Főmenü megnyitása

Udvardy Jenő

magyar királyi kormányfőtanácsos

Udvardi és básthi dr. Udvardy Jenő Farkas Imre (Zalaegerszeg, 1880. szeptember 26.Zalaegerszeg, 1941. november 21.) jogász, magyar királyi kormányfőtanácsos,[1] a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnöke, Zalaegerszeg megyei város tiszti főügyésze, a Zala vármegye közigazgatási bizottságának és a nemesi választmányának a tagja, a Zalaegerszegi Uri Kaszinó elnöke, a zalaegerszegi Munkás és Betegsegélyző Egylet elnöke, a Vármegyei takarékpénztár Rt. ügyésze és igazgatóságának tagja,[2] a legitimista zalamegyei Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének az alapító elnöke volt.

Udvardy Jenő
dr. udvardi és básthi Udvardy Jenő
dr. udvardi és básthi Udvardy Jenő
Született 1880. szeptember 26.
Zalaegerszeg
Elhunyt 1941. november 21. (61 évesen)
Zalaegerszeg
Nemzetisége magyar
Házastársa boldogfai Farkas Margit Gabriella (1888-1972)
Foglalkozása jogász, ügyvéd, kormányfőtanácsos

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Családja és származásaSzerkesztés

 
Udvardi és básthi Udvardy Vince (1854-1922), a zalaegerszegi állami főgimnáziumi tanára, városi képviselő-testületnek a tagja, és felesége, strauszenberghi Straussz Borbála (1861-1952), dr. Udvardy Jenő szülei
 
Dr. Udvardy Jenő és felesége boldogfai Farkas Margit úrnő Hévízen 1940-ben
 
Dr. udvardi és básthi Udvardy Jenő (1880-1941), kormányfőtanácsos.
 
Dr. udvardi és básthi Udvardy Jenőné boldogfai Farkas Margit (1888-1972), a zalamegyei Magyar Nők Szentkorona Szövetségének az elnöke
 
Udvardi és básthi dr. Udvardy Jenőné boldogfai Farkas Margit (1888-1972), és sógornője bozzai dr. Bozzay Jenőné udvardi és básthi Udvardy Rafaella (1887-1987), a Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa.

Udvardy Jenő a nemesi származású udvardi és básthi Udvardy családban született Zalaegerszegen. Édesapja, udvardi és básthi Udvardy Vince (1854-1922), városi képviselő-testületnek a tagja, a zalaegerszegi állami főgimnáziumi tanára, Zala vármegye törvényhatósági bizottságnak a tagja, édesanyja, a nagylengyeli születésű strauszenberghi Straussz Borbála Margit (1861-1952) úrnő volt. Apai nagyszülei a veszprémi születésű Udvardy Vince (1819-?), aki majd árendásként, azaz haszonbérlőként került Dadra, Komárom megyébe, és Hoffmann Anna voltak. Anyai nagyszülei strauszenberghi Strausz Sándor (1831-1922), Zala vármegye bizottsági tag, zalai esküdt, körjegyző, a zalamegyei gazdakör tagja, nagylengyeli birtokos, és a tekintélyes Zala megyei nemesi boldogfai Farkas család sarja, boldogfai Farkas Krisztina (1836-1883) úrnő voltak. Apai dédszülei udvardi és básthi Udvardy József (1750-1825), a gróf Esterházy család pápai uradalmi ispánja, és nemes Tornyosi Rozália voltak.[3] Nagyapjának a bátyja, udvardi és básthi Udvardy Ignác (1810-1874), teológus, veszprémi kanonok, egyházi író volt. Anyai nagyanyának az öccse, boldogfai Farkas Ferenc (1838-1908) Zala vármegye számvevője, pénzügyi számellenőre, andráshidai birtokos volt. Udvardy Jenőnek volt még egy fivére, udvardi és básthi dr. Udvardy Imre (1882-1908), jogász, szolgabíró, a zalamegyei Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt jegyzője, és egy húga, bozzai dr. Bozzay Jenőné udvardi és básthi Udvardy Rafaella (1887-1987) úrnő, a Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa.

