Főmenü megnyitása

Újbeszterce (szlovákul Nová Bystrica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban. Veselény, Harvelka és Vichilovka településrészek tartoznak hozzá.

Újbeszterce (Nová Bystrica)
Vichilovkai faház a kiszucai falumúzeumban.
Vichilovkai faház a kiszucai falumúzeumban.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1662
Polgármester Jozef Balačin
Irányítószám 023 05
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám CA
Népesség
Teljes népesség 2775 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság593 m
Terület125,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újbeszterce (Szlovákia)
Újbeszterce
Újbeszterce
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 20′ 40″, k. h. 19° 00′ 25″Koordináták: é. sz. 49° 20′ 40″, k. h. 19° 00′ 25″
Újbeszterce weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Újbeszterce témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Zsolnától 38 km-re északkeletre a Beszterce partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Az első telepesek a 1315. században a vlach jog alapján érkeztek a község területére. A település maga Óbeszterce határában keletkezett a 17. század második felében. 1662-ben "Nova Besztercza" alakban említik először. A sztrecsényi váruradalomhoz tartozott. 1601-től a Wesselényi és Eszterházi családok birtoka, majd 1626-tól részben a nagybiccsei uradalom része. 1662-ben 19 jobbágytelke volt, melyek közül 16 adómentességet élvezett. 1683-ban a Wesselényiek részét a vágtapolcai uradalom birtokosai a Löwenburgok szerezték meg. 1784-ben 326 házában 2180 lakos élt. Plébániáját 1798-ban alapították Óbeszterce filiájaként. 1828-ban 274 háza és 2063 lakosa volt, akik főként faárukészítéssel, erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak. Az 1831. évi kolerajárványnak 213 lakos esett áldozatul. 1850-ban 2196 szlovák katolikus lakta. 1857-ben felépült a katolikus templom. A 19. század során sok lakója vándorolt a jobb megélhetés reményében Magyarország déli vidékeire, főként a Bánátba és Szlavóniába.

Vályi András szerint "Új Besztertze. Tót falu Trentsén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, határbéli földgye olly nemű, mint az előbbeni, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Besztercze (Uj), tót falu, Trencsén vmgyében, a Gallicziai határszélen: 2196 kath., és 10 zsidó lak., kath. paroch. templommal; pálinkafőzéssel. Lakosai fa-eszközöket készitenek, s sajtot csinálnak. F. u. Szina György. Ut. p. Zsolna."[3]

 
Jellegzetes vichilovkai faház

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. A háború után sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra.

A hozzá tartozó Vichilovka 1828-tól szerepel az írott forrásokban, akkor 87 háza és 865 lakosa volt. Szintén a sztrecsényi uradalomhoz tartozott. Erdei vasútját 1915-ben olasz hadifogoly katonák kezdték építeni. 1918 után lakói főként mezőgazdasággal, fuvarozással, tutajozással, fafeldolgozással, drótozással, házalással, kosárfonással és különféle idénymunkákkal foglalkoztak. Veselény és Harvelka falvakat 1980-ban csatolták hozzá.

 
A vichilovkai erdei vasút

NépességeSzerkesztés

1910-ben 3378, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2882 lakosából 2868 szlovák volt.

2011-ben 2833 lakosából 2763 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1857-ben épült neoklasszicista stílusban.
  • A plébánia épülete a 19. század közepén épült.
  • A vichilovkai erdei vasút 1915 és 1918 között épült.
  • A malom épülete.
  • Az Újbesztercei víztározó 1983 és 1989 között épült.
  • Falumúzeumát 1981-ben létesítették.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés