Zsaskó
Zsaskó (szlovákul Žaškov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban. 2011-ben 1639 lakosából 1525 szlovák volt.
| Zsaskó (Žaškov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Alsókubini |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1388 |
| Polgármester | Milan Pavlovčík |
| Irányítószám | 027 21 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | DK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1622 fő (2021. jan. 1.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 66 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 479 m |
| Terület | 24,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zsaskó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 19° 12′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 19° 12′ 45″ | |
| Zsaskó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsaskó témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Alsókubintól 11 km-re délnyugatra fekszik.
TörténeteSzerkesztés
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a hallstatt-korban is éltek emberek. A mai települést a zsolnai német jog alapján alapították 1380-ban. A kezdeti időszakban 1380-ban "Dewczdorf", 1382-ben "Dewsdorff" alakban szerepel. Mai nevén 1388-ban említik először, az árvai váruradalom része volt. 1412-ben "Saskow", 1549-ben "Zaskow", 1573-ban "Zass-Kew", 1625-ben „Zeskov” néven említik. A falut a községi bíró igazgatta. Zsigmond királytól kiváltságokat kapott. Később Árva várával együtt a Thurzó család birtoka. Lakói földműveléssel, erdei munkákkal, tutajozással foglalkoztak. A kuruc háborúk során súlyos károk érték. 1715-ben 570 lakosa volt. 1778-ban 902 lakosa volt. 1828-ban 242 házában 1738 lakos élt.
Vályi András szerint " ZASKO. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Nagyfaluhoz közel, és ennek filiája; határjának tsekély része termékeny, a’ többi sovány, különös lennye nevezetes, mellyből a’ lakosok szép hasznot vesznek."[2]
Fényes Elek szerint " Zaskó, tót falu, Árva vmegyében, Liptó vmegye szélén: 351 kath., 1383 evang., 4 zsidó lak. Evang. anya-, kath. fil. templomok. 82 1/8 sessio. Vendégfogadó. Vizimalmok. A falu egy völgyben majd egy órányira nyulik hosszan. Lakosai lent termesztenek, különösen pedig sok szálhajót csinálnak, s fával nagy kereskedést üznek. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."[3]
1910-ben 1061, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott. A háború után lakói faáru készítéssel, napszámos munkákkal foglalkoztak, valamint a párnicai kőbányában dolgoztak. Az Árván át komppal közlekedtek, a folyót átívelő híd 1956-ban épült.
2001-ben 1711 lakosából 1708 szlovák volt.
NevezetességeiSzerkesztés
- Szent Gálnak szentelt római katolikus temploma 1626-ban épült, a 18. század közepén barokk stílusban építették át. A templomban a 16. század elejéről származó szobor található.
- Evangélikus temploma 1792-ben épült, 1890-ben neoromán stílusban építették át.
Külső hivatkozásokSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
