nevezel, akkor az sérti az ő emberi méltóságát, tehát becsületsértés. Sőt. Ha van egy figura, akiről tudod, hogy kiskorú megrontásáért elítélték, és te mások előtt pedofilnak nevezed, jogi szempontból szintén becsületsértést követsz el, hiszen ez az állítás akkor is sértő rá nézve, ha igaz. Kivétel az az eset, ha megfelelő indokod van rá, hogy annak nevezd, ami: például megtudod, hogy az illetőt felvették egy óvodába óvóbácsinak, akkor nyugodtan megmondhatod a kollégáinak, hogy hé vigyázzatok vele, mert ez egy pedofil. Tudom, elég hülye példa, most ez jutott eszembe. – Villanueva ^vita 2011. január 28., 11:30 (CET)

Az valóban egy érdekes világ, ahol számonkérhető sértés, ha valakit annak neveznek, ami. - Orion 8 ^vita 2011. január 28., 21:12 (CET)

Érdekes aktualitása is van ennek: az újságok szerint Heller Ágnes filozófusnő azt kifogásolja, hogy egy bizonyos napilap őt egy kínos ügy kapcsán „balliberálisnak” nevezte, és ezt ő sértőnek tartja. Lehetséges, hogy ez az álláspontja mind erkölcsileg, mind jogilag védhető, képviselhető függetlenül a kérdéses állítás igazságtartalmától. Persze ez kicsit azért bonyolultabb, mint egy egyszerű hülyézés. – Villanueva ^vita 2011. január 29., 06:52 (CET)

adalék

A_becsület_védelme, A jó hírnév védelme. JAVASLATOM: Ne a személyt, hanem a csakis(!) a viselkedését minősítsd, kifejtve. Ekkor nem sértesz személyiségi jogokat, abszolút a véleménynyilvánítás hatálya alá tartozik. – Rodrigó ⇔ 2011. január 28., 19:12 (CET)

Ez valóban jó tanács. - Orion 8 ^vita 2011. január 28., 21:10 (CET)

Szerintem akkor veszik komolyan, ha megtévesztésre alkalmas. Ha azt mondom, hogy „XY egy pöcs”, abból legfeljebb azt mérik le, hogy nem kedvelem, de ha azt mondom, hogy „XY sikkasztott a munkahelyén”, azzal kellemetlenséget okozok neki, mert valaki még elhiszi. Alensha 2011. január 29., 05:01 (CET)