Újbeszterce (szlovákul Nová Bystrica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban. Veselény, Harvelka és Vichilovka településrészek tartoznak hozzá.

Újbeszterce (Nová Bystrica)
Vichilovkai faház a kiszucai falumúzeumban.
Vichilovkai faház a kiszucai falumúzeumban.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rang község
Első írásos említés 1662
Polgármester Jozef Balačin
Irányítószám 023 05
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám CA
Népesség
Teljes népesség2775 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság593 m
Terület125,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újbeszterce (Szlovákia)
Újbeszterce
Újbeszterce
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 20′ 40″, k. h. 19° 00′ 25″Koordináták: é. sz. 49° 20′ 40″, k. h. 19° 00′ 25″
Újbeszterce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újbeszterce témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Zsolnától 38 km-re északkeletre a Beszterce partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Az első telepesek a 1315. században a vlach jog alapján érkeztek a község területére. A település maga Óbeszterce határában keletkezett a 17. század második felében. 1662-ben "Nova Besztercza" alakban említik először. A sztrecsényi váruradalomhoz tartozott. 1601-től a Wesselényi és Eszterházi családok birtoka, majd 1626-tól részben a nagybiccsei uradalom része. 1662-ben 19 jobbágytelke volt, melyek közül 16 adómentességet élvezett. 1683-ban a Wesselényiek részét a vágtapolcai uradalom birtokosai a Löwenburgok szerezték meg. 1784-ben 326 házában 2180 lakos élt. Plébániáját 1798-ban alapították Óbeszterce filiájaként. 1828-ban 274 háza és 2063 lakosa volt, akik főként faárukészítéssel, erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak. Az 1831. évi kolerajárványnak 213 lakos esett áldozatul. 1850-ban 2196 szlovák katolikus lakta. 1857-ben felépült a katolikus templom. A 19. század során sok lakója vándorolt a jobb megélhetés reményében Magyarország déli vidékeire, főként a Bánátba és Szlavóniába.

Vályi András szerint "Új Besztertze. Tót falu Trentsén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, határbéli földgye olly nemű, mint az előbbeni, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Besztercze (Uj), tót falu, Trencsén vmgyében, a Gallicziai határszélen: 2196 kath., és 10 zsidó lak., kath. paroch. templommal; pálinkafőzéssel. Lakosai fa-eszközöket készitenek, s sajtot csinálnak. F. u. Szina György. Ut. p. Zsolna."[3]

 
Jellegzetes vichilovkai faház

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. A háború után sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra.

A hozzá tartozó Vichilovka 1828-tól szerepel az írott forrásokban, akkor 87 háza és 865 lakosa volt. Szintén a sztrecsényi uradalomhoz tartozott. Erdei vasútját 1915-ben olasz hadifogoly katonák kezdték építeni. 1918 után lakói főként mezőgazdasággal, fuvarozással, tutajozással, fafeldolgozással, drótozással, házalással, kosárfonással és különféle idénymunkákkal foglalkoztak. Veselény és Harvelka falvakat 1980-ban csatolták hozzá.

 
A vichilovkai erdei vasút

NépességeSzerkesztés

1910-ben 3378, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2882 lakosából 2868 szlovák volt.

2011-ben 2833 lakosából 2763 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1857-ben épült neoklasszicista stílusban.
  • A plébánia épülete a 19. század közepén épült.
  • A vichilovkai erdei vasút 1915 és 1918 között épült.
  • A malom épülete.
  • Az Újbesztercei víztározó 1983 és 1989 között épült.
  • Falumúzeumát 1981-ben létesítették.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés