Főmenü megnyitása

Az alsólendvai ellenforradalom volt Magyarországon az első mozgalom, amely a kommunista Tanácsköztársaságot próbálta megbuktatni. A hatalomátvételi kísérlet 1919. április 21. és április 22. között Alsólendván, Zala vármegyében zajlott.[1] Az alsólendvai ellenforradalom főszervezője, Fangler Béla, jogász, zalai árvaszéki elnök volt.

TörténeteSzerkesztés

A kommunista uralom alatt rettenetes zavargások, kifosztások történtek országszerte. Zalában, például, Mihályfán dr. forintosházi Forintos Géza földbirtokát kommunista tömegek teljesen kifosztották, tönkretették, a raktárakból elhurcoltak mindent, valamint az állatállományt felemésztették. Sümegen dr. boldogfai Farkas István járási főszolgabíró hivatalába betörtek, ahol nagy pusztítást végeztek és a főszolgabíróság birtokát kifosztották; őt kegyetlenül elverték. Az egyházi személyekkel is könyörtelenül bántak, Pehm József (Mindszenty) zalaegerszegi gimnáziumi hitoktatót 1919. március 19-én, pedig Szombathelyre internálták püspökével együtt.

Alig egy hónappal később a kommunista káosz kitörése után, 1919. április 21-én, a zalai származású Fangler Béla jogász, árvaszéki ülnök, Sebestyén Jenő (1886-?), dr. Kecskeméthy Albert ügyvéd, a novai persai Persay Andor (1889-1938),[2] okleveles gyógyszerész, földbirtokos, aki Persay Gyula fia volt, valamint sok más helyibeli értelmiség tagja szervezte a zalai direktóriumot megbuktatni akaró ellenforradalmat. Fangler összegyűlt az alsólendvai Korona szállóban több megyebeli konzervatív értelmiségi személyiséggel és azt tervezték, hogy átveszik a hatalmat Zalaegerszegen. Amikor odaért Fangler Sebestyén Jenővel, a szálló udvarán már 2-300 katona tartózkodott.[3] Később, 6 órakor elfogták a helyi alsólendvai direktórium tagjait és helyreállították a törvényes régi rendet a településen. Másnap reggel elutaztak volna 2 század gyalogossal, fél század gépfegyveressel és 3 ágyúval Zalaegerszeg ellen, hogy ott is megszüntessék a kommunista rendszert.[4] Ez nem sikerült, mivel este 9 órára válságossá vált a helyzet. Az ellenforradalom kudarcot vallott, hamarosan leleplezték őket és letartoztatási parancsokat adtak ki ellenük. Fangler Bélát 1919. április 22-én délután 3 órakor letartoztatták és elvitték Zalaegerszegre zárt kocsiban.[5] Persay Andor az ellenforradalom leleplezésekor Grazba megszökött és csak a Tanácsköztársaság megbukását követően térhetett vissza Magyarországra.

Az ellenforradalom 26 vezetőjét a fővárosba vitték, ahol egy hónapig fogva tartották a Markó utcai fegyházban.[1] Azután a forradalmi törvényszék 1919. május 22-én golyó általi halálra ítélte Fanglert és más kivégzéseket szabott meg a többi szervezőnek. Az ítéletet nem hajtották végre, elhalasztották, majd kegyelemből életfogytiglani fegyházra ítélték, és Fanglert elküldték Sebestyén Jenővel együtt a kőbányai gyűjtőfogházba. Ott Fangler megtanulta az asztalosmesterséget. Nem sokkal később Fangler kiszabadult, miután megbukott a kommün.

A résztvevői közül szintén találhatók: nemes dr. Szalay Gyula (1896-1974), jogász, ügyvéd, udvardi és básthi dr. Udvardy Jenő (1880-1941) jogász, ügyvéd, miskei és monostori dr. Thassy Gábor (1871-1950), Zala vármegye tiszti főorvosa, egészségügyi tanácsos, Ellmann Ödön, árvaszéki ülnök, hertelendi és vindornyalaki dr. Hertelendy Ferenc, jogász, dr. Brand Sándor, a majdnai zalai alispán, valamint több más zalai értelmiségi személyiség is.[6]

Az ellenforradalom szervezői és közreműködői névsoraSzerkesztés

  • nemes Sebestyén Jenő (1886–), tartalékos főhadnagy.
  • Fangler Béla (18771952), jogász, árvaszéki ülnök, (majdani zalai nemzetgyűlési képviselő).
  • Brand Sándor, dr. (18871965), jogász, közigazgatási gyakornok (majdani zalai alispán).
  • miskei és monostori Thassy Gábor (1871-1950), dr., Zala vármegye tiszti főorvosa.
  • vizkeleti Vizkelety Árpád (1882–?), dr. (majdani alsólendvai főszolgabíró).
  • Kecskeméthy Albert (1879–?), dr., ügyvéd, főszolgabíró.
  • persai Persay Andor (1889-1938), novai gyógyszerész, földbirtokos, a "Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság" igazgatósági tagja, iparhatósági biztos.
  • vitéz nemes Szalay Gyula (18961974) jogász, ügyvéd, (majdani Zala vármegye tiszti főügyésze).
  • udvardi és básthi Udvardy Jenő (1880-1941), dr., jogász, ügyvéd, (majdani kormányfőtanácsos valamint Zalaegerszeg megyei város tiszti főügyésze).
  • Elmann Ödön (1871–?), árvaszéki ülnök,
  • hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Győző (1900–?), vármegye bizottsági tag, földbirtokos Lendvaújfaluban
  • hertelendi és vindornyalaki dr. Hertelendy Ferenc (1898–?), jogász, szolgabíró (a majdani zalaegerszegi főszolgabíró)
  • Hosszú Károly (1887–?), kerkaszentkirályi malomtulajdonos
  • Toplak István (1885–?), főjegyző
  • Némethy Vilmos (1887–?), dr., Dr. ügyvéd, enyingi földbirtokos.
  • Nagy Károly
  • Soós Sándor
  • Németh Ödön (1892–?), római katolikus zalaháshágyi plébános
  • Fangler Gyula, zalaegerszegi fűszer- és csemegekereskedő.
  • Fangler János (18881951), szombathelyi fűszer- és csemegekereskedő.
  • Fangler Ferenc (18861932), pénzügyi számtanácsos.
  • Holly Béla
  • Hollós Ferenc, dr.
  • Siposs Dezső
  • Kecskés Dezső
  • Csiszár Lajos
  • Molnár János.
  • Bergmann Gyula százados
  • Zob Péter főhadnagy
  • vitéz Németh Béla ezredes
  • vitéz Légrády Rezső
  • Stevka László főhadnagy
  • Martincsevics Ferenc
  • Csizmadia György (1885–?), főjegyző
  • Kuntsnig Antal
  • Höhn Béla (1869-?), körjegyző.
  • Fülöp Aladár

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Nemzetgyűlési almanach 1920–1922. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 9.)
  2. familysearch.org Persay Andor gyászjelentése
  3. http://library.hungaricana.hu/pdf/save/MUZE_MEGY_ZALA/MEGY_ZALA_GZ_Sk_1930_ZalavmFeltamadasaTrianonUtan/?pg=59&to=59
  4. Nagy Károly. Az alsólendvai ellenforradalom. Zalaegerszeg. (1920). 37. o.
  5. Nagy, Károly. Az alsólendvai ellenforradalom. Zalaegerszeg. (1920). 50. o.
  6. Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)1939-04-23 / 92. szám