Udvardy Jenő nagybátyja, udvardi és básthi Udvardy Ignác (1848-1920), állami kereskedelmi iskolai igazgató Zalaegerszegen, aki jelentős társadalmi szerepet töltött be a városban. Ennek az Ignácnak a fia, Udvardy Ignác Ödön (1887-1961) festőművész, aki egyben Udvardy Jenő unokatestvére volt.[4] Udvardy Jenő keresztszülei, az anyai nagybátyja strauszenberghi Strausz Farkas (18631946), MÁV főellenőr, nagylengyeli birtokos, valamint a majdani anyósa, nemesvitai Viosz Mária (1863-1935) kisasszony, aki később férjhez ment boldogfai Farkas Imre (1860-1895) hagyárosi földbirtokoshoz; ugyanakkor keresztszülei is voltak apja unokatestvére, udvardi és básthi Udvardy Gyula (18561898), veszprémi uradalmi ispán, valamint anyai nagynénje, strauszenbergi Strausz Erzsébet (18591930) nagylengyeli földbirtokos kisasszony, a majdani Parragh Gyula (18511928) balatonkenesei postamester neje is.

Társadalmi és politikai pályafutásaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányokat Zalaegerszegen végezte. Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. 1906. augusztusában megnyitotta az ifjú ügyvéd az irodáját a zalaegerszegi Kossuth utcában a szülei lakásában.[5] Hosszú ideig együtt dolgozott az ügyvédi irodájában a társával, dr. bozzai Bozzay Jenő (18781971) ügyvéd úrral, aki egyben a sógora is volt. 1914. április 19.-én az Országos Ügyvédszövetség alakította zalaegerszegi osztályát, amelynek a pénztárosává Udvardy Jenőt választották meg.[6] Udvardy ismert és tisztelt polgára volt Zalaegerszegnek, az ottani gimnázium igazgatója, a kaszinó elnöke[7] és fontos szerepet játszott a helyi katolikus életben is. Híres volt feleségével együtt vendéglátása miatt és nagy magán könyvtára miatt, valamint a sokféle műkincsek gyűjtő szenvedélye miatt.

1918 decemberében, a Károlyi Mihály-kormány leváltotta a régi tisztikart, felsőpataki Bosnyák Géza zalai főispánt is beleértve; megalakították a 38 fős vármegyei központi választmányt, amelynek az egyik tagja Udvardy Jenő volt.[8] 1919. április 21-én a kommunista Tanácsköztársaságot próbálta megbuktatni az úgynevezett konzervatív Alsólendvai ellenforradalom, melynek a szervezője Fangler Béla, zalai jogász volt. Udvardy Jenő bekapcsolodott a mozgalomba, majd ennek a leleplezése után idézték, letartoztatták, azonban nem börtönözték be.[9]

1928. január 8.-án Serédi Jusztiniánt XI. Piusz pápa püspökké szentelte fel Rómában; a nagy eseményben Udvardy Jenő főügyész Zala vármegyét képviselte.[10] 1928. március 21.-én megválasztották a Zalaegrszegi Ügyvédi Kamara elnökévé, tisztség, amelyet élete végéig töltött be.[11] 1929. augusztus 19.-én jelent meg, hogy a Kormányzó adományozta Udvardy Jenőnek a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet a közélet terén szerzett érdemel elismerésül.[12]

1931-ben kísérletet tett a Zalai Élet című sport, szépirodalmi társadalmi hetilap megjelenítésével, azonban csak egy évig élt a munkája, amibe az összes energiáját és pénzét befektette (ezután évtizedekig nem lesz Zala megyében kulturális hetilap). 1937. augusztus 28.-án, Udvardy jenő kormányfőtanácsost, a helyi közgyűlés nagylengyel község díszpolgárává választotta.[13] A díszpolgárrá választás tulajdonképpen Nagylengyel község válasza volt a nyilasoknak: Dr. Udvardy Jenő a zalaegerszegi hősök szobrának leleplezésén az ünnepi beszédet mondott és élénken kikelt a nyilaskeresztesek ellen, akik a zalai falvakban "Dícsértessék" helyett "Bátorság"-ot köszöntenek. Udvardyt, néhány nappal ezelőtt az elkobzott Bátorság című lapban a nyilás pártiak hevesen támadták és erre Nagylengyel mintegy feleletként díszpolgárrá választotta az ügyvédet és a képviselőtestület egyhangúlag leszögezte, hogy a támadásokkal szemben azonosítja magát a dr. Udvardy által elmondottakkal.[14] A zalai ügyvédi kamara elítélte az elnökét ért nyilas támadást. Az ügyvédi kamara akkor foglalkozott a támadással és elhatározta, hogy testületileg tiszteleg elnökénél és ragaszkodásáról biztosította őt.

1938. február 21.-én megalakult a legitimista Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége zalai helyi csoportja Zalaegerszegen, akinek az elnöke Udvardy Jenő lett; az egyesület ellenőre Fangler Gyula (18811945), zalaegerszegi fűszerkereskedő, a Zalaegerszegi Kereskedelmi Kör elnöke, a Zalamegyei Kereskedők Kör tagja, a zalaegerszegi katolikus hitközség képviselőtestületének és a Katolikus Férfiliga tanácsának a tagja volt.[15] Feleségével együtt élete végig royalista elképzelésekkel éltek.

1942-ben gróf széki Teleki Béla zalai főispánnál tiltakozott, amikor a zsidó származású tagokat akarták kizárni a Zalaegerszegi kaszinóból. Udvardy nem engedett megkülönböztetést tenni a kaszinó tagok között. Próbálkozásai, azonban hiábavaló voltak.

Közeli baráti kapcsolatot tartott felesége rokonáival, boldogfai dr. Farkas István (1875-1921) sümegi főszolgabíróval, boldogfai dr. Farkas Tibor országgyűlési képviselővel, valamint dr. Thassy Kristóf (1887-1963) országgyűlési képviselővel, és a felsőpataki Bosnyák, a Fangler és Csertán családdal is.

1941. március 28.-án, Udvardy Jenő gépkocsival utazott barátjával, dr. Terbócz Miklóssal és autóbalesetet szenvedtek;Sümeg és Tapolca között gépkocsi egyik első kerekének gumija kilyukadt, a kocsi az árokba csúszott és felborult, utasai a kocsi alá kerültek. Az Udvardy Jenő dr. bordatörést és fejsérüléseket, Terbócz dr. mellkaszúzódást, láb- és fejsérülést szenvedett. A zalaegerszegi kórházba szállították őket.[16] A már hosszabb idő óta vesebajban szenvedő gyenge egészségű Udvardy Jenő állapota ezután a baleset után nem javult. Sose épült fel teljesen, baja vesezsugorodássá fajult; 8 hónap a baleset után, 1941. november 21.-én este 11 órakor hunyt el Zalaegerszegen.

"Udvardy Jenő nemcsak a zalai, hanem az egész ország ügyvédségének dísze, a keresztény Magyarországnak reprezentánsa, hazájának hű polgára, egyházának rendíthetetlen híve volt, aki egész életén át csak jót cselekedett. Tetteiben él közöttünk. Az ő szelleme vezérelje Utódját."[17]

Udvardyné Farkas MargitSzerkesztés

A régi és tekintélyes zalai nemesi származású boldogfai Farkas családból való Udvardy Jenőné boldogfai Farkas Margit Gabriella Rozália (*Hagyáros, 1888. február 24. -† Zalaegerszeg, 1972. április 1.) úrnő igazán tisztelt és közismert szereplője volt a zalaegerszegi társadalmi életnek a 20. század első felében. 1907. február 24.-én vasárnap dr. Udvardy Jenő zalaegerszegi ügyved tartotta eljegyzési ünnepélyét Farkas Margit úrleánnyal.[18] 1907. november 10.-én Alsóbagodban[19] feleségül vette boldogfai Farkas Margit (1885-1972) úrleányt, boldogfai Farkas Imre (1860-1895),[20] hagyárosi földbirtokos és nemesvitai Viosz Mária Karolina Rozália (1863-1935) lányát.[21] Farkas Margittal állt rokonságban, hiszen Udvardy Jenő anyai nagyanya strauszenberghi Strausz Sándorné boldogfai Farkas Krisztina (1837-1883) volt.[22] Az esküvőn a tanúk boldogfai Farkas József, országgyűlési képviselő, és nemesvitai Viosz Ferenc, Nagykanizsai főszolgabíró voltak. Farkas Margit Viosz Máriának, boldogfai Farkas Imre özvegyének az egyetlen leánya volt. Farkas Margit apai nagyszülei boldogfai Farkas Imre (1811-1876), egerszegi főszolgabíró és Horváth Alojzia (1831-1919) voltak; anyai nagyszülei nemesvitai Viosz Lajos (1836-1869), andráshidai földbirtokos, és a nemesnépi Marton családból való nemesnépi Marton Zsófia (1842-1900) voltak. Marton Zsófia, első férje, Viosz Lajos halála után pedig házasságot kötött boldogfai Farkas Ferenc (1838-1908) úrral, aki Zala vármegye számvevője, pénzügyi számellenőre lett. Farkas Margit keresztszülei, besenyői és velikei Skublics Károly úr és a söjtöri hajadon nemesnépi Marton Rozália (18551930) kisasszony voltak, akikkel szülei jó barátságot ápoltak.

Farkas Margit, igen korán, 7 évesen, veszítette el az édesapját, aki trágikus halált halt: a hagyárosi földbirtokán, gőzgép használatával hordókat tisztogattatott boldogfai Farkas Imre úr; a hordóba a gép segélyével beeresztett gőz explodált és a szétrepesztett hordó egy dongája a közelében állt Farkas Imrét ugy halántékon találta, hogy szenvedett sérülései folytán azonnal elhunyt.[23] Farkas Margit a Sacré Coeurban, Grazban tanult. A kis árva leány és az édesanyja a 355 kh-as hagyárosi földbirtokot kézben tartották, azonban majd Viosz Mária úrnő halála után, lánya, Udvardyné Farkas Margit 1936-ban adta bérbe Hamburger Mátyásnak; a gazdálkodást folytató személy, nemesvitai Viosz Ferenc (1904-1969) okleveles gazda volt, Margit úrnő unokatestvére.[24]

Margit úrnő szenvedélyes műkincsgyűjtő volt; bélyeggyűjteményének a nagy értéke közismert volt a városban. Híres volt a hatalmas két szintes könyvtáráért, amelynek a könyveit többéven keresztül férjével együtt gyűjtötte össze. A zalaegerszegi lakása ismert helyszíne volt gyakori elegáns fogadásokról, amelyeken fontos országos jelentőségű személyek vettek részt. Másrészt, többször vett részt országos bridge-versenyeken élete során.[25] Politikai nézetei leginkább royalisták, méghozzá legitimisták voltak; férjével együtt aktívan tartott kapcsolatot az akkori egyéniségekkel, akik ezt a világot képviselték. A művelt Udvardyné szintén híres volt a nagy európai üdölési körutazásairól, amelyeket legjobb barátnőjével, felsőpataki Bosnyák Gézáné saárdi Somssich Jolán (1874-1949) úrnővel, gyakran tett. Ahogy férje, Udvardy Jenő volt a Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége zalamegyei szervezetének az elnöke, boldogfai Farkas Margit ügyvezető elnöke volt a zalamegyei Magyar Nők Szentkorona Szövetségének (özv. Bosnyák Gézáné, valamint Bődy Zoltnánné és Tarányi Ferencné elnökök mellett); a zalai Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége megalakulása után, 1938-ban, Habsburg Ottó főherceg személyes leveleket intézett gróf Széchenyi Móricon keresztül, Udvardy Jenőnek és nejének, amelyeken örömét kifejezte és küldetésükben biztatta őket.[26][27] Később, özvegy Udvardyné, az 1942. február 17.-én megalakított Göcseji Egyesület társelnöke lett, Pehm József pápai prélátus elnök mellett.[28]

