Érkörtvélyes

falu Romániában, Bihar megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 11.

Érkörtvélyes (románul Curtuișeni) falu Romániában, Bihar megyében, Érkörtvélyes község központja. Érmihályfalvától mintegy 7 km-re fekszik.

Érkörtvélyes (Curtuișeni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségÉrkörtvélyes
Rangközségközpont
Irányítószám417225
Körzethívószám0259
SIRUTA-kód29010
Népesség
Népesség2669 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2335 [1]
Népsűrűség38,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület69,37 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 32′ 47″, k. h. 22° 11′ 58″47.546483°N 22.199329°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 47″, k. h. 22° 11′ 58″47.546483°N 22.199329°E
Érkörtvélyes weboldala
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

Az Égetőhegy nevű dűlő környékén talált kő- és bronzkori (i. e. 2000-800) régészeti leletekből látszik, hogy a község már a kőkorszakban is lakott terület volt. A leletek alapján kelták temetkeztek ide, és hunok korabeli leletek is napvilágra kerültek.

Legelőször 1342-ből van adatunk a községről, amiből arra következtethetünk, hogy tatárjárás utáni település. 1396-ban Kurthules vagy Kertveles (w) alakban van említve a község, és hol Szabolcshoz, hol pedig Biharhoz számítják. Egy ideig Nyírkörtvélyesnek is nevezik. A román uralom előtt 1928-ig Szatmár vármegyéhez tartozik, attól kezdve Szilágy vármegyéhez csatolták. Az 1940-es bécsi döntés után Bihar vármegyéhez tartozott.[2]

Lakossága

szerkesztés

Ez a település végig lakott maradt, 1910-ben 2231 magyar lakosa volt.[3] A 2002-es népszámlálás szerint 3793 lakosból 2227 magyar, 958 román, 608 roma.

Közlekedés

szerkesztés

A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal

Híres emberek

szerkesztés
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
  2. Curtuiseni. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 28.)
  3. Révai nagy lexikona 6. kötet, Érkörtvélyes, 650 old.