Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-06-21

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-21 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-22 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-23 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25 Ma

2012. 6. 18. « 2012. 6. 19. « 2012. 6. 20. « 2012. 6. 21. » 2012. 6. 22. » 2012. 6. 23. » 2012. 6. 24.

michael kropf elete

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

--94.27.250.68 (vita) 2012. június 21., 02:36 (CEST)

válasz:

A mi oldalunk nem egy keresőprogram (mint a Google, vagy az AVG stb. ilyen programjai), hanem (félig-meddig online; erre utal a formanyomtatványszerű alak) olvasószolgálat, vagyis: te kérdést teszel fel, mi pedig - a Wikipédia szerkesztői, akik közül valamelyikünk éppen olvassa a kérdést és tudja is a választ, vagy legalábbis sejti - reagálunk: sajátkezűleg a kér(d)és alatt megválaszoljuk. Ha van, válaszként a Wikipédia szócikkeit ajánljuk, hiszen mi ennek az enciklopédiának vagyunk a szerkesztői. Ha nincs, akkor az internet eszközeit vetjük be, s ennek eredményét írjuk meg..

Mivel Michael Kropfról nincs szócikkünk (csak egyetlen szócikkünk említi a nevét), a címben lévő egyszerű kérésedre a javaslatom: a következő lista felhasználása.

Google Keresés("Michael Kropf") találati lista

vitorla^vita 2012. június 21., 10:24 (CEST)

Egy madár

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Mi a neve annak a kis termetű madárnak, amit néhány hónapja látok és úgy repül, hogy csap párat a szárnyaival aztán nagyjából hullámvonalban siklik előre egy darabon, amíg viszi a lendület?

--109.74.50.52 (vita) 2012. június 21., 08:24 (CEST)

vélemény:

Kedves kérdező! Nem így kell a madárhatározót faggatni! Ha helyes a megfigyelésed, és ennek megfogalmazása, akkor is ebből csak annyi derül ki számunkra, hogy egy nem túl jól repülő madárról lehet szó! Sem méretét, sem alakját, sem színét nem mondod el. És csak röpülni látod-e - a földön hogyan mozog? Nagyon fontos, hogy milyen csőre van, milyen lába, milyen farka, szemei hogyan állnak. Stb. Bosszankodsz, ha azt mondom: pl. a tyúkalakúak rossz repülők? Ne nagyon, mert kétszáznál is több fajról van szó, a piciny fürjektől a nagyfarkú páváig! És hány madárrend van még!

Ennek a szócikkünknek a végén ajánljuk a kitűnő irodalmat: Brehm: Az állatok világa. Ez a link éppenséggel a könyvnek a tyúkalakúakra vonatkozó aktuális fejezetére mutat, de lehet benne keresgélni, más madárfélék után kutatni, a legelső sorban (ismételve a legutolsó sorban) lévő linkekre kattintva. Nem lesz könnyű megtalálni a madaradat...

vitorla^vita 2012. június 21., 10:52 (CEST)

válasz: A billegetők tipikusan megfelelnek a leírásnak. Ha fekete-fehér, akkor barázdabillegető, ha sárgás, akkor lehet hegyi billegető vagy sárga billegető; esetleg citrombillegető. De lehet, hogy más madárfajok is így repülnek, úgyhogy a pontos meghatározáshoz leírás is kéne a faj kinézetéről. A Brehm pedig szörnyen elavult a rendszerezés terén, tehát nem hivatkoznék rá azonosítási alapként... --Mathae Fórum 2012. június 21., 14:30 (CEST)

Mondattagoló írásjelek

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Mikor használjuk egy mondatban az alább írásjeleket:

1. ;
2. :
3. ()
4. – valami –

Előre is köszönöm a választ! Engusz ^vita 2012. június 21., 16:10 (CEST)

Kicsit egyéni megítélés alá eső stilisztikai kérdés ez, nem pusztán helyesírási. Részleteket idézek A magyar helyesírás szabályaiból (súgó változat: Taracsák Gábor 2002.).

"250. Az olyan szót vagy szókapcsolatot, amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba, vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük"... "Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták." "Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták."

"Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi, a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. Akár le is mondhat a beékelésről"

"251. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat, ezt a közbevetett mondatot vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük"

"247. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők:"

"b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk, ha azonos szerepű, vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél, ír, olvas; ceruza, könyv, tinta; becsületes, lelkes, szorgalmas; stb."

"244. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél, a port felkavarta, és az emberek arcába vágta; a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak, hogy derekuk ne törjön; s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is."

"Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző, ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért; nyáron is azt hordta. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk; most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel; égesd el!"

Gondolatjel funkciójával használhatunk szóközök közé tett kötőjelet (elválasztójelet). A záró gondolatjel után következő írásjel és a gondolatjel között a szóközt el kell hagyni. Pl. Nem mindig – valójában soha sem – sikerült. Gyakran próbálkozott – igen lelkesen –, de ez kevés volt a sikerhez. Ha a használt karakterkészlet tartalmazza, célszerű a kötőjel helyett a gondolatjel szerepében az Alt+150, U+2013 kódú karaktert (–) használni, HTML-kódja –. A wiki szerkesztési ablaka alatti karaktergombok között nálam a jobb szélen látszik az ennek beírásához való. Kifejezetten hosszú gondolatjelként (—) alkalmazható az Alt+151, U+2014, HTML-kódja —.

A magánvéleményem pedig úgy szól, hogy pontosvesszőt olyankor használok, amikor már félreérthető lenne, hogy a több gondolati tagra bontott mondat vesszővel tagolt egységei sorában a következőről nehéz első pillantásra eldönteni, hogy a felsoroláshoz tartozó további elem-e vagy már új gondolat kezdete. Kettőspontot kifejezetten akkor, ha azt jelzem, hogy tessék, most sorolom, miről van szó, vagy ha a bevezető részmondat után úgyszólván felmutatom, miről beszélek. Zárójelet közbeszúrásként akkor használok, ha valami magánjellegű, súgásszerű kiegészítést írok a mondatba, illetve ha valami kiegészítő adatot (vagy adatszerű tényt) teszek az előtte megnevezett dolog mellé. A közbeszúró gondolatjel nálam olyan közbeszúrást fog közre, amely a tárgyhoz tartozik, és külön mondatban kitérhetnék rá, de az mondat egyszerűbb szerkezete – és persze a könnyebb követhetőség – érdekében összefogom a kettőt. A gondolatjelen nem látszik, hogy melyik a kezdő és a záró, ezért a halmozásuk nagyon zavaró tud lenni, de egyébként is célszerű mértékkel bánni velük. Ezt úgy általánosságban az utókor számára is írtam. - Orion 8 ^vita 2012. június 21., 19:10 (CEST)

Én ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy remélem, eredményes lesz/lett a kedves vizsgázó (magyar) érettségije, kéz-láb, nagy kalap! :-) ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. június 23., 08:36 (CEST)