Főmenü megnyitása

Udvardy Jenő

magyar királyi kormányfőtanácsos

Udvardi és básthi dr. Udvardy Jenő Farkas Imre (Zalaegerszeg, 1880. szeptember 26.Zalaegerszeg, 1941. november 21.) jogász, magyar királyi kormányfőtanácsos,[1] a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnöke, Zalaegerszeg megyei város tiszti főügyésze, a Zala vármegye közigazgatási bizottságának és a nemesi választmányának a tagja, a Zalaegerszegi Uri Kaszinó elnöke, a zalaegerszegi Munkás és Betegsegélyző Egylet elnöke, a Vármegyei takarékpénztár Rt. ügyésze és igazgatóságának tagja,[2] a legitimista zalamegyei Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének az alapító elnöke volt. Felesége, boldogfai Farkas Margit (18881972), földbirtokos, a zalamegyei Magyar Nők Szentkorona Szövetségének az ügyvezető elnöke, a Göcseji Egyesület társelnöke.

Udvardy Jenő
dr. udvardi és básthi Udvardy Jenő
dr. udvardi és básthi Udvardy Jenő
Született 1880. szeptember 26.
Zalaegerszeg
Elhunyt 1941. november 21. (61 évesen)
Zalaegerszeg
Nemzetisége magyar
Házastársa boldogfai Farkas Margit Gabriella (1888-1972)
Foglalkozása jogász, ügyvéd, kormányfőtanácsos

ÉleteSzerkesztés

Családja és származásaSzerkesztés

 
Udvardi és básthi Udvardy Vince (1854-1922), a zalaegerszegi állami főgimnáziumi tanára, városi képviselő-testületnek a tagja, és felesége, strauszenberghi Strausz Borbála (1861-1952), dr. Udvardy Jenő szülei
 
Dr. Udvardy Jenő és felesége, boldogfai Farkas Margit úrnő Hévízen 1940-ben
 
Dr. udvardi és básthi Udvardy Jenő (1880-1941), kormányfőtanácsos.

Udvardy Jenő a régi római katolikus nemesi származású udvardi és básthi Udvardy családban született Zalaegerszegen. Édesapja, udvardi és básthi Udvardy Vince (1854-1922), városi képviselő-testületnek a tagja, a zalaegerszegi állami főgimnáziumi tanára, Zala vármegye törvényhatósági bizottságnak a tagja, édesanyja, a nagylengyeli születésű strauszenberghi Strausz Borbála Margit (1861-1952) úrnő volt. Apai nagyszülei a veszprémi születésű Udvardy Vince (1819-†?), aki majd árendásként, azaz haszonbérlőként került Dadra, Komárom megyébe, és Hoffmann Anna voltak. Anyai nagyszülei strauszenberghi Strausz Sándor (1831-1922), Zala vármegye bizottsági tag, zalai esküdt, körjegyző, a zalamegyei gazdakör tagja, nagylengyeli birtokos, és a tekintélyes Zala megyei nemesi boldogfai Farkas család sarja, boldogfai Farkas Krisztina (1836-1883) úrnő voltak; Strausz Sándorné Farkas Krisztina szülei boldogfai Farkas Ferenc (17791844), jogász, táblabíró, földbirtokos, és Joó Borbála (18111881) asszony voltak. Udvardy Jenő apai dédszