Óbér (németül: Olbendorf, horvátul: Lovrenac) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Óbér (Olbendorf)
Kath kirche olbendorf.JPG
Óbér címere
Óbér címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Németújvári járás
Alapítás éve1272
Polgármester Otto Holper (SPÖ)
Irányítószám 7534
Körzethívószám 03326
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népesség1449 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség80 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság285 m
Terület17,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Óbér (Ausztria)
Óbér
Óbér
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 11′ 20″, k. h. 16° 12′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 20″, k. h. 16° 12′ 15″
Óbér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbér témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Németújvártól 25 km-re északnyugatra, Felsőőrtől 12 km-re délre a Szenteleket Felsőőrrel összekötő út mentén fekszik. Óbér Burgenland leginkább szétszórt települése, hiszen házai a község egész területén szétszórtan találhatók.

TörténeteSzerkesztés

Óbér várát 1272-ben említik először "Castro Olber" néven. A vár, melyről a település a nevét kapta és amelynek sáncai mai jól kivehetők a templomtól délkeletre emelkedő dombon a "Schlossriegel"en állt. A németújvári viszály során 1289-ben Albert osztrák herceg elfoglalta és lerombolta.

A település 1289 előtt, valamint 1291 és 1468 között a Németújvári grófok birtoka volt. 1469-ben Hunyadi Mátyás magyar király "Alber" falut több más településsel együtt Baumkirchner Andrásnak adományozta. 1538 és 1566 között "Albyr" vagy másképpen "Holbendorf" Szalónak várnagyának Pukhamar Longinusnak a birtoka volt. 1566-ban a Batthyányak birtoka lett és maradt a későbbi századok során is. 1605-ben Bocskai István hajdúi a település nagy részét felégették. Óbért a pestisjárványok sem kímélték. 1600-ban és 1621-ben két nagy pestisjárvány is dühöngött a vidéken. A kuruc háborúk, majd az 1848/49-es Habsburg-ellenes szabadságharc is mély nyomokat hagytak az életében.

A falunak már a 16. században önálló plébániája volt. Dombon álló Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomát az 1698-as egyházi vizitáció jegyzőkönyve már nagyon régiként említi. Lakói ekkor részben katolikusok, részben evangélikusok. Később a templom Baksafalva filiája lett és egészen 1807-ig filia maradt. Ekkor alapították újra a plébániát. Az 1812-es egyházi vizitáció megemlíti, hogy 1794-ben a régi templomot jelentősen bővítették és teljesen megújították.

Fényes Elek szerint "Olbendorf, német falu, Vas vmegyében, a németujvári uradalomban: 830 kath. lak., paroch. templommal, sovány, hegyes határral."[2]

Vas vármegye monográfiája szerint "Ó-Bér, nagy falu, 205 házzal és 1300 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Szent-Elek."[3]

1910-ben 1523 lakosából 1507 német, 11 magyar, 5 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Mindkét világháború számos áldozatot követelt. Az orosz csapatok 1945 áprilisában foglalták el a községet, a harcokban sok épület megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. A háború után megindult az újjáépítés, az utcákat aszfaltozták, 1950-ben pedig bevezették az elektromos áramot. Kiépült a vízvezeték hálózat, községháza, népiskola, óvoda, postahivatal, bank épült a községben. A helyi önkéntes tűzoltóegylet számára új tűzoltó szerház épült. A lakosság nagy része ma ingázásra kényszerül munkahelye és lakóhelye között, közülük sokan Bécsben dolgoznak. 2001-ben 1394 lakosából 1370 német, 5 magyar, 19 egyéb nemzetiségű volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Óbér várának maradványai a Schlossriegelen ma is jól láthatók. Az északnyugati és északkeleti sarkában árokkal határolt magaslaton található a csonkakúp alakú védmű. Ezen állhatott a toronnyal megerősített felsővár, melyet délnyugat és délkelet felől háromszoros sánc védett. Ezt az elővártól egy mély árok választotta el. A vár nagyon rövid életű lehetett, 1271 előtt még nem, és 1291 után már nem említik. A Kőszegi viszály után ténylegesen lebontották és többé nem építették fel.
  • Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1385-ben épült egy korábbi fatemplom helyén, mai formájában 1794-ben építették át.
  • Evangélikus templomát 1722 és 1724 között építették, 1863-ban átépítették.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye