Örményország uralkodóinak listája

Örményország, ókori nevén Armenia azután jött létre, miután III. Antiokhosz szeleukida uralkodó döntő vereséget szenvedett a rómaiaktól i. e. 189-ben. Legnagyobb kiterjedését Nagy Tigranész uralkodása idején érte el. I. e. 69-től többnyire Rómától függött, i. e. 20-ban véglegesen római kliensállam lett. Fontos ütközőállam volt a Római Birodalom és a Párthus Birodalom, majd a Szászánida Birodalom között, hol az egyik, hol a másik függésében. I. sz. 114–117 között rövid ideig római provincia, 428-ban pedig a Szászánida Birodalom része lett. A 7. század közepén az arabok foglalták el, csak a 9. század elejétől lett újra független állam. 885-től ismét önálló királyság. 1045-ben a bizánciak foglalták el, majd a manzikerti csata (1071) után a Szeldzsuk Birodalomhoz csatolták. Ettől kezdve jórészt szeldzsuktörök uralom alatt állt.

Legendás uralkodók (Kr. e. 570 – Kr. e. 5. század) szerkesztés


Dinasztia	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név
Orontida	(I.) Orontész	Kr. e. 570 – Kr. e. 560	Երվանդ Ա
Orontida	*(I.) Nagy* Tigranész**	Kr. e. 560 – Kr. e. 535	Տիգրան Ա
Orontida	Vahagn	Kr. e. 530 – Kr. e. 515	Վահագն
Orontida	I. Hidarnész	késő Kr. e. 6. század	Հիդարնես Ա
Orontida	II. Hidarnész	korai Kr. e. 5. század	Հիդարնես Բ
Orontida	III. Hidarnész	Kr. e. 5. század közepe	Հիդարնես Գ
Orontida	Ardasir	Kr. e. 5. század második fele	Արտաշիր

Satrapák (Kr. e. 401 – Kr. e. 336) szerkesztés


Dinasztia	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
Orontida	I. Orontész	Kr. e. 401 – Kr. e. 344	Երուանդ Ա	Király vagy satrapa?
Akhaimenida-ház	Dareiosz Kodomannosz	Kr. e. 344 – Kr. e. 336	Դարեհ	Később III. Dárajavaus néven Perzsia nagykirálya.

Orontida-dinasztia (Kr. e. 336 – Kr. e. 189) szerkesztés


Dinasztia	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
Orontida	II. Orontész	Kr. e. 336 – Kr. e. 331	Երուանդ Բ	I. Orontész fia.
Orontida	Mithranész	Kr. e. 331 – Kr. e. 323	Միհրան	II. Orontész fia.
?	Perdikkasz	Kr. e. 323
?	Neoptolemosz	Kr. e. 323 – Kr. e. 321
?	Eumenész	Kr. e. 321
Orontida	Mithranész (2x)	Kr. e. 321 – Kr. e. 317	Միհրան
Orontida	III. Orontész	Kr. e. 317 – Kr. e. 260	Երուանդ Գ	Mithranész fia.
Orontida	Szamész	Kr. e. 260 – Kr. e. 243	Շամուշ	III. Orontész fia.
Orontida	Arszamész	Kr. e. 243 – Kr. e. 226	Արշամ	Szamész fia.
Orontida	Xerxész	Kr. e. 226 – Kr. e. 212	Շավարշ	Arszamész fia.
Orontida	Abdisszarész	Kr. e. 212 – Kr. e. 189		Xerxész fia.
Orontida	III. Orontész	Kr. e. 212 – Kr. e. 200	Երվանդ Դ	Arszamész fia.

A független ókori Örményország és Sophene uralkodói szerkesztés

Artaxida-dinasztia (Kr. e. 189 – Kr. e. 1) szerkesztés

Örményország, ókori nevén Armenia Magna azután jött létre, miután III. Antiokhosz szeleukida uralkodó döntő vereséget szenvedett a rómaiaktól Kr. e. 189-ben. Legnagyobb kiterjedését Nagy Tigranész uralkodása idején érte el. Kr. e. 69-től többnyire Rómától függött, Kr. e. 20-ban véglegesen római kliensállam lett.


