Zmijavci

Zmijavci falu és község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Zmijavci
A zmijavci Mindenszentek plébániatemplom
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Zmijavci
Jogállás	falu
Polgármester	Miroslav Karoglan
Irányítószám	21266
Körzethívószám	(+385) 21
Népesség
Teljes népesség	1654 fő (2021. aug. 31.)
Népsűrűség	148,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	279 m
Terület	13,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 24′ 39″, k. h. 17° 12′ 20″43.410833333333, 17.205555555556
Zmijavci weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zmijavci témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Splittől légvonalban 62, közúton 87 km-re keletre, Makarskától légvonalban 19, közúton 39 km-re északkeletre, a dalmát Zagora területén, Imotska krajina középső részén, Imotskitól 6 km-re délre fekszik. Főbb településrészei Donji Karoglani, Gornji Karoglani és Šabići.

Története

Zmijavci területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A térség első ismert népe az illírek egyik törzse a dalmátok voltak. Ezt igazolják az ókorból fennmaradt halomsírok és várak maradványai, melyekből a község területén több is található. Ilyen régészeti lelőhelyek Radež ókori várának romja a község nyugati szélén, a zokvoi halomsír, a milasi halomsír a Szent József templomtól keletre, a gornji karoglani két halomsír, Liskovac történelem előtti vára és halomsírja, a mrkonjići halomsír stb. A rómaiak csak az 1. század elejére tudták véglegesen meghódítani a térséget. Római municipium volt a közeli Runovići helyén feküdt Novae, de az ő örökségük az itt áthaladó római út is, mely Salonából Imotskin keresztül Narona irányába vezetett. A Zmijavci területén levő Dikovača alatti Crkvina nevű régészeti lelőhelyen feltárt ókeresztény bazilika maradványai bizonyítják, hogy a római korban itt is egy nagyobb település állt. A római uralom egészen 481-ig tartott, amikor Odoaker germán hadai foglalták el Dalmáciát. 493-ban a keleti gótok lerázva Odoaker uralmát fennhatóságuk alatt egyesítették Dalmáciát és a Drávától félre eső pannon területeket, melynek fővárosa Salona volt. Imotska krajina 535-ig maradt keleti gót uralom alatt, amikor I. Justinianus császár a Keletrómai Birodalom részévé tette. Justinianus és utódai alatt a térségben valóságos erődrendszer épült ki, melynek maradványai Proložac, Lovreć és Imotski területén is megtalálhatók. Ennek ellenére a 6. század második felében a területet elfoglalták az avarok és szláv segédnépeik. A középkori horvát állam közigazgatásában ez a terület Fehér-Horvátországhoz, azon belül az Imoti zsupánsághoz tartozott. A dikovačai bazilika maradványai között a hajó szintje alatt talált 11. és 12. századi sírok bizonyítják, hogy a település a középkorban is végig lakott volt. A török 1463-ban meghódította a közeli Boszniát, majd 1493-re már ez a terület is uralmuk alá került. A török uralom idején a Hercegovaci szandzsákban az Imotski náhije területéhez tartozott. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békével 1718-ban történt meg. Ezután a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott. Kezdetben a podbabljei plébániához tartozott, majd 1762-ben Blašković püspök megalapította az önálló runovići plébániát, melynek Zmijavci is a része lett. 1798-ban a település egy részét Podbabljéhez csatolta, de nagyobbik része továbbra is a runovići plébánia része maradt. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1857-ben 442, 1910-ben 816 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941. áprilisában a Független Horvát Állam része, majd 1943. szeptemberétől 1944 októberéig német megszállás alatt volt. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1982-ben Franić érsek megalapította az önálló zmijavci plébániát. A település 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 2048 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
442	0	585	667	794	816	0	949	2.377	2.405	2.491	2.195	2.271	2.535	2.130	2.048

(1869-ben és 1921-ben lakosságát Runovićihez számították.)

Nevezetességei

• A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemploma 1895-ben épült a korábbi, már 1748-ban is létezett kisebb templom helyén, melyet az építés előtt bontottak le. Egyhajós épület homlokzatának közepén nagy körablakkal, oldalt egy-ez hosszúkás, félköríves ablakkal. A homlokzat feletti pengefalú harangtoronyban három harang látható. A templom hosszúsága az apszissal együtt 26 méter, szélessége 10,60 méter. A fából faragott főoltár tiroli munka, 1903-ban került a templomba. Berendezéséből említésre méltó még egy régi, fából faragott feszület. A liturgikus teret 1976 és 1978 között átrendezték. A felújításhoz jelentősen hozzájárult a helyi származású, Németországban élő Nedjeljko Šabić atya. 1999-ben az ablakokat 11 festett üvegablakra cserélték, melyek Branimir Dorotić festőművész munkái. A campanile stílusú, piramis záródású új harangtornyot 2002-ben építették a templom mellé.

• A Szent József templomot 1990 és 2003 között építették, felszentelését 2003-ban Szent József ünnepén végezte Željko Tolić atya püspöki helynök. Modern betonépület 17 méter magas harangtoronnyal, 250 négyzetméteres belső térrel. Szent József és a gyermek Jézus bronzszobrát Kruno Bošnjak szobrászművész alkotta, a neves horvát labdarúgó Zvonimir Boban családjának adományából. A templomhoz vezető 1200 méteres aszfaltozott út a község, valamint Milas és Kasalo települések intézményeinek adományából készült el.

• Mrkovjići nevű településrészén egy a török korból származó toronyvár maradványai találhatók. A négyszögletes alaprajzú boltozott torony csak földszintnyi magasságban maradt fenn, falai részben a talajszint alatt vannak.

• A község területén található az egész Imotska krajina legjelentősebb régészeti lelőhelye. A Dikovača nevű magaslat alatt a Crkvina nevű dűlőben 1897-ben Ivan Tonković atya a saját családja tulajdonában levő területen egy egyhajós, kétapszisú ókeresztény bazilika alapfalaira talált. Ennek töredékeit, főként kőplasztikákat az imotski ferences kolostorba vitette megalapozva a mai gazdag gyűjteményt. A lelőhelyet 1981 és 1992 között ismételten feltárták. Ennek során egy előcsarnokos (narthex), háromhajós bazilikát és két keresztelőmedencét ástak ki. A szakemberek szerint a bazilika az 5. században épült és valószínűleg a 7. században dőlt romba. Megtalálták az egykori, kőből faragott berendezés egy részét is. A templomot a környék római településinek (Bilubium, Ad Novae) hívei használhatták. Néhány megtalált építészeti elem alapján a szakemberek arra következtettek, hogy a templom a 11. vagy a 12. században újra használatban volt.

• Buljubašići településtől délre emelkedő hegyen találhatók Radež történelem előtti és késő római erődítményének maradványai. A romok részben megsemmisültek annak az útnak az építése során, mely a vár platójára épített távvezeték oszlophoz vezet. A plató körül mintegy harmincszor ötven méteres részen nyugatról délre húzódó töltésként láthatók az ókori alapfalak nyomai. A töltésen később, valószínűleg a középkorban épített újabb falak maradványai látszanak. Az északi oldal meredek, így itt falmaradvány nem található. Közelében középkori temetőt találtak.

• A Zmijavciról a Zovko nevű településrészre vezető úttól északra, a településtől északnyugatra két történelem előtti halomsír található. Egy másik halomsír a Szent József templomtól mintegy száz méterre keletre található Milasi településrész felett. Két halomsír található Karoglani Gornjinál is, az egyik a település területén, a másik pedig attól ötven méterre északra. Halomsír található a Mindenszentek templom felett, a zijavci temetőtől a faluba vezető ösvény közelében, a temetőtől száz méterre keletre és Karoglani Donji településnél. Egy kisebb halomsír látható Mrkonjići településrésznél a falutól észak-északnyugati irányban is. Šabići településrésztől keletre a Mračaj-hegyre vezető út mentén szintén egy kisebb történelem előtti halomsír található.

• A Brižine-Balinjača nevű helyen Kraljevići településrész közelében középkori temető maradványai találhatók mintegy húsz fennmaradt sírkővel.

• A község déli részén, a Liskovac nevű 542 méteres magaslaton történelem előtti várrom és halomsír található. Ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori vármaradvány Dalmáciában. Az egész hegytetőt falak szegélyezik, melyek ma már töltésnek látszanak. Ezeken láthatók a késő ókorban épített falak maradványai. A védőfalak déli részén egy sírkő is előkerült. A hegy északi és nyugati lejtői alatt kisebb halomsírok látszanak.

• Műemlék a Vrljikán átvezető, a 19. század végén kőből épített hétnyílású ún. Bublin-híd. A híd hét íve ókori, kőből épített pilonokon nyugszik a víz folyásával ellentétes irányban épített jégtörőkkel. Ugyancsak a 19. század végén építették a Vrljikán átvezető másik, hatnyílású kőhidat, melyet Zmijavački-hídnak neveznek.

• Kulturális emlék a Karoglani-kút. A kutat Karoglani lakói használták. A kővel falazott kör alakú kúthoz lépcsők vezetnek le a vízszintig. Közelében az állatok itatásához használt kőedény található.

• A Vrlljka-folyón több, helyi védettséget élvező malom is található, melyek a Đogić, a Petrović, a Padić és a Đurić család tulajdonában voltak.

• A hagyományos népi építészet öröksége a Mrkonjići településrészen fennmaradt 18. századi Mrkonjić-ház. A ház két, egymáshoz épített lakóépületből áll, téglalap alakú alaprajzzal, nyeregtetővel. A főhomlokzaton az emeleti boltíves bejáratnál egy kőkorlát található. A Mrkonjić-ház különlegességei a kaptárak, amelyek megépítéséhez a falak vastagságát használták. A méhek bejárata a ház külső falán található, a szoba belsejében pedig fa ajtók vannak, amelyeket a lépek kivételéhez miatt nyitottak ki. Az 1980-as évekig a Mrkonjić család ilyen módon tartotta a méheket.

Gazdaság

A lakosság fő megélhetési forrása hagyományosan a szőlőtermesztés és a mezőgazdaság.

Kultúra

• KUD Zmijavci-Bublin kulturális és művészeti egyesület.
• KUD Dikovača kulturális és művészeti egyesület.

Oktatás

A községben két alapiskola működik.

Sport

• A község legjelentősebb sportegyesülete az NK Croatia Zmijavci labdarúgóklub.
• 2007-ben kézilabdaklubot is alapítottak a településen, melynek sportcsarnokot építettek.

Források

• Zmijavci község hivatalos oldala (horvátul)
• A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)

További információk

• Prostorni plan uređenja općine Zmijavci – A község rendezési terve. (horvátul)
• Az alapiskola honlapja (horvátul)

A Wikimédia Commons tartalmaz Zmijavci témájú médiaállományokat.