Wikipédia

2017-es ausztriai parlamenti választás

A 2017-es ausztriai parlamenti választást október 15-én tartották. A Nemzeti Tanács – az osztrák parlament alsóháza – 183 tagját választották meg. Az előzetes eredmények szerint a választás győztese az Osztrák Néppárt (ÖVP) amely a szavazatok 31,6 százalékát szerezte meg. A második-harmadik helyen a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) végzett. Az eredmény csak a levélszavazatok megszámlálása után lesz végleges.[1]

Az előzetes eredmények szerint az SPÖ a szavazatok 26,9%-át szerezte meg, az FPÖ pedig 26%-ot. Ha az előzetes eredmények helyesek, a Néppártnak 15-tel több képviselője lesz a Nemzeti Tanácsban, azaz 62, az SPÖ-nek továbbra is 52 képviselője lesz, az FPÖ pedig 11-gyel 51-re növeli képviselői számát.[2] Az előző, 2013-as választásról még az SPÖ került ki legerősebb pártként, ezért ismét ők állították a kancellárt, Werner Faymann személyében, akit 2016 májusában Christian Kern váltott. Az ÖVP 2017-es győzelme várhatóan Sebastian Kurznak hozza el a kancellári címet.

Háttér szerkesztés

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetője, Reinhold Mitterlehner május 10-én lemondott.[3] Május 14-én a párt szövetségi bizottsága egyöntetűen Sebastian Kurz külügyminisztert választotta meg a párt új vezetőjének, és előrehozott választást írtak ki. Kurz bejelentette, hogy felállítanak egy független, de az ÖVP támogatta listát a választásokra ("Sebastian Kurz listája – Az új Néppárt", amely nyitva áll a nem-ÖVPs szakemberek és mások számára is.[4]

Május 18-án a Zöld Párt vezetője, Eva Glawischnig is lemondott a tisztségeiről, családi és egészségügyi okokra hivatkozva. Említette okként azt is, hogy az elmúlt hónapokban nőtt a pártban a feszültség, miután kizárták az Ifjú Zöldeket, és hogy a választási kampány nagy kihívást fog jelenteni.[5] Május 19-én a Zöldek vezető testülete a párt Tirol tartományi vezetőjét, Ingrid Felipét választotta meg Glawischnig utódjának. A párt kancellárjelöltje azonban nem ő lett, hanem Ulrike Lunacek, a párt képviselője az Európai Parlamentben.[6]

Június 14-én a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) bejelentette, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén félretennék azt a belső szabályt, amely már harminc éve tiltja a koalíciókötést a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ). A párt "értékiránytűje" alapján ilyen feltétel az európa-párti politika, az elkötelezettség a havi 1500 eurós minimumbér, a nemek egyenlősége, és az emberi jogok mellett.[7]

Június 27-én a jobboldali populista euroszkeptikus Team Stronach párt bejelentette, hogy nem indul a választáson, miután az alapító üzletember Frank Stronach úgy döntött: nem finanszírozza tovább a pártot, és felhagy a politizálással.[8] (A Team Stronach a 2013-as választásokon 5,73%-s szavazatarányt elérve 11 parlamenti mandátumot szerzett, és ezzel az ötödik legnagyobb párt lett.)

Július 8-án a 2016-os osztrák elnökválasztás független jelöltje, Irmgard Griss csatlakozott a NEOS liberális párt választási szövetségéhez. Habár nem tagja a pártnak és nem vett részt a NEOS előválasztásaiban, második helyet kapott a NEOS listáján, mindjárt a pártor vezető Matthias Strolz után. A párt delegáltjai ezt a lépést nagy többséggel támogatták egy Bécsben tartott gyűlésükön.[9]

Július 14-én a korábbi salzburgi FPÖ-vezető Karl Schnell bejelentette, hogy külön listát indít a választáson, '"Freie Liste Österreich – Liste Dr. Karl Schnell (FLÖ)"' néven. Schnell már megszerezte három parlamenti képviselő támogatását, így a szabályok szerint nem kell benyújtani 2600 aláírást, hogy szerepelhessem a szavazólapokon.[10]

Július 17-én Peter Pilz, aki alapítója és sokáig parlamenti képviselője volt a Zöld Pártnak, hátat fordított korábbi párttársainak, miután június 25-én a Zöld Párt delegáltjainak többsége megszavazta, hogy nem kerül újítják meg a részvételét a párt választási listáján. Pilz többször is kifejezte a szándékát, hogy saját listát indít. Július 25-én egy sajtótájékoztatón közzé is tette a listát (Peter Pilz listája). Rendelkezik 4 parlamenti képviselő támogatásával, így az induláshoz nem kellett szavazói aláírásokat gyűjtenie.[11]

Augusztus 14-én az SPÖ felmondta az együttműködést izraeli tanácsadójával, Tal Silbersteinnel, akit Izraelben pénzmosás és korrupció gyanujával letartóztattak. Silberstein évekig dolgozott a szociáldemokraták közvélemény- és kampánystratégiáján.[12]

Augusztus 14-én a népszerű humorista, Roland Düringer bejelentette, hogy az Én Szavazatom Számít listája összegyűjtötte a választáson való induláshoz szükséges több, mint 2600 aláírást.[13]

Augusztus 16-án az Osztrák Kommunista Párt és a Zöld Pártból kizárt Ifjú Zöldek (Junge Grüne ) választási szövetsége, a KPÖ+ bejelentette, hogy összegyűjtötték a szükséges több, mint 2600 aláírást, és minden tartományban indulnak a választáson.[14]

Szeptember 30-án lemondott az SPÖ főtitkára és kampánymenedzsere, Georg Niedermühlbichler, miután kiderült, hogy besározó kampányt szervezett az ÖVP-t vezető Sebastian Kurz ellen. A Facebookon keresztül bonyolított kampányt még az SPÖ korábbi tanácsadója, Tal Silberstein kezdeményezte, akit egy hónappal korábban kizártak a pártból.[15] Az ÖVP úgy döntött, hogy beperli az SPÖ-t, a szociáldemokraták meg az ÖVP-t perelték be.[16]

Október 6-án Peter Puller PR tanácsadó és Silberstein korábbi munkatársa azt állította, hogy az ÖVP százezer eurót ajánlott neki információkért az SPÖ választási kampányáról egy találkozóján Kurz egyik kampányszervezőjével. Az ÖVP ezt cáfolta.[17]

Kampánytémák szerkesztés

A kampány központjában álló téma volt a bevándorlás, az integráció, a bűnözés és biztonság, az adócsökkentés és munkahelyteremtés, a nyugdíjak és az idősgondozás. Az Imas választások előtti felmérése szerint a legtöbb osztrák szerint a migrációnak kell a kampány fő témájának lennie: 56 százalékuk a migrációról akart vitát, 51 százalék a szociális ügyekről, és csak 31 százalék a gazdaságról és a munkahelyteremtésről.[18]

A választási rendszer szerkesztés

A Nemzeti Tanács 183 tagját nyílt listás, arányos rendszerben választják, kilenc választókerületben, és ezeken belül 43 regionális választókerületben.[19] A választókerületeket a tartományi rendszer alapján alakították ki, és különböző számú képviselőt delegálnak, 7 és 36 között. Az regionális választókerületek szintjén a Hare-kvóta, szövetségi szinten pedig a D’Hondt-módszer alapján osztják szét a mandátumokat. A küszöb 4 százalék, illetve egy mandátum valamelyik regionális választókerületben. A szavazók három preferenciaszavazatot adhatnak le, a szövetségi, az tartományi és a választókörzeti szinten.[20] Ahhoz, hogy valaki megválasztást nyerjen, el kell érnie a pártjára leadott szavazatok legalább egyhatodát, vagy a választási kvóta felét. A kvóta az összes érvényes szavazat száma, elosztva a régióban összesen nyerhető szavazatok számával. Összesen mintegy 90 mandátum jön a regionális választókerületekből, 65 a tartományiakból, és a maradék a szövetségi szintről.

Szavazói statisztika szerkesztés

A végleges számok szerint a választáson 6 401 304, legalább 16 éves állampolgár szavazhat, ebből 3 307 795 nő. A számokban beleértendő 60 749 külföldön lévő osztrák állampolgár is, akik időben regisztrálták magukat a választásra. Bár Bécs a legnépesebb tartomány, Alsó-Ausztriában van a legtöbb szavazó (1 289 119), a legkevesebb pedig Burgenlandban (232 740).[21]

Az induló pártok és listák szerkesztés

Párt Ideológiája Politikai pozíciója Vezetője
Szociáldemokrata Párt
Sozialdemokratische Partei Österreichs 		SPÖ szociáldemokrácia balközép Christian Kern
Néppárt
Österreichische Volkspartei 		ÖVP kereszténydemokrácia jobbközép Sebastian Kurz
Szabadságpárt
Freiheitliche Partei Österreichs 		FPÖ konzervativizmus,
euroszkepticizmus 		jobboldal,
radikális jobboldal 		Heinz-Christian Strache
Zöld Párt
Die Grünen – Die Grüne Alternative 		GRÜNE zöldpolitika,
környezetvédelem 		közép Ingrid Felipe
Az új Ausztria
NEOS – Das Neue Österreich und Liberales Forum 		NEOS liberalizmus,
Európa-pártiság 		közép Matthias Strolz
Peter Pilz listája
Liste Peter Pilz 		PILZ zöldpolitika,
szociáldemokrácia 		balközép Peter Pilz
Kommunista Párt
Kommunistische Partei Österreichs 		KPÖ kommunizmus,
marxizmus 		szélsőbal Mirko Messner
A Szavazatom Számít!
Meine Stimme Gilt! 		G!LT populizmus,
elitellenesség 		? Roland Düringer
 
A hivatalos szavazólap (minta)

A jelenlegi Nemzeti Tanácsból szerkesztés

Más indulók[22] szerkesztés

Egész Ausztriában szerkesztés

Csak egyes tartományokban szerkesztés

 
Az SPÖ egyik választási plakátja

Nem induló parlamenti párt szerkesztés

Indulási feltételek szerkesztés

Ahhoz, hogy szövetségi szinten indulhasson a választáson, egy pártnak össze kell gyűjtenie 2600 érvényes aláírást, vagy megszerezni három parlamenti képviselő támogatását.

Ha egy párt csak egy tartományban indulna, tartományonként különböző számú aláírást kell összegyűjtenie. Ezek a küszöbök:

 
Puls 4 Jelöltek tévévitája

Az aláírásokat július 25. és augusztus 18 között gyűjthették a pártok, és ezek érvényességét a szövetségi és tartományi választási bizottságok augusztus 24-én állapították meg.[23]

Népszerűségkutatások szerkesztés

 

Részvétel szerkesztés

A részvétel összesített adatai[24]
jogosultak
arányában 		szavazók
arányában
Választójogosult 6 400 998
Szavazó 5 083 348 79,41%
   érvényes szavazólap 5 032 828 78,63% 99,01%
   érvénytelen / hiányzó szavazólap 50 520 0,79% 0,99%
Távolmaradó 1 317 650 20,59%

A 6,4 millió szavazásra jogosult polgárból 5,1 millió vett részt a választásokon (79%). A részvételi arány magasabb volt mint négy évvel korábban (+4,5%). A voksok közül ötvenezer volt érvénytelen (1,0%).

Eredmény szerkesztés

Szavazatok és képviselői helyek[24]
Párt Szavazat Képviselő +/–
Néppárt (ÖVP) 1 586 106 31,52% 62 33,88% +15 
Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 1 351 918 26,86% 52 28,42% ±0
Szabadságpárt (FPÖ) 1 310 614 26,04% 51 27,87% +11 
Az új Ausztria (NEOS) 264 317 5,25% 10 5,46% +1 
Peter Pilz listája (PILZ) 220 088 4,37% 8 4,37% Új
Zöld Párt (GRÜNE) 189 467 3,76% 0 –24 
A Szavazatom Számít! (G!LT) 47 808 0,95% 0
Kommunista Párt (KPÖ) 39 074 0,78% 0
további nyolc párt (összesen) 23 436 0,47% 0
Összesen 5 032 828 183

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Nationalratswahl: Kurz-ÖVP klar vor SPÖ, FPÖ auf Platz 3, Neos und Liste Pilz drinnen, Grüne vorerst draußen. Der Standard. (Hozzáférés: 2017. október 16.)
  2. ↑ A konzervatívok nyertek Ausztriában hirado.hu
  3. ↑ "Austrian chancellor tries to keep coalition alive after ally quits" Reuters
  4. ↑ "Austrian conservatives pick Foreign Minister Kurz as leader" Reuters
  5. ↑ "Grünen-Chefin Glawischnig tritt zurück" ORF
  6. ↑ "Grüne: Felipe wird Obfrau, Lunacek Spitzenkandidatin" ORF
  7. ↑ "Austrian Social Democrats drop ban on coalitions with far right" Reuters
  8. ↑ "Team Stronach gibt auf" Die Presse
  9. ↑ Griss bei NEOS-Treffen: "Große Ehre für mich" Kurier
  10. ↑ Nationalratswahl: 16 Listen sammeln Unterschriften Der Standard
  11. ↑ Peter Pilz kandidiert mit eigener Liste – Stern, Cox, Bohrn Mena und Kolba als Mitstreiter Der Standard
  12. ↑ Austrian Social Democrats drop adviser over money-laundering probe Politico.eu
  13. ↑ Düringer: "G!LT" steht bundesweit am Stimmzettel Kurier
  14. ↑ KPÖ Plus steht bundesweit auf den Stimmzetteln ORF
  15. ↑ Negative campaign sites scandal shakes up Austrian election race The Guardian
  16. ↑ Legal writs fly as Austria’s Facebook scandal deepens: Center-right party’s spokesman accused of bribing former Social Democrat adviser. Politico.eu
  17. ↑ [1]Politico.eu
  18. ↑ A migráció jobban érdekli az osztrákokat, mint a nyugdíjak MN 2017. október 13., péntek 07:35. [2018. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 14.)
  19. ↑ Austrian Electoral System metapolls.net. [2017. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 16.)
  20. ↑ Vorzugsstimmenvergabe bei einer Nationalratswahl ("Preferential voting in a federal election") HELP.gv.at
  21. ↑ Endgültige Zahl der Wahlberechtigten BMI
  22. ↑ Nationalratswahl 2017 - die kandidierenden Parteien BMI
  23. ↑ "Nationalratswahl: Vorgezogener Termin am 15. Oktober 2017" Vienna.at
  24. ↑ a b Nationalratswahl, 2013 (Nemzeti Tanács Választás) (német nyelven). Bundesministerium für Inneres (Osztrák Belügyminisztérium). [2017. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 18.)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Austrian legislative election, 2017 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2017-es_ausztriai_parlamenti_választás&oldid=27088021”