Dinasztia	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
Artaxida	I. Artaxiász	Kr. e. 189 – Kr. e. 153	Արտաշես Ա
Artaxida	I. Artavazdész	Kr. e. 153 – Kr. e. 144	Արտավազդ Առաջին	I. Artaxiász fia.
Artaxida	II. Artavazdész	Kr. e. 144 – Kr. e. 115	Արտաշես
Artaxida	I. Tigranész	Kr. e. 115 – Kr. e. 96	Տիգրան Առաջին
Artaxida	*II. Nagy* Tigranész**	Kr. e. 96 – Kr. e. 55	Տիգրան Մեծ	I. Tigranész fia.
Artaxida	III. Artavazdész	Kr. e. 55 – Kr. e. 34	Արտավազդ Բ	II. Tigranész fia.
Julius	Alexandrosz Héliosz	Kr. e. 34 – Kr. e. 30	-	Marcus Antonius és VII. Kleopátra fia volt.
Artaxida	II. Artaxiász	Kr. e. 30 – Kr. e. 20	Արտաշես Երկրորդ	III. Artavaszdész fiai.
Artaxida	III. Tigranész	Kr. e. 20 – Kr. e. 6	Տիգրան Գ	III. Artavaszdész fiai.
Artaxida	IV. Artavazdész	Kr. e. 6 – Kr. e. 2	Արտավազդ Գ	III. Artavaszdész fia.
Artaxida	IV. Tigranész (Erato)	Kr. e. 2 – Kr. e. 1	Տիգրան Դ	III. Tigranész fia.

Szóphéné királyai (Kr. e. 220 – Kr. e. 90) szerkesztés


Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
Xerxész	Kr. e. 220 – Kr. e. 211
Zariadrész	Kr. e. 211 – Kr. e. 180 után	Zareh, Zariachis
Mithrobuzanes	Kr. e. 170 körül
Ismeretlen uralkodók	Kr. e. 2. század
Artanész	? – Kr. e. 90
Tigranész	i. e. 66 – Kr. e. 63	II. Tigranész fia
Örményország része (Kr. e. 90 – Kr. u. 66)
Cappadocia provinciához csatolva (Kr. u. 63-tól)

A szomszédos birodalmaktól való függőség kora szerkesztés

Ezután hosszú időre megszűnt a független örmény államiság. Az országot 395-ig Róma és a Pártus Birodalom, aztán Bizánc uralta a kijelölt helyi királyok vagy kormányzók segítségével. A perzsák megerősödésével hosszú háborúk indultak Bizánc és Perzsia között a kaukázusi országért.

Vegyesházbeli királyok (Kr. e. 1 – Kr. u. 54) szerkesztés


Dinasztia	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
?	II. Ariobarzanész (*Kr. 40 k.)	-1–4	-	I. Artavazdész média-atropénéi király fia. Római protektorátus.
?	V. Artavazdész (2x)	4–6	-	II. Ariobarzanész fia.
Heródiánus	V. Tigranész Heródes	6–12	Տիգրան Ե	I. Heródes zsidó király és Kappadókia Arkhaleosz unokája.
Arszakidák	I. Vononész	12–16	-	Párthus király. Római protektorátus.
Interregnum (16–18)
Pontoszi	III. Artaxiász Zénón (*Kr. e. 13)	18–34	Արտաշես Երրորդ	Kappadókia Arkhaleosz mostohafia. Római protektorátus.
Arszakidák	I. Arszakész	34–35	Արշակ Ա	III. Artabanosz párthus király fia. Pártus protektorátus.
Arszakidák	Orodész	35	-	III. Artabanosz párthus király fia.
Nimrodid	Mithridatész	35–37	-	I. Pharaszmanész grúz király fivére. Római protektorátus.
	Orodész (nem volt király)	37–42	-	Pártus protektorátus.
Nimrodid	Mithridatész (2x)	42–51	-	Pártus protektorátus.
Nimrodid	Rhadamisztész	51–53	Հրադամիզդ	I. Pharaszmanész grúz király fia. Római protektorátus.
Arszakidák	I. Tiridatész	53	Տրդատ Ա	II. Vonoszész pártus király fia. Római protektorátus.
Nimrodid	Rhadamisztész (2x)	53–54	Հրադամիզդ	Római protektorátus.

Arszakida-dinasztia (54–428) szerkesztés


Dinasztia	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
Arszakidák	I. Tiridatész (2x)	54–59	Տրդատ Ա	Másodszor.
Római megszállás (58–59)
Heródiánus	VI. Tigranész	59–62	Տիգրան Զ	I. Heródes zsidó király dédunokája. Római protektorátus.
Arszakidák	I. Tiridatész (3x)	62–72	ld. fent	Pártus protektorátus 62–63; Római protektorátus 63–72.
Arszakidák	I. Szanatrukész	72–105	Սանա տ րուկ	II. Pakórosz párthus király fia.
Arszakidák	Axidarész	105–113	-	I. Szanatrukész fivére. Római protektorátus.
Arszakidák	Parthamaszirisz	113–114	Պարթամասիր	I. Szanatrukész fivére. Pártus protektorátus.
Római provincia (114–118)
Arszakidák	I. Vologaészész	116–138	Վաղարշ Ա	I. Szanatrukész fia. Római protektorátus.
?	Aureliosz Pakorosz	138–144	-
Szíriai	Szoaimosz	144–161	Սոհեմոս
?	Pakorosz (2x)	161–163	-
Szíriai	Szoaimosz (2x)	163–185	-
Szíriai	II. Szanatrukész	185–197	-	Szoaimosz fia. Római protektorátus.
Arszakidák	II. Vologaészész	180–191	Վաղարշ Բ	V. Vologaészész pártus király.
Arszakidák	I. Khoszroész	191–216	Խոսրով Ա	II. Vologaészész fia.
Arszakidák	II. Tiridatész	216–252	Տրդատ Բ	I. Khoszroész fia.
Perzsa megszállás (238–252)
Szászánidák	VI. Artavaszdész	252–271	Արտավազդ Ե	I. Hurmuz szászánida király.
Szászánidák	Narszész	271–293	-	I. Narsak szászánida király.
Arszakidák	II. Khoszroész	279–287	Խոսրով Ա	II. Tiridatész fia.
Arszakidák	III. Tiridatész	293–298	Տրդատ Գ	II. Khoszroész fivére.
Arszakidák	*IV. Nagy* Tiridatész** (*250 k.)	298–324	Տրդատ Դ	II. Khoszroész fia. Római protektorátus. 301-től (a világon elsőként) államvallás a kereszténység.
Arszakidák	*III. Kis* Khoszroész**	324–339	Խոսրով Բ	IV. Tiridatész fia.
Arszakidák	VII. Tigranész	339–350, †360 k.	Տիրան	III. Khoszroész fia.
Arszakidák	II. Arszakész	350–368	Արշակ Բ	VII. Tigranész fia.
Perzsa megszállás (368–370)
?	Külax kormányzó	368–369	-
?	Artaban (Karen) kormányzó	368–369	-
?	Vahan Mamikonian kormányzó	369–370	-
?	Merujan Ardzruni kormányzó	369–370	-
Arszakidák	Pap (*353)	370–374	Պապ	II. Arszakész fia.
Arszakidák	Varazdat	374–378	Վարազդատ	VII. Tigranész unokája.
?	Zarmandukht királynő	378–379	-	Pap özvegye.
?	Manuel Mamikonjan	378–379	-	Ideiglenes kormány.
Perzsa megszállás (379)
Perzsa bábkormány Zarmadukht királynő és Manuel Mamikonjan vezetésével (379–384)
Arszakidák	III. Arszakész	384–389	Արշակ Գ	Pap és Zarmandukht királynő fia. Elvette Vardandukhtot, Enmmanuel Mamikonian lányát.
?	Valarcsak (társuralkodó)	384–386	-	Pap és Zarmandukht fia. Elvette Szahak Bagratuni egyik lányát.
Arszakidák	IV. Khoszroész	387–392	Խոսրով Դ	Varazdat fia.
?	Zik	387–390	-
Arszakidák	Vram Sepuh	392–414	Վռամշապուհ	IV. Khoszroész fivére.
Arszakidák	IV. Khoszroész (2x)	414–415	ld. fent	Másodszor a trónon.
Szászánidák	Sápúr	415–421	-	I. Jazdagird szászánida király fia.
?	Narszész Dzsidzsrakacsi	421	-	Ideiglenes kormány.
Helyi független kormány (421–423)
Arszakidák	IV. Artaxiász (*406)	423–428	Արտաշես Դ	Vram Shepuh fia. Az utolsó ókori örmény király.

Marzpanate korszak (428–646) szerkesztés

Örményország 428-ban a Szászánida Birodalom része lett helytartókkal.


Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
Veh Mihr Shahpur	428–442
Vasak, Siunik királya	442–451
Adhur Hordmidz (Adrormizd)	451–465
Adhur Guschnasp (Ardervechnasp)	465–481
Sahak Bagratuni	481–482
General Mihran katonai kormányzata	482
Vahan Mamikonian (ideiglenesen)	482–483
Zarmihr Karen (katonai kormány)	483
rayy-i Shahpur	483 – 484
Vahan Mamikonian	484–505	Másodszor a trónon. ideiglenes kormány 484-485
ismeretlen	505–509	Vard Mamikonian bátyja
Gushnasp Vahram	509–518
I. Mjej Gnuni	518–548
Tan Shapur	548–552
Guchnasp Vahram	552–554	Másodszor a trónon
Tan Shapur	554–558	Másodszor a trónon
Varazdat	558–564
Sunen	564–572
Vardan Mamikonian (ideiglenes kormány)	572
Mihran Mihrevandak (katonai kormányzat)	572
Vardan Mamikonian	572–573
Golon Mihran (katonai kormányzat)	573
Vardan Mamikonian	573–577
Tham Khusru	577–580
Varaz Vzur	580–581
Aspahbad Pahlav	581–588
Frahat	588–589
Hratzin	589–590
Bizánci megszállás (590)
Mushegh Mamikonian kormányzó	590–591
Hamarakar kormányzó	591
Ismeretlen kormányzó	591–603
Smbat Bagratuni	603–611
Shahrayanpet	611–613	Csak keleten uralkodott
Shahen Vahmanzadhaghan	611–613	Csak nyugaton uralkodott
Parsayenpet	613–616
Namdar Guchnasp	616–619
Sharaplakan (Sarablagas)	619–624
Rozbihan	624–627
Bizánci provincia (627–628)
Varaztirots Bagratuni	628–634
ismeretlen	634 – ???
II. Mjej Gnuni	627–635
Davit Saharuni	635–638
számos "nakharar"	638–643
Theodoros Rechtuni	643–645
Varaztiroc Bagratuni	645–646

Örményország hercegei (646–806) szerkesztés


Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
Thedoros Rechtuni	646–653
I. Szempad Bagratuni	646–653
Theodoros Rechtuni	653–654	Másodszor a trónon
Mushegh Mamikonian	654
Maurianos	654
Theodoros Rechtuni	654–655	Harmadszor a trónon
Maurianos	655	Másodszor a trónon
Theodoros Rechtouni	655	Negyedszer a trónon
Hamazasp Mamikonian	655–661
Grigor Mamikonian	661–685
Asot Bagratuni	685–690
Nerszeh Kamsarakan	690–693
II. Szempad Bagratuni	693–695	Varaztirots Bagratuni fia. Muszlim protektorátus.
Abd Allh Ibn Hatim al-Bahili	695–696
II. Szempad Bagratuni	696–705	Másodszor a trónon
Az Omajjád Kalifátus uralma alatt (705)
III. Vak Asot Bagrauti	732–745
Grigor Mamikonian	745–746
III. Vak Asot Bagrauti	746–750	Másodszor a trónon
Grigor Mamakonian	750–751	Másodszor a trónon
Mushegh Mamikonian	751 – ???	Grigor bátyja
Arab megszállás (751–754)
Sahak Bagratuni, Taron lordja	754–771
Szempad Bagratuni	771–772
Interregnum (772–781)
Tatjat Antzevari	781–785
Interregnum (785–806)

A középkori független örmény államok uralkodói szerkesztés

Az első középkori királyság (862–1045) szerkesztés

Az ország csak a 9. század elejétől lett újra független állam. 884-től ismét királyság.


Dinasztia	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
Bagratuniak	*I. Nagy* Asot** (*820 k.)	hcg.: 862, kir.: 884, †890	Աշոտ Մեծ
Bagratuniak	*I. Mártir* Szempad** (*850 k.)	kir.: 890, †913	Սմբատ Ա.	I. Asot fia.
Bagratuniak	*II. Vas* Asot**	kir.: 914, †928	Աշոտ Բ Երկաթ	I. Szempad fiai.
Bagratuniak	I. Abbasz	kir.: 928, †952	Աբաս Ա.	I. Szempad fiai.
Bagratuniak	*III. Irgalmas* Asot**	kir.: 952, †977	Աշոտ Գ. Ողորմած	Abbász fia.
Bagratuniak	*II. Hódító* Szempad**	kir.: 977, †989	Սմբատ Ա	III. Asot fiai.
Bagratuniak	I. Gagik	kir.: 989, †1020	Գագիկ Ա	III. Asot fiai.
Bagratuniak	III. Szempad	kir.: 1020, †1041	Հովհաննես–Սմբատ	I. Gagik fiai.
Bagratuniak	*IV. Vitéz* Asot**	kir.: 1021, †1039	Աշոտ Դ	I. Gagik fiai.
Bagratuniak	II. Gagik (*1026)	kir.: 1042–1045, †1076. március 2.	Գագիկ Բ	IV. Asot fia.

A kettészakadt ország szerkesztés

1045-ben Örményországot a bizánciak foglalták el, majd a manzikerti csata (1071) után az ország területe a Szeldzsuk Birodalom része lett. Végül a helyiek fellázadtak és függetlenségi háborúba kezdtek. 1080-1198 között Nagy-Örményország egy részét "a Hegyek urai" ellenőrizték. Az örmények egy része ugyanakkor kivándorolt Kilikiába, és ott Kis-Örményország néven 1198–1375 között önálló államot alkottak.

A Hegyek Urai (1080–1199) szerkesztés


Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
I. Rupen^[1] * 1025 körül † 1095	1082–1095	Ռուբեն Ա	III. Asot dédunokája.
I. Konstantin * 1055 körül † 1102. január 24.	1095–1102	Կոստանդին Ա	I. Rupen fia.
I. Torosz † 1129. február 17.	1102–1129	Թորոս Ա	I. Konstantin fia.
II. Konstantin † 1129	1129	Կոստանդին Բ	I. Torosz fia.
I. Leó † 1140. február 14.	1129–1140	Լեիոն Ա	I. Konstantin fia.
*II. Nagy* Torosz** † 1169. február 6.	1140–1169	Թորոս Բ	I. Leó fia.
II. Rupen * 1165 körül † 1170	1169–1170	Ռուբեն Բ	II. Thorosz fia.
Mleh † 1175. május 15.	1170–1175	Մլեհ	I. Leó fia.
III. Rupen * 1145 † 1187. május 6.	1175–1187	Ռուբեն Գ	I. Leó apai unokája.
II. Leó * 1150 † 1219. május 2.	1187–1199	Լեւոն Ա Մեծագործ	III. Rupen öccse. I. Leó néven örmény királlyá koronázzák a Mainzi érsek jelenlétében 1199-ben, Sziszben (ma Kozan, Törökország).

