Zoltán Sándor (unitárius lelkész)

(1888-1979) erdélyi unitárius lelkész, egyházi író

Zoltán Sándor (Homoródalmás, 1888. március 14.Budapest, 1979. június 24.) erdélyi magyar unitárius lelkész, egyházi író. Zoltán Aladár (1929) apja.

Zoltán Sándor
Született1888. március 14.
Homoródalmás
Elhunyt1979. június 24. (91 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásalelkész,
egyházi író
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Középiskoláit a székelykeresztúri Unitárius Gimnáziumban kezdte, majd 1905-ben a kolozsvári Unitárius Főgimnáziumban folytatta, 1907-ben itt érettségizett. A kolozsvári Unitárius Papnevelő Intézetben 1911-ben szerzett lelkészi oklevelet. 1911–12-ben egyházi ösztöndíjjal a jénai, a lipcsei és a drezdai egyetemen filozófiát, lélektant és ókori történelmet hallgatott. Hazatérve 1912-től 1964-ig, nyugdíjazásáig Homoródszentmártonban volt lelkész. Az Unitárius Irodalmi Társaságnak megalakulása évétől tagja. 1937-ben újszövetségi szakcsoportból teológiai magántanári vizsgát tett.

Munkássága szerkesztés

Írásait, tanulmányait a Keresztény Magvető, Unitárius Közlöny, Unitárius Egyház közölte.

A Keresztény Magvető által közölt jelentősebb tanulmányai:

  • Az isten szó ősjelentése (1937. 207);
  • A „másvilág” és az Újszövetség (1938. 249);
  • Az úrvacsora (1938. 59. 129);
  • Dávid Ferenc hittani felfogása, Rövid Magyarázat c. műve alapján (1938. 2. 17).

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Zoltán Attila: Száztíz éve született Zoltán Sándor. Unitárius Közlöny, 1998/5–7.