Propanol

(1-propanol szócikkből átirányítva)
Propanol

Propán-1-ol
IUPAC-név Propán-1-ol
Más nevek 1-propanol
propil-alkohol
n-propanol
n-propil-alkohol
propanol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 71-23-8
ChemSpider 1004
RTECS szám UH8225000
ATC kód D08AX03
Gyógyszer szabadnév propanol
Gyógyszerkönyvi név Propanolum
SMILES
CCCO
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C3H8O
Moláris tömeg 60,010 g/mol
Megjelenés Színtelen folyadék
Sűrűség 0,8035 g/cm³, 20 °C[1]
Olvadáspont −126 °C[1]
Forráspont 97 °C[1]
Oldhatóság (vízben) korlátlanul elegyedik[1]
Viszkozitás 1,938 cP 25 °C-on
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum 1,68 D
Veszélyek
EU osztályozás Gyúlékony (F)
Irritatív (Xi)[2]
NFPA 704
3
1
0
 
R mondatok R11, R41, R67[2]
S mondatok (S2), S7, S16, S24, S26, S39[2]
Lobbanáspont 15 °C
LD50 1870 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon alkoholok Etanol
izopropanol
1-Butanol
Rokon vegyületek Propionaldehid
Propionsav
1-klór-propán
propil-acetát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A propanol vagy pontosabban propán-1-ol, 1-propanol egy szerves vegyület, primer alkohol. Konstitúciós izomerje az izopropanol vagy más néven 2-propanol.

Kémiai tulajdonságai szerkesztés

Színtelen folyadék, a szaga a hétköznapi alkoholra (etanol) emlékeztető. Vízzel, etanollal és dietil-éterrel korlátlanul elegyedik. Főként oldószerként használják. A propanol gyúlékony vegyület, meggyújtva elég. A lángja alig világít. Az égésének termékei a szén-dioxid és a víz. Oxidációval propionaldehiddé és propionsavvá alakítható. A propionsav a krómsavas oxidációjával nyerhető.

Előállítása szerkesztés

A propanolt etilén, szén-monoxid és hidrogén reakciójával állítják elő. Ez a folyamat úgynevezett hidroformilezés. Ennek során először propionaldehid keletkezik, majd ez redukálódik tovább propil-alkohollá.

 

A szeszes erjedéskor keletkező úgynevezett kozmás olajok is tartalmaznak propanolt, ezekből is kinyerhető.

Felhasználása szerkesztés

A propanolt főként oldószerként használják. Felhasználható lakkok, festékek, cellulózszármazékok oldására. Emellett fertőtlenítésre is használható. Kiindulási anyag egyes szintéziseknél.

Források szerkesztés

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
  • Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d e A propanol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 22. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. a b c A propanol (ESIS)[halott link]