Abay Nemes Oszkár

(1913–1959) magyar úszóbajnok, ügyvéd, politikus

Abay Nemes Oszkár (Magyardiószeg, 1913. szeptember 22.Pécs, 1959. január 30.) úszóbajnok, ügyvéd, politikus. A pécsi úszósport egyik első eredményes versenyzője. Legfontosabb eredményeit egyetemistaként érte el.

Abay Nemes Oszkár
AbayNemesOszkar.jpg
Született 1913. szeptember 22.
Pozsony
Elhunyt 1959. január 30. (45 évesen)
Pécs
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztség magyar országgyűlési képviselő (1947–1949)
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Abay Nemes Oszkár témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Úszás
Olimpiai játékok
bronz
1936, Berlin
4 × 200 m gyors

ÉleteSzerkesztés

Abay Nemes Oszkár a Pozsony vármegyei Magyardiószegen született, 1913. szeptember 13-án, Abay Nemes Gyula gyógyszerész fiaként. A nyolcgyermekes család 1915-ben Paksra költözött. A fiatal Oszkár itt tanult meg úszni a Dunában és a Hága-féle kosaras uszodában. Középiskolába már Kalocsára, aztán Pécsre járt, a ciszterci gimnáziumba.[1] 1929-ben, a Pécsi Atlétikai Club (PAC) színeiben, a pécsi országos úszóversenyen tűnt fel: 100 m gyorson első lett. Ugyanebben az évben az ifjúsági válogatottba is meghívták, és a 4×100 m-es váltóban győzelemmel mutatkozott be.[2][3]

1930-33-ban eredményei folyamatosan javultak, sok érmet nyert. 1933-ban, 200 gyorson országos bajnoki címet szerzett – elsőként a pécsi úszók közül. Ebben az évben először válogatott. A Főiskolai Világbajnokságon, a 4×200-as gyorsváltó tagjaként aranyérmet nyert. 1934-ben világbajnoki bronzérmes lett a főiskolások között 100 m gyorson. 1935-ben, amikor kitüntetéssel diplomázott a pécsi egyetem jogi karán, beválogatták az olimpiai keretbe.

1936-ban mindenki az olimpiára összpontosított. A berlini versenyen két pécsi úszó, Abay Nemes és a későbbi örökös magyar úszóbajnok, Európa-bajnok Gróf Ödön Csik Ferenccel és Lengyel Árpáddal egy csapatban vívott nagy küzdelmet a helyezésekért. A 4×200-as gyorsváltó döntőben Európa-csúcsot úsztak, s a világrekordot elérő amerikaiak, illetve a japánok mögött – a harmadik helyre érkeztek be. Ez az olimpiai bronzérem maradt élete legjobb eredménye. A váltó az olimpia után újabb Európa-rekordot ért el.

A versenyek után mindkét úszó Pécsre érkezett, ahol Abay Nemest és az ekkor már Budapesten versenyző, de pécsinek számító Grófot egyaránt nagy ünneplés fogadta az állomáson. A kormányzótól egyaránt megkapták a Toldi Miklós Érdemérem ezüst fokozatát. A közös siker után a két pécsi úszó még többször úszott együtt. Abay Nemes Oszkár némi kihagyás után ismét edzeni kezdett. Újabb országos bajnoki címet szerzett 1939-ben, de nemzetközi sikert is elért: imáron egyéni főiskolai világbajnok lett ugyanebben az esztendőben. Csapatban pedig – ismét a régi versenyzőtárssal, Gróf Ödönnel közösen – szerzett aranyat.

1941-ben, huszonnyolc éves korában abbahagyta versenyzői pályafutását és az ügyvédi vizsgát követően irodát nyitott Pécsen. Az úszósport szervezésében továbbra is jelen volt, a Pécsi Kinizsi úszóival foglalkozott. 1942-ben feleségül vette Engert Arankát, házasságukból három gyermekük született. A háború nehéz évei után Abay Nemes politizálni kezdett az FKgP színeiben, majd 1947-ben átlépett a Demokrata Néppártba, melynek színeiben az 1947-es választásokon mandátumot nyert. Az Országházban többször érvelt a kiskereskedők támogatása és a szövetkezetek önállóságának megőrzésére érdekében, figyelmeztette a kormányt az utalványozási rendszer bevezetésének veszélyeire. 1948-ban kilépett a pártból, majd csatlakozott a Magyar Függetlenségi Népfronthoz annak megalakulásakor. Az 1949-es választáson nem nyert mandátumot, de pótképviselői helyet szerzett; parlamenti behívására azonban nem került sor.

Az 1956-os forradalom bukása után a pécsi forradalmárok védőügyvédje volt. Sikeres munkája miatt folyamatosan zaklatták, megfigyelték, 1958-ban pedig alkalmatlannak nyilvánították munkája ellátására és eltiltották hivatásától. Az Ügyvédi Kamara törölte a nyilvántartásából és bezáratta az irodáját is.

Néhány hónapos munkanélküliség után barátai segítségével állást kapott a vasasi bányában csilléseként. Itt októberben súlyos üzemi baleset érte a bányában, aminek következményeként a gondos kórházi kezelés ellenére 1959. január 30-án elhunyt.

1997-ben, a pécsi Hullámfürdőben felépített új versenyuszodát Abay Nemes Oszkárról nevezték el.

EredményeibőlSzerkesztés

  • 1930 Első ifiválogatottság
    • 4×100 m gyorsváltó - 1. helyezés
  • 1933. július 29. A pécsi Balokányfürdő avatóján
    • 100 m gyors - 1. helyezés
    • 400 m gyors - 1. helyezés
  • 1933. augusztus 7. Magyar bajnokság
    • 200 m gyors - országos bajnok
  • 1933. augusztus 17. válogatott verseny (első válogatottság)
    • 4×200 m gyorsváltóban
  • 1933. szeptember 4. Főiskolai Világbajnokság, Torino
    • 400 m gyors - 4. helyezés
    • 4×200 m gyorsváltó - 1. helyezés (Abay N., Szabados, Wanié, Székely)
  • 1934. július 15. Magyar Bajnokság
    • 100 m gyors - 3. helyezés
  • 1935. augusztus 5. Magyar Bajnokság
    • 100 m gyors - 3. helyezés
  • 1935. augusztus 12. Főiskolai Világbajnokság, Budapest
    • 100 m gyors - 3. helyezés
  • 1936. július 7. Budapesti verseny
    • 4×200 m gyorsváltó, Európa-csúcs (Abay N., Gróf, Csík, Lengyel)
  • 1936. augusztus 5. Olimpiai Játékok Berlin
    • 4×200 m gyorsváltó - 3. helyezés
  • 1936. augusztus 28. Magyarország-Japán úszóverseny
    • 4×200 m gyorsváltó - Európa-csúcs
  • 1936. szeptember 25.
    • Horthy Miklós kormányzó Toldi ezüst érdemérmet adományoz számára.
  • 1939. augusztus 21. Magyar Bajnokság
    • 100 m gyors - 1. helyezés
  • 1942. Magyar Bajnokság
    • 100 m gyors - 3. helyezés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Abay Nemes Oszkár (angol nyelven). sports-reference.com. Sports Reference LLC. (Hozzáférés: 2014. október 2.)
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Bödő László: Ki volt Abay Nemes Oszkár? in. Pécsi Szemle, 1998. 121-127. o.
  • Az idő élén jártak. Kereszténydemokrácia Magyarországon 1944-49. Szerk.: Kovács K. Zoltán, Rosdy Pál (Bp. 1996),123-24. o.
  • Ki kicsoda a magyar sportban?, – Szentesi Alajos: Emlékezzünk nagyjainkra! in. Paksi Hírnök, 1992. július 2.
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 18. o. ISBN 963-547-414-8  

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés