Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-02-13
|
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-20, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-16 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-17 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-18 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-19 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-20 Ma
Fizika
szerkesztés
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
Hallottam egy ilyen kérdést: Mennyi 1 köbméter napfény tömege? Erre a kérdésre adható egyszerű válasz vagy komoly fizikusnak kellene lenni esetleg a kérdés értelmetlen?
A válaszokat előre is köszönöm!– Engusz vita 2011. február 13., 03:05 (CET)
Erre a kérdésre értelmetlen választ keresni. A foton ugyan rendelkezik impulzussal (tömeggel), de nyugvó tömegről nem lehet beszélni. Ezen kívül nyilván egy köbméterben csak adott fényerő mellett lehetne fotonok számáról beszélni. Kb. úgy, ahogy egy köbméter csillaganyagnak sincs meghatározott tömege, mert a belső nyomástól, azaz a sűrűségtől függően változik. LA
pankuš→ 2011. február 13., 10:15 (CET)
A fény mint áramlás nyomást képes kifejteni, amit akár súlyként (tehát nem tömegként!) értelmezhetünk. A napfény az űrben a föld távolságában 9.15 N/km² erőhatást (fényes felületen visszaverődve a dupláját) fejt ki, vagyis egy négyzetkilométer területen 0,9 kilogramm tömeggel összemérhető. en:Radiation pressure – Rodrigó ⇔ 2011. február 13., 11:26 (CET)
De vedd hozzá, hogy Rodrigó egy elég csalafinta megközelítést keresett a válaszadás érdekében, és egyetlen önkényesen kitüntetett helyzetre adta a választ, általánosságban a válasz az itt, így leírt kérdésre semmiképp sem adható. - Orion 8 vita 2011. február 13., 18:32 (CET)
James Munk dán hajóskapitány
szerkesztés|
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy
- --77.243.210.239 (vita) 2011. február 13., 04:32 (CET)
újabb válasz(?):
- Én ezt találtam a neten - ebből idézek:
„Jens Munk: (Verne: 'James Munk', probably conflating two explorers cited by Chateaubriand, 'James, Munk' (Voyage en Amérique, 1827–– Gallica), but 'Jean Munk' in The Purchase of the North Pole) Danish explorer (1579–1628) of Greenland.”
- Nem tudom értelmesen lefordítani! A szerkesztőtársak talán tudnak segíteni... Az biztos, hogy Chateaubriand a francia romantika nagy alakja... Jules Verne meg fél évszázaddal később élt... Ha jól értem a Google találatát, ez a név Verne Hatteras kapitány című művében fordul elő...
vitorlavita 2011. február 13., 13:29 (CET)
Nos én úgy fordítanám: Jens Munk (1579–1628), greenland-i dán felfedező. Vernénél James Munk-ként szerepel, valószínűleg két felfedező egyesítéséből keletkezett. Az egyik James Munk, a következő regényből: Voyage en Amérique (1827 – Gallica), másik Jean Munk a The Purchase of the North Pole c. műből. – 
barricade breaker vita 2011. február 13., 15:17 (CET)
- Megtaláltam a Verne-regényben James Munk említését. E regényben egyetlen helyen fordul elő ez a név. Az író úgy mondatja el egyik szereplőjével az alábbi idézetben szereplő mondatot (sok más között), mint történelmi tényt:
„Baffin 1616-ban a róla elnevezett tengerben ráakadt a Lancaster-tengerszorosra; őt követte 1619-ben James Munk és 1719-ben Knight, Barlow, Vaugham és Scroggs, akiknek azonban nyomuk veszett.”
– Jules Verne: Hatteras kapitány
még újabb válasz:
„... Az Úr 1620. esztendejében, június 4-én, a fehér jégmező még érintetlenül nyújtózott az északi látóhatárig. Sehol nem nyílt rés, a kék víz sehol sem csillanhatott meg a fényben. A Hudson-öböl sima és kietlen bálterem volt, s hol egyik hol másik zugában perdült táncra a szél egy-egy kísértettel. Az öbölben, nem messze a torkolattól a dán hajók mozdulatlanul ültek a jégben. A kisebbik, az Ingola a part közelében, míg az Egyszarvú nevű fregatt a szárazföldtől százhúsz fonalnyira, oldalára billenve. Kátránnyal bekent, fekete hasa körül a jégtorlasz papi körgallérra emlékeztetett... A parton a hó még mindig magasan állt az ácsok fakunyhói között. A szürke ludak már észak felé húztak, ám a sűrű madárrajok háborítatlanul suhantak, nem volt itt senki emberfia, itt csak halottak voltak, s a halottak nem ragadnak puskát egy ízletes libáért. Mintegy félszáz fakereszt meredt ki a hóból, és a nagyobbik hajó meg a part között a jégen kiterítve feküdtek azok, akiknek még fakereszt sem jutott. Már félig belepte őket a hó, mintha tisztességes sír hiányában ezt a fehér leplet igyekeztek volna magukra húzni, hogy ne fázzanak... ”
– Hansen Thorkild: Jens Munk, a hajós
A hajók kapitánya Jens Munk volt, aki ekkor, 1620-ban még megmenekült a haláltól - a kor legnagyobb navigátorát csak évekkel utóbb, nyomorúságos kis koppenhágai házában érte utol a kegyvesztettek sorsa. Jens Munk történelmi személy volt, azok közé a felfedezők közé tartozik, akiknek nevét nem őrzi hegyfok, öböl, sziget a föld távoli pontjain, de kiknek kudarc és diadal között hányódó, bátor élete nélkül aligha születtek volna meg a nagy felfedezések. Jens Munk élete nagy tétje az északnyugati átjáró volt - tudjuk, sokan keresték, hiszen az Ázsiába vezető rövid tengeri út hatalmas kereskedelmi haszonnal kecsegtetett, sokan rajtavesztettek, Munk is, míg végül a XX. század elején Amundsen rátalált a nevezetes, ám - a történelem fintora! - haszontalannak bizonyuló tengerszorosra.
Jens Munk a kis Dánia történelmének legizgalmasabb korszakában élt; születésekor a Dán Királyság még nagyhatalom, halálakor már megkezdődött a hanyatlás - a két időpont között pedig szakadatlan háborúság nyűtte az országot. A nagy dán hajóskapitány Brazíliától Novaja Zemljáig csapongó sorsa örvén ebben a korba kalauzol el a dán író műve. Nem hagyományos történelmi regényt tart kezében az olvasó, hanem hiteles dokumentumokból rekonstruált élet- és korrajzot, amelyhez elválaszthatatlanul kapcsolódik a korabeli metszetekből összeválogatott illusztrációs anyag.
Az idézetet és az utána lévő részeket a Jens Munk, a hajós c. könyv fülszövegéből másoltam.
„morfondir”:
- Nem tudom, hogy a kérdés feltevője hol találkozott a dán hajóskapitány nevével, James Munk formában, de nekem úgy tűnik, Munknak valójában ez a neve: Jens Munk. A James keresztnév-változat úgy kerülhetett be az általam kiguglizott Verne-műbe, hogy az író talán angol nyelvű forrásmunkát használt fel, amikor az idézett részt megírta. (Verne legendásan precíz volt ilyen tekintetben.) És abban a korban (meg még nagyon sokáig) az volt a szokás, hogy a személyekről írók a keresztneveket saját anyanyelvük névtára szerint írták le! Erre rengeteg példa van magyarul is! Kolumbusz(?!) Kristóf, Shakespeare Vilmos, May Károly, Schiller Frigyes, Verne Gyula(!), Kautzky Károly, Tolsztoj Leó, Bach János Sebestyén stb... Még a XX. század elején is... Nyilván, Verne forrásának szerzője angol lehetett, aki ugyanezt tette Jens Munk dán hajós nevével... a dán Jens angol megfelelője nyilván James... (legalábbis kiejtésben - abban hasonló lehet)
- Az ilyen „átkereszteléseket” fel kell ismernünk, ha el akarjuk kerülni a vakvágányokat...
