Áramütés (film)

Az Áramütés színes magyar filmdráma, melyet 1977-ben forgattak és 1979-ben mutattak be. Forgatókönyvírója és rendezője Bacsó Péter, aki ebben a filmben dolgozott először Andor Tamás operatőrrel. Munkakapcsolatuk innentől kezdve folyamatos volt.

Áramütés
Rendező	Bacsó Péter
Forgatókönyvíró	Bacsó Péter
Dramaturg	Újhelyi János
Főszerepben	Görbe Nóra Andorai Péter Psota Irén Koszta Gabriella Matti Virtanen Patkós Irma Gálffi László Lázár Kati
Zene	Vukán György
Operatőr	Andor Tamás
Vágó	Kármentő Éva
Hangmérnök	Peller Károly
Díszlettervező	Romvári József
Gyártásvezető	Ónodi György
Gyártás
Gyártó	Dialóg Filmstúdió
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Forgatási helyszín	Mafilm műtermei Debreceni Egyetem Budapest Helsinki Kabai pulykatelep
Játékidő	105 perc
Forgalmazás
Forgalmazó	Mokép
Bemutató	1979. január 18.
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Készítették

• Rendező: Bacsó Péter
• Forgatókönyvíró: Bacsó Péter
• Dramaturg: Újhelyi János
• Konzultáns: Marx József
• Díszlettervező: Romvári József
• Operatőr: Andor Tamás
• Vágó: Kármentő Éva
• Zene: Vukán György
• A rendező munkatársa: Luttor Mara
• Gyártásvezető: Ónodi György
• Színes technika: Fülöp Géza

Közreműködik a Color együttes.

Bartók Béla: Bújdosó és Kodály Zoltán: Norvég leányok című műveit a Debreceni Kodály Kórus adja elő, karnagy: Gulyás György.

Vivaldi Versenyművének részletét Czifra László és a Liszt Ferenc Kamarazenekar adja elő, vezényel Sándor Frigyes.

A filmben elhangzik:

• Presser Gábor – Adamis Anna: Ezüst nyár (Locomotiv GT együttes)
• Tolcsvay László – Bródy János: Nincs értelme (Fonográf együttes)

Szereplők

• Virág – Görbe Nóra
• Vince – Andorai Péter
• Kopácsiné, Virág, Vince és Béla anyja – Psota Irén
• Nagymama – Patkós Irma
• Rozi – Koszta Gabriella
• Béla – Sólyom Kálmán
• Mitta Virjönnen – Matti Virtanen
• Kopácsi – Kölgyesi György
• Burger Sanyi, egyetemista – Gálffi László
• szőke lány, Virág évfolyamtársa az egyetemi bálon – Ferencz Éva
• állatgondozó tanonc a pulykatelepen – Bíró Zoltán
• Szórád doktor, a kórházban – Holl István
• Irén, nővér a kórházban – Lázár Kati
• beteg, a kórházban – Kőmíves Sándor
• rendésznő, a porcelángyárban – Temessy Hédi
• igazgató – Liska Tibor
• Zsarkó, garázsmester – Gáti Oszkár
• varrónő – Győri Ilona
• tanár – Horváth Jenő
• Hegedűs Erzsi
• Várkonyi Szilvia
• fiú a vasúti restiben – Csák György
• fiú a vasúti restiben – Lakatos József

A film cselekménye

A film főszereplői Virág és Vince, akik testvérek. Vince egy termelőszövetkezet pulykatelepének vezetője. Falun élnek, apjuk halála óta a nagyszüleikkel. Anyjuk nem él velük, Vince a családfenntartó. Virág főiskolás diáklány, aki a főiskolai kórus­sal Finnországba, Helsinkibe utazik vendégsze­repelésre. Ott, a város különböző pontjain három alkalommal is találkozik egy finn fiúval, akivel – miután nem beszélik egymás nyelvét – szavak nélkül alakul ki köztük kapcsolat.

Visszatérve Magyarországra, Virág otthagyja az egyetemet, visszamegy falura, a nagyszüleihez. Levelei felbontatlanul visszajönnek Finnországból, és bevallja bátyjának, hogy terhes. Vince, Virág bátyja, azt tanácsolja a lánynak, hogy vetesse el a gyereket. Virág csak arra gondol, hogy ne szóljon bele senki az életébe. Vince kérdésére, hogy „Hová mész?”, azt feleli „Világgá!”.