Családfakutatással is foglalkozott, apai és anyai ági felmenőit a családi iratok és a levéltári anyagok alapján nagy érdeklődéssel tárta fel. Udvardyné hosszú éveken át levelezett és közeli baráti kapcsolatot ápolt Pehm József plébánossal (a magán levezésnek egy részét az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzik).[29] Udvardy Jenő és Farkas Margit házasságából nem született gyermek. A háború után kitelepítették, majd az 1945-ös földreform alatt az alsóbagodi és a hagyárosi birtokát vette igénybe Megyei Tanács, az özvegytől elkobozva.[30] Zalaegerszegen lakott továbbra is, ahol a magán könyvgyűjteményét helyi kölcsönkönyvtárnak szánta.[31] Az 1940-es évek második felében Udvardyné egészsége rohamosan kezdett romlani, több éven keresztül ágyat őrzött. 1972-ben hunyt el Zalaegerszegen 84 évesen.[32]

ForrásokSzerkesztés

  1. Zalai Közlöny. 71 évfolyam 98 szám, Nagykanizsa 1931, Május 1, péntek
  2. familysearch.org Udvardy Jenő gyászjelentése
  3. familysearch.org udvardy Ignác keresztelődésének az adatlapja
  4. http://www.alon.hu/udvardy-ignacrol-es-fiarol-neveztek-el-teret-zalaegerszegen
  5. Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám) • 1906-08-02 / 31. szám
  6. Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám) • 1914-04-23 / 17. szám
  7. Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931) • Hivatalok, egyesületek
  8. Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)Zala vármegye 1919—1929
  9. Nagy Károly. Az alsólendvai ellenforradalom. Zalaegerszeg. (1920). 37. o.
  10. ESZTERGOM és VIDÉKE XLIX. évfolyam 1928 • 1928-01-12 / 4.szám
  11. Napi Hírek, 1928. március/21928-03-21 [0175]
  12. MNL. MTI "kőnyomatos" hírek. Napi hírek / Napi tudósítások (1920-1944) Napi hírek / Napi tudósítások (1920-1944) 1929. augusztus 19. hétfő / 26. oldal
  13. Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)1937-10-05 / 225. szám
  14. Az Est, 1937. szeptember (28. évfolyam, 198-222. szám)1937-09-02 / 199. szám
  15. Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996) • A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) • Tyekvicska Árpád: A Mindszenty-jelenség. 249.o.
  16. Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)1941-03-29 / 72. szám
  17. Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
  18. Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)1907-02-28 / 9. szám
  19. Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám) • 1907-11-14 / 46. szám
  20. familysearch.org ifjabb boldogfai Farkas Imre gyászjelentése
  21. MOL mikrofilm anyakönyvek. Római katólikus. Bagodvitenyéd A4413.
  22. Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám) • 1883-08-19 33. szám
  23. Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)1895-10-27 / 43. szám
  24. Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Gétye-Hagyó) Hagyáros (Ma: Hagyárosbörönd része) 9.185. 52
  25. Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)1932-03-13 / 60. szám
  26. Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)1938-03-10 / 56. szám
  27. Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)1933-06-17 / 135. szám
  28. Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)1942-02-18 / 39. szám
  29. [http://gocsejimuzeum.hu/sites/default/files/csatolmanyok/statikus/zm_21.pdf Balogh Margit. A pályakezdés Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezésig. In: Zalai Múzeum. 21. Zalaegerszeg. NKA. 2013. 18.o.]
  30. Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
  31. Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)Kiss Gábor - Fatér Bernadett: Zalaegerszeg várostörténeti bibliográfiája. 440.o.
  32. familysearch.org Udvardyné Farkas Margit halálának a bejegyzése
  • Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939. Kiadó: Millecentenáriumi Közalapítvány. 2011.