Zichy Ferenc (tárnokmester)

(1811–1900) politikus, diplomata, tárnokmester

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Ferenc Szerafin (Pozsony, 1811. január 24.Káloz, 1900. július 17.) magyar tárnokmester, főrendi főispán és nagykövet.

Zichy Ferenc Szerafin
Született1811. január 24.
Pozsony
Elhunyt1900. július 17. (89 évesen)
Káloz
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaDemblin Mária[1]
GyermekeiZichy József
Zichy Tivadar(wd)
Zichy Ágost
Zichy Ferenc
SzüleiZichy Ferenc Szerafin József, Esterházy Amália
Foglalkozásatárnokmester, főrend, főispán, nagykövet
Tisztsége
  • főispán (1861–, Nógrád vármegye)
  • az Osztrák–Magyar Monarchia nagykövete az Oszmán Birodalomban (1874–1879)
SablonWikidataSegítség

Családja szerkesztés

Pozsonyban született, édesapja gróf Zichy Ferenc, királyi tanácsos, nagybirtokos, édesanyja, gróf Esterházy Amália volt. Nagybátyja, gróf Zichy Ödön (18091848) udvarhű politikus, nagybirtokos, akit hazaárulás vádjával végeztek ki 1848-ban Görgei Artúr ítéletével.

1837. november 25-én kötött házasságot Bécsben, Demblin Mária de Ville őrgrófnő, palotahölggyel.

Élete során 4 gyermeke született: Zichy József, Zichy Tivadar(wd), Zichy Ágost és Zichy Ferenc.

Élete szerkesztés

Jogot tanult, majd kancelláriai titkár lett, később pedig bihari főispánná nevezték ki. 1839-ben fiumei alkormányzónak választották, majd 1841-ben a pozsonyi váltótörvényszék elnöke lett. Ezután a Központi Magyar Vasút igazgatója volt, 1847-ben a megválasztották a Helytartótanács ideiglenes elnökévé. 1848-ban Széchenyi István közlekedésügyi minisztériumának államtitkáraként dolgozott.

1848 decemberében Windischgrätz herceg Pozsony vármegye császári biztosává nevezte ki. 1849 júniusában az országba bevonuló cári orosz intervenciós sereghez osztották be hadseregfőbiztosnak. Itteni működése miatt ráragasztották a „muszkavezető” gúnynevet. 1854-től Miksa főherceg főudvarmestere lett Velencében, majd 1861-ben Nógrád vármegye főispánja, 1874 és 1879 között pedig a Monarchia konstantinápolyi internunciusa. Ez utóbbi minőségében részt vett az 1876 végén, 1877 elején megrendezett konstantinápolyi követi konferencián.

1888-ban tárnokmester lett. Tagja volt a főrendiháznak és elnöke az Országos Magyar Kertészeti Egyesületnek.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Demblin Mária. opac.pim.hu. Petőfi Irodalmi Múzeum. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés