Főmenü megnyitása

Astra-negyed

brassói városnegyed
(ASTRA-negyed szócikkből átirányítva)

Az Astra-negyed (korábbi nevein Honterus, majd Steagul Roșu, azaz Vörös Zászló, magyarul ritkán Újváros) Brassó városrésze. A 20. század közepén létesült, főleg panelházakból áll. Jelenleg ez a város legnépesebb negyede, a lakosság több mint egynegyedének ad otthont.

Astra
Astra-negyed (középen) a Bolnokról
Astra-negyed (középen) a Bolnokról
Közigazgatás
Település Brassó
Alapítás éve1940-es évek
Népesség
Teljes népesség 76 300 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól1,6 km
Elhelyezkedése
Astra (Brassó)
Astra
Astra
Pozíció Brassó térképén
é. sz. 45° 38′ 20″, k. h. 25° 37′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 20″, k. h. 25° 37′ 45″

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Brassó délkeleti részén helyezkedik el, északról a Scriitorilor és a Florilor-Kreiter negyed, keletről a vasút, délről a Noa-negyed, nyugatról a Temelia határolja. Három sugárút szeli át északnyugat–délkelet irányban: Calea București (Bukaresti út), Carpaților (Kárpátok) és Saturn (Szaturnusz).

TörténeteSzerkesztés

A 20. század elején a környéken egy Honterus nevű falu helyezkedett el.[2] Ettől nyugatra, a jelenlegi Panselelor utca nyugati végénél volt a Honterus-liget, ahol a Honterus líceum szász diákjai minden nyáron megtartották az iskolaalapító tiszteletére rendezett Honterusfest ünnepséget.[3]

A Keresztényhavas északkeleti nyúlványainak lábánál alapították 1921-ben a ROMLOC mozdonygyárat, mely később egyesült az 1935-ben alapított ASTRA vagongyárral, és felvette az ASTRA nevet. Ugyanitt alapították 1923-ban a román-osztrák Farola kábelgyárat, 1935-ben pedig a METROM kohászatot. A második világháború után a gyárakat államosították, az ASTRA-t átnevezték Steagul Roșu-ra; 1948–1951 között a Szovjetuniónak készített vasúti vagonokat a háborús károk fejében, később csapágyakat, majd tehergépkocsikat és belső égésű motorokat gyártott. Itt készült 1954-ben az első román gyártású kamion. A Farola és METROM gyárak egyesültek, és fegyvergyárként folytatták működésüket.

Az 1940-es évek végétől kezdődően a gyárak mellé panelházakból álló lakótelepeket kezdtek építeni, ahova az ipari létesítmények dolgozóit költöztették: Steagul Roșu (a jelenlegi Ștefan cel Mare și Sfânt utca környékén), Orășelul Ucenicilor (a jelenlegi Panselelor utca, az egykori Honterus-liget környékén), és Colonia Metrom (a Carpaților utca végén). A Steagul Roșu lakótelep a Bukaresti út mentén Brassó városa felé kezdett terjeszkedni; az 1960-as években bekebelezte Honterus falut, és összeolvadt Brassóval. A városrészt villamosjárat kötötte össze a Traktor-negyeddel. A 80-as években a teherautógyár 25 000 embert alkalmazott, és évente 21 000 kamiont készített.

1987. november 15-én a dolgozók fellázadtak a kommunista megszorítások ellen, és a diktátor és a rezsim vesztét követelték. Bár a felkelést leverték, fontos szerepe volt az antikommunista ellenállás szerveződésében, mely végül az 1989-es forradalomban teljesedett ki.[4]

A rendszerváltás után a negyedet átnevezték Astra,[5] a gyárat pedig Roman névre. A Roman 2000-ben gyártotta le a 750 000. kamiont. A közelmúltban csak pár száz embert alkalmazott és évente csak néhány járművet gyártott, majd 2014-ben csődbe ment.[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Primăria Municipiului Brașov: Strategia de dezvoltare. brasovcity.ro, 2011. (Hozzáférés: 2016. december 21.)
  2. Brașov: localizare. brasovtourism.eu. (Hozzáférés: 2016. november 28.)
  3. Mandai, Alina. Coetus Honteri și Comanda Șagunistă. Brassó: Transilvania Expres (2014). ISBN 9786066340830 
  4. Tismăneanu, Vladimir: Analiza dictaturii comuniste din România: Raport final. Bukarest: Comisia Prezidențială pentru Analiza Dictaturii Comuniste din România. 2006. 353–358. o.  
  5. Primăria Municipiului Brașov: Strategia de dezvoltare. brasovcity.ro, 2011. (Hozzáférés: 2017. április 24.)
  6. Roman SA Brașov files for insolvency”, nineoclock.ro, 2014. szeptember 24. (Hozzáférés ideje: 2017. január 10.) 

ForrásokSzerkesztés

  • Catrina, Constantin; Lupu, Ion. Județele patriei - Brașov (román nyelven). Bukarest: Editura Sport-Turism (1980) 
  • Epuran, Gheorghe. Țara Bârsei (román nyelven). Bukarest: Editura Uniunii de Cultură Fizică și Sport (1962) 
  • Istoric pe larg (román nyelven). ROMAN Autocamioane Brașov. [2016. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 10.)