Zólyommihályi

község Szlovákiában

Zólyommihályi (1886-ig Mihalkova, szlovákul: Michalková) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Zólyommihályi (Michalková)
Községi hivatal
Községi hivatal
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rangközség
Első írásos említés1786
PolgármesterJán Parobok
Irányítószám962 61
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZV
Népesség
Teljes népesség37 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság581 m
Terület5,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 30′ 30″, k. h. 19° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 30″, k. h. 19° 08′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyommihályi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Zólyomtól 8 km-re délre fekszik.

Története szerkesztés

A település egy major körül keletkezett a 18. században, 1786-ban „Mihálykova” néven említik először. 1790-ig a dobronyai uradalomhoz tartozott. Lakói többségben zsellérek voltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIHÁLYFALVA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura G. Eszterházi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Dobronához közel, és annak filiája, határja meg lehetős.[2]

1828-ban 17 házában 130 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, faárukészítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mihályfalva, tót falu, Zólyom vmegyében: 113 kath., 17 evang. lak. F. u. többen.[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 260, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 44 lakosából 43 szlovák volt.

2011-ben 40 lakosából 33 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

  • A temető felett álló fa haranglába a 19. század második felében készült.
  • A temetőben álló fakereszt 1906-ban készült.
  • A falu közepén álló faluház a 19. század második felében épült.

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.