Kis-Örményország Kilikiában szerkesztés

A második középkori királyság uralkodói (1199–1464) szerkesztés


Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
I. Leó * 1150 † 1219. május 2.	1199–1219	Լեւոն Ա Մեծագործ	II. Leó néven a Hegyek ura.
I. Rupen Rajmund * 1199 † 1222	1211–1218	Ռուբեն–Ռայմոնդ	Ifjabb király, koronázása: 1211. augusztus 15.. Antiochia fejedelme (1216–1219). III. Rupen unokája.
I. Izabella * 1212/3 † 1252. január 23.	1219–1252	Զապել	I. Leó kisebbik leánya.
Antiochiai Fülöp * 1203 † 1225	1222–1224	Ֆիլիպ	Poitiers-(Antiochiai)-ház, I. Izabella első férje.
I. Hetum * 1213 † 1270. október 28.	1226–1269	Հեթում Ա	A Szaven-Pahlavuni-dinasztia hetumida ága, I. Izabella második férje, lemondott.
II. Leó * 1236 † 1289. február 6.	1269–1289	Լեւոն Բ	I. Izabella és I. Hetum fia.
II. Hetum * 1266 † 1307. november 7.	1289–1293	Հեթում Բ	II. Leó fia.
I. Torosz * 1271 októbere † 1298. július 23.	1293–1298	Թորոս Երրորդ	II. Leó fia.
II. Hetum (másodszor)	1295–1296	Հեթում Բ	Társkirályként.
IV. Szempad * 1277 † 1308 (?)	1296–1298	Սմբատ	II. Leó fia. Trónkövetelő.
I. Konstantin * 1278 † 1310 k.	1298–1299	Կոստանդին Ա	II. Leó fia.
II. Hetum (harmadszor)	1299–1303	Հեթում Բ
III. Leó * 1287 † 1307. november 7.	1303–1307	Լեիոն Գ	I. Torosz fia.
I. Osin * 1282 † 1320. július 20.	1307–1320	Օշին	II. Leó fia.
Korikoszi Osin † 1329. január 26.	1320–1329	Օշին Կոռիկոսի	Korikosz ura, I. Hetum unokaöccse, IV. Leó apósa, csak régens.
IV. Leó * 1309 † 1341. augusztus 28.	1320–1341	Լեիոն Դ	I. Osin fia.
II. Konstantin * 1297 † 1344. november 17.	1342–1344	Կոստանդին Բ	A Lusignan-dinasztia örmény ága, II. Leó anyai unokája.
III. Konstantin * 1313. április 17. † 1362. december 21.	1344–1362	Կոստանդին Դ	A Szaven-Pahlavuni-dinasztia neghiri ága, IV. Leó unokatestvére.
IV. Konstantin * 1324 † 1373 márciusa	1362–1373	Կոստանդին Ե	A Szaven-Pahlavuni-dinasztia neghiri ága, III. Kontantin unokaöccse.
I. Péter * 1328. október 9. † 1369. január 17.	1368–1369	Պետրոս Ա	A Lusignan-dinasztia ciprusi ága, II. Konstantin unokatestvére, Ciprus, Jeruzsálem és Örményország királya. Örmény királlyá koronázása előtt meggyilkolták.
V. Leó * 1342 † 1393. november 29.	1374–1393	Լևոն Զ/Ե	A Lusignan-dinasztia örmény ága, II. Konstantin unokaöccse, Párizsban halt meg.

Trónkövetelők 1393 után szerkesztés


Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
Asot * 1340/1350 † 1387 után	1375	Աշոտ	Trónkövetelő, Osin régens anyai unokája.
I. Jakab * 1334 † 1398. szeptember 9.	1396–1398	Հակոբ Ա	A Lusignan-dinasztia ciprusi ága, I. Izabella és I. Hethum hatodik leszármazottja, Örményország és Jeruzsálem címzetes királya, Ciprus királya.
I. Janus * 1375 † 1432. június 29.	1398–1432	Յանուս Ա	I. Jakab fia, Örményország és Jeruzsálem címzetes királya, Ciprus királya.
II. János * 1418. május 16. † 1458. július 28.	1432–1458	Ջիվանի Բ	I. Janus fia, Örményország és Jeruzsálem címzetes királya, Ciprus királya.
I. Sarolta * 1442 decembere † 1487. július 16.	1458–1464	Շառլոթ Ա	II. János leánya, Örményország és Jeruzsálem címzetes királya, Ciprus királya.

Örményország 1375-ben a főváros, Szisz (ma Kozan, Törökország) egyiptomi mameluk elfoglalásával megszűnt létezni. 1448-ig az egykori királyság egy tengerparti erőssége még ciprusi kézen maradt, és a ciprusi királyok mint a Lusignan-ház tagjai 1393-tól, az utolsó örmény király halálától viselték az Örményország királya címet, mely végül a öröklés útján a Savoyai-házra szállt.

Jegyzetek szerkesztés

↑ Az örmény nyelvben két fő nyelvjárás van, keleti és nyugati, és ez különösen a zöngés/zöngétlen hangpárokban például p/b, g/k stb. nyilvánul meg, mint például a Rupen/Ruben, Bagratuni/Pakratuni alakoknál, ahol az első, a keleti változat az általánosan elfogadottabb.

Irodalom szerkesztés

Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott? kormányzott? Budapest, Springer, 1994
Rüdt-Collenberg, W. H.: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Parizs, Klincksieck, 1963

További információk szerkesztés

Foundation for Medieval Genealogy/Armenia Kings Genealogy – 2011. április 24.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Grúzia uralkodóinak listája

[1] Az örmény nyelvben két fő nyelvjárás van, keleti és nyugati, és ez különösen a zöngés/zöngétlen hangpárokban például p/b, g/k stb. nyilvánul meg, mint például a Rupen/Ruben, Bagratuni/Pakratuni alakoknál, ahol az első, a keleti változat az általánosan elfogadottabb.

[1]