Ószéplak
Ószéplak (szlovákul Krásno) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.
| Ószéplak (Krásno) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Simonyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1078 |
| Polgármester | Martin Mikloš |
| Irányítószám | 958 43 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | PE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 526 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 142 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 189 m |
| Terület | 3,61 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 35′ 50″, k. h. 18° 18′ 30″48.597222°N 18.308333°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 50″, k. h. 18° 18′ 30″48.597222°N 18.308333°E | |
| Ószéplak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ószéplak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése
szerkesztésSimonytól 5 km-re délnyugatra, a Nyitra bal partján fekszik.
Története
szerkesztésA község területén a régészeti leletek szerint már a kőkorszakban éltek emberek, a lengyeli kultúra települése állt itt. Később a nagyrévi és a La Tène kultúráknak állt települése ezen a területen, mely a római korban is lakott volt.
Nem hiteles adatok szerint a falu már 1078-ban létezett. Az első hiteles írásos említés 1295-ből való "Zeplok" alakban. Chrib nevű határrészén a 11. és 14. század között település állt. Temploma 11. századi volt és még 1798-ban is használták. 1337-ben "Sceplak" néven bukkan fel az írott forrásokban. A 18. századig több nemesi család osztozott a község birtokain. 1334-ben Vörös Tamás, 1559-ig a Russói, később a Tapolcsányi Tamások, a Keglevichek, Koháriak és mások a birtokosai. 1553-ban 11 porta állt a településen. 1715-ben 8 adózó háztartása volt. 1778-ban 2 nemesi, 14 jobbágy, 13 zsellér háztartása létezett. 1828-ban 37 házát 2559-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, a nők szövéssel foglalkoztak. A 18. század végén 2 csizmadia, szabó és asztalos is működött a községben. A 19. században Gregor Friesenhof báró lett a falu birtokosa, a művelt osztrák család nagy fellendülést hozott a község életére.
Fényes Elek szerint "Ó-Krasznó, másként Széplak, Nyitra m. tót falu, Bars vmegye szélén: 254 kath., 5 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Ny. Zsámbokrét."[2]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 363, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 530 lakosából 526 szlovák volt.
2011-ben 513 lakosából 500 szlovák volt.
Nevezetességei
szerkesztés- A római katolikus templom 1801-ben épült klasszicista stílusban.
- A chribi 11. századi templom alapjai, a templom a 19. század elején pusztult el.
Híres emberek
szerkesztés- Itt élt báró Friesenhof Gergely földbirtokos, meteorológus.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
szerkesztés- Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7
- Stanislava Gogová - Oldřich Krupica - Mário Žáčik 2013: Kostolný cintorín v Krásne - tribečské spoločenstvo vo vrcholnom stredoveku. Hradec Králové.
- Ľudmila Kraskovská 1962: Nálezy viedenských fenigov na Slovensku. Num. sborník 7, 143.
- Krupica, O. 1954: Výskum v Krásne na Slovensku. Archeologické rozhledy VI, 363, obr. 162.