Innen felváltva kö­vetjük életét bátyjáéval. Virág, egy vasúti restiben eltáncolja a gyerekét. Idegenekkel – köztük fiatalabb és idősebb férfiakkal, katonákkal – jókedvűen, mindenféle hátsó gondolat nélkül elkezd táncolni, a zenegép ritmusára. Végül egyedül marad a táncban, és a felgyülemlett belső feszültségét a táncon keresztül kiadva összeesik, és mint utóbb megtudjuk, elvetél.

Pesten első munkahelye egy autómosó lesz. Itt keresi meg Vince, és hívja vissza, haza a nagyszülőkhöz, a faluba. Virág elutasítja bátyját és a porcelángyári munkahelyen folytatja önálló életét. Itt egy lopási ügy és a rendésznő megalázó, embertelen bánásmódja miatt nincs maradása. Harmadik munkahelye egy elfekvőkórház, ahol nővérként alkalmazzák.

Vince felkeresi anyját Pesten és Virágot szeretné visszahívni. Az ajtóban egy nyolcéves forma kisfiú fogadja. Mint kiderül, apjuk halála óta az asszony egy új kapcsolatban él, ebből született kisöccsük: Béla. Az anya ekkor már súlyos beteg; Virág elviszi ugyan a Margit-szigetre sétakocsikázni, de neki sem sikerül visszafordítania őt a mély depresszióból az élet felé.

A harmadik munkahelye után Virág munkanélküli lesz és egy razzia során, közveszélyes munkakerülés miatt a rendőrségre kerül. Virág visszakerül a faluba, kisöccsével. Vincétől megtudja, hogy ott járt a finn fiú, kereste Virágot, ám Vince a fiút leitatta és megalázta. A testvérek összeverekednek és áramszünet lesz a faluban. Vince a pulykatelepre siet, de áramütés éri. Virág, szájon át próbálja lélegeztetni, feléleszteni bátyját, és kétségbe esve kérdezgeti a körülöttük állóktól: „Ugye él?” „Ugye él”… „Él!”…

1977-ben a film forgatásán mondta Bacsó Péter:

„Virág ösztönösebb, ke­vésbé intellektuális lény, mint előző filmem (a Riasztólővés) fősze­replője. Robbanékony lá­zadó, sokszor torz formá­ban is. A bátyjával való konfliktusban tulajdonkép­pen két életszemlélet ütkö­zik össze egymással: az életkényelmébe beletespedt fiú biztonsága és a sokfélét próbáló, a körülményekkel szembeszegülő lány szabad­ságvágya. Egyiküknek sincs teljesen igaza. Hiszen az ember egyszerre szeretne stabilitást is és szabadságot. — Nem szándékom hosszú ideológiai vitákkal megtűz­delni a filmet, inkább ma­gukkal a cselekedetekkel vetni fel a kérdéseket. A régi puritán eszközeim he­lyett új kifejezési formát keresek. Nagyon cselekmé­nyes játék készül, sok hely­színnel, mozgalmas képek­kel és új technikával. Új operatőrrel is dolgozom: Andor Tamással. A főbb szerepeket a tehetséges Görbe Nórán kívül Andorai Péter, Psota Irén, Holl István, Temessy Hédi, Gálffi László játssza.”

A filmet 60 helyszínen, például: a Debreceni Egyetem aulájában, a kabai pulykatelepen, Óbudán, az Aquin­cumi Porcelángyárban, a Rákospalota-Újpest vasútállomás restijében, Finnországban a helsinki piacon és természetesen a Mafilm műtermeiben is forgatták. ­

Források

• Ötlettől a filmig – Áramütés: Bacsó Péter filmje (Magvető Könyvkiadó Budapest, 1979)
• Bacsókönyv (Napvilág Kiadó, 2007) ISBN 9789639697140
• Film Színház Muzsika, 1977. október 8. (21. évfolyam, 41. szám) Az Áramütés forgatásán - Finnország messze van…
• Film Színház Muzsika, 1977. augusztus 6. (21. évfolyam, 32. szám) Magyar filmek előkészületben