- vitorlavita 2011. február 13., 23:32 (CET)
Blu-ray disc
szerkesztésKérdés áthelyezve a Blu-ray disc vitalapjáról:
|
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- -A Blu ray lejátszóval le lehet játszani CD-t, vagy DVD-t????????? -légyszi gyorsan válaszoljatok(nagyon sürgős)!!!!!!!!!!!!!!!!
Előre is köszi!!! Hello! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Cuncimókus (vitalap | szerkesztései)
Pheidiászt mivel vádolták meg, és ő mivel védekezett
szerkesztés|
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy
- --94.21.30.156 (vita) 2011. február 13., 12:11 (CET)
válasz:
- Nincs egyértelmű válaszunk. Olvasd el ezt a web-oldalt: Periklész, keresd benne Pheidiasz nevét(„A peloponnészoszi háború” című fejezetben).
- Valószínűleg - politikai okokból - többféle vád is érte, lévén Periklész barátja. Eszerint például, aminek cáfolatáról konkrét magyarázat is van a szövegben, az Athéné Partenosz nevű szobrának megalkotásához adott arany egy részét elsikkasztotta...
- vitorlavita 2011. február 13., 12:45 (CET)
(Szerkesztési ütközés után)
Először is megnézhetnéd a szócikkünket, amit a címben linkeltem. Ott azt olvashatod:
- „A Parthenón felépítése után meggyanúsították Pheidiaszt, hogy a számára kiutalt nemesfémeket és elefántcsontot hűtlenül kezelte. Miután tisztázta magát, istentelenséggel vádolták, mivel az Akropoliszon felállított Athéna szobrának pajzsán Periklész és a saját képmását örökítette meg.”
Ha bővebben szeretnél informálódni, hát tessék:
- „A vádat, amelyet az athéniak Pheidiasz ellen emeltek, ókori forrásaink több különböző formában mondják el:
- Az egyik változat szerint azt akarták volna rábizonyítani a művészre, hogy annak az aranynak egy részét, amellyel az Athéné Parthenosz (a Szűz Athéné) szobrot kellett feldíszítenie, elsikkasztotta volna. Pheidiasz azonban, e szerint a változat szerint, be tudta bizonyítani ártatlanságát. Mert Periklész tanácsára már eleve úgy készítette el a szobor aranydíszeit, hogy le lehetett venni és meg lehetett mérni ezeket.
- A történet másik változata szerint rábizonyították volna Pheidiaszra az elefántcsont egy részének az elsikkasztását. Ezért kellett volna Éliszbe menekülnie. Sőt az élisziek éppen e miatt a bűne miatt ki is végezték volna Pheidiaszt, miután előbb még elkészítette náluk a Zeusz – templom szobrát. Ismét egy másik változat szerint: Éliszben halt ugyan meg Pheidiasz, de nagy megbecsülésben, tisztességben volt itt része, miután bebizonyította az ellene emelt vád tarthatatlanságát.
- Van a történetnek egy olyan változata is, amely szerint “istentelenség” lett volna a Pheidiasz ellen emelt vád, mert barátjának, Periklésznek, és önmagának a képét véste volna a Parthenosz-szobor pajzsára. Ezért került volna börtönbe,, és ott is halt meg; mint egyesek állítják? Megmérgezték Periklész ellenségei.”
Megjegyzem, egyszer már megválaszoltuk a kérdésed, pontosan két éve és három napja: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2008-02-10#Pheidiász.
fasirt nemzetisége
szerkesztés|
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy
- --188.36.52.163 (vita) 2011. február 13., 15:46 (CET)
Egy-kétszer már kérdeztétek ezt tőlünk, csak akkor a szó jelentése és eredete érdekelt titeket, így hát most is arra válaszolok:
„das Faschierte : "fasírozott", "fasírt", "vagdalt hús ". A francia eredetű szó (farcir) a magyarba az osztrák németből került át. Itt farcieren, faschieren formákban élt, és azt jelentette : "vagdal", "darál","vagdalékkal megtölt". Átvétele a 19. század első felében történhetett.”
– Györffy Miklós : Német-magyar kulturális szótár
(Érdekes,hogy eddig mind az öt alakalommal április legelején kérdezték, és hogy elvileg ebben a könyvben található a kérdés: Környezetünk titkai - Környezetismeret 4. osztály)
XX. századi mozivilág
szerkesztés
|
Sajnos nem érezzük illetékesnek magunkat ebben a kérdésben, a Wikipédia Tudakozója csak enciklopédiába, lexikonba való témákkal foglalkozik. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy mi volt a xx.századi mozi jellemzője
- --89.147.122.163 (vita) 2011. február 13., 17:58 (CET)
Először is nézd meg a Film és a Mozi szócikkeinket és a lapok alján hivatkozott oldalakat! – 
barricade breaker vita 2011. február 13., 18:24 (CET)
(Szerkesztési ütközés után) Ez szerintem egy teljes könyvnek is bőséges témát adna, ilyeneket pedig itt nem szoktunk megírni. Azt mondom, ne nagyon számíts itt téged kielégítő válaszra. A némafilmektől a szuperszélesvásznú, sokszereplős kalanfilmeken, a horrorfilmeken, a csendes, mély értelmű művészfilmeken át a mindent felrobbantó akciófilmekig mi ezek jellemzője? Ha akarsz egyetlen választ, akkor az legyen a két dimenziós, sík képernyős vetítés. - Orion 8 vita 2011. február 13., 18:29 (CET)
Ki állított szobrot a métáról?
szerkesztés
|
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy
- --46.107.156.80 (vita) 2011. február 13., 21:43 (CET)
Ha nem tévedek, a kérdésed a Pál utcai fiúkra vonatkozik, hogy a könyvben, vagy annak kapcsán ki készített a métázásról szobrot. Ugyanis ezt a kérdést már egyszer feltették: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2008-08-28 (kár,hogy akkor nem tudtunk rá válaszolni) – barricade breaker vita 2011. február 13., 21:58 (CET)
egy ötlet:
- Mi van, ha a tanár nem is a métázásra, hanem a golyózásra gondolt? Mert arról nagyon is van szobor: Szanyi Péter készítette, Molnár Ferenc könyve megjelenésének századik évfordulójára avatták fel a bronzból készült ötalalakos szobrot a Práter utcai általános iskola előtt. Itt a honlapja
Azt pedig általában jegyezem meg, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján a regény helyén ma ez a felirat olvasható: "Ez a dokumentum már nem érhető el a MEK gyűjteményében!" Biztosan kifogyott. Szerintem az baromi szégyen az országra nézve, hogy negyedórás kutatás után nem tudtam találni egy letölthető példányt ebből a regényből. - Orion 8 vita 2011. február 13., 22:20 (CET)
- Orion, attól tartok, tévedsz. A MEK régi honlapján fennvan: [1]. Online elolvashatod az 1-5. és a 6-10. fejezetig, valamit le is töltheted a World fájlt (tömörített formátumban van fent, csak ki kell csomagolni). (Ja, és a felugró ablakkal ne törődj, csak azt jelzi,hogy ez már egy elavult oldal) –
barricade breaker vita 2011. február 13., 22:26 (CET)
- Természetesen nem tévedek, hiszen ha megnézed a keresés ötödik találatát, te is ezt fogod látni. És az is igaz, hogy mindenféle helyeken és módon kerestem, és nem találtam letölthető szöveget. Abban viszont hálistennek neked van igazad, hogy máshol, máshogy ezek szerint mégiscsak letölthető a szöveg. Mivel ez a MEK régi honlapja, sajnos kérdéses, hogy meddig. De kösz a linket, mindjárt oda is teszem a szócikk végére, az érvénytelenné vált link helyére. - Orion 8 vita 2011. február 14., 00:00 (CET)
- Igen, abszolút igazad van, este még át akartam írni a tévedéssel gyanúsítást, csak már fáradt voltam. Így hát utólag is bocsánat érte. – barricade breaker vita 2011. február 14., 16:00 (CET)
Szerintem a régi honlap addig elérhető, amíg át nem vittek mindent az újra. Alensha 2011. február 16., 17:09 (CET)