Wikipédia

Áramütés (film)

Az Áramütés színes magyar filmdráma, melyet 1977-ben forgattak és 1979-ben mutattak be. Forgatókönyvírója és rendezője Bacsó Péter, aki ebben a filmben dolgozott először Andor Tamás operatőrrel. Munkakapcsolatuk innentől kezdve folyamatos volt.

Áramütés
Rendező Bacsó Péter
Forgatókönyvíró Bacsó Péter
Dramaturg Újhelyi János
Főszerepben Görbe Nóra
Andorai Péter
Psota Irén
Koszta Gabriella
Matti Virtanen
Patkós Irma
Gálffi László
Lázár Kati
Zene Vukán György
Operatőr Andor Tamás
Vágó Kármentő Éva
Hangmérnök Peller Károly
Díszlettervező Romvári József
Gyártásvezető Ónodi György
Gyártás
Gyártó Dialóg Filmstúdió
OrszágMagyarország
Nyelv magyar
Forgatási helyszín Mafilm műtermei
Debreceni Egyetem
Budapest
Helsinki
Kabai pulykatelep[1]
Játékidő 105 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Mokép
Bemutató1979. január 18.
További információk
Sablon • Wikidata • Segítség

Készítették szerkesztés

Közreműködik a Color együttes.

Bartók Béla: Bújdosó és Kodály Zoltán: Norvég leányok című műveit a Debreceni Kodály Kórus adja elő, karnagy: Gulyás György.

Vivaldi Versenyművének részletét Czifra László és a Liszt Ferenc Kamarazenekar adja elő, vezényel Sándor Frigyes.

A filmben elhangzik:

Szereplők szerkesztés

A film cselekménye szerkesztés

A film főszereplői Virág és Vince, akik testvérek. Vince egy termelőszövetkezet pulykatelepének vezetője. Falun élnek, apjuk halála óta nagyszülöikkel. Anyjuk nem él velük, Vince a családfenntartó. Virág, főiskolás diáklány, aki a főiskolai kórus­sal Finnországba utazik vendégsze­repelésre. Itt Helsinkiben, a város különböző pontjain, három alkalommal is találkozik egy finn fiúval. Szavak nélkül – mert nem beszélik egymás nyelvét – alakul ki köztük a kapcsolat. Visszatérve Magyarországra, Virág otthagyja az egyetemet, visszamegy falura, a nagyszüleihez. Levelei felbontatlanul visszajönnek Finnországból, és bevallja bátyjának, hogy terhes. Vince, Virág bátyja, azt tanácsolja a lánynak, hogy vetesse el a gyereket. Virág csak arra gondol, hogy ne szóljon bele senki az életébe. Vince kérdésére, hogy: „Hová mész?” azt feleli „Világgá!”. Innen felváltva kö­vetjük életét bátyjáéval. Virág, egy vasúti restiben eltáncolja a gyerekét. (Idegenekkel, – köztük fiatalabb és idősebb férfiakkal, katonákkal –, jókedvűen, mindenféle hátsó gondolat nélkül, kezd el táncolni, a zenegép ritmusára. Végül egyedül marad a táncban, és a felgyülemlett belső feszültségét a táncon keresztül kiadva összeesik, és mint utóbb megtudjuk elvetél.) Pesten első munkahelye egy autómosó lesz. Itt keresi meg Vince, és hívja vissza, haza a nagyszülökhöz, a faluba. Virág elutasítja bátyját és a porcelángyári munkahelyen folytatja önálló életét. Itt, egy lopási ügy, és a rendésznő megalázó, embertelen bánásmódja miatt nincs maradása. Harmadik munkahelye egy elfekvőkórház, ahol nővérként alkalmazzák. Vince felkeresi anyját Pesten és Virágot szeretné visszahívni. Az ajtóban egy nyolcéves forma kisfiú fogadja. Apjuk halála óta, a testvérek anyja, egy új kapcsolatban él, ebből született Virág és Vince kisöccse: Béla. Az anya súlyos beteg. Virág elviszi ugyan az anyját a Margitszigetre sétakocsikázni, de nem sikerül neki sem az anyját a mély depresszióból az élet felé visszafordítani. A harmadik munkahelye után Virág munkanélküli lesz és egy razzia során közveszélyes munkakerülés miatt a rendőrségre kerül. Virág visszakerül a faluba, kisöccsével. Vincétől megtudja, hogy itt járt a finn fiú, kereste Virágot, ám Vince a fiút leitatta és megalázta. A testvérek összeverekednek és áramszünet lesz a faluban. Vince a pulykatelepre siet, de áramütés éri. Virág, szájon át próbálja lélegeztetni, feléleszteni bátyját, és kétségbe esve kérdezgeti a körülöttük állóktól: „Ugye él?” „Ugye él”… „Él!”…


1977-ben a film forgatásán mondta Bacsó Péter:

„Virág ösztönösebb, ke­vésbé intellektuális lény, mint előző filmem (a Riasztólővés) fősze­replője. Robbanékony lá­zadó, sokszor torz formá­ban is. A bátyjával való konfliktusban tulajdonkép­pen két életszemlélet ütkö­zik össze egymással: az életkényelmébe beletespedt fiú biztonsága és a sokfélét próbáló, a körülményekkel szembeszegülő lány szabad­ságvágya. Egyiküknek sincs teljesen igaza. Hiszen az ember egyszerre szeretne stabilitást is és szabadságot. — Nem szándékom hosszú ideológiai vitákkal megtűz­delni a filmet, inkább ma­gukkal a cselekedetekkel vetni fel a kérdéseket. A régi puritán eszközeim he­lyett új kifejezési formát keresek. Nagyon cselekmé­nyes játék készül, sok hely­színnel, mozgalmas képek­kel és új technikával. Új operatőrrel is dolgozom: Andor Tamással. A főbb szerepeket a tehetséges Görbe Nórán kívül Andorai Péter, Psota Irén, Holl István, Temessy Hédi, Gálffi László játssza.[2]”


A filmet 60 helyszínen, például: a Debreceni Egyetem aulájában, a kabai pulykatelepen, Óbudán, az Aquin­cumi Porcelángyárban, a Rákospalota-Újpest vasútállomás restijében, Finnországban a helsinki piacon és természetesen a Mafilm műtermeiben is forgatták. ­

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Áramütés_(film)&oldid=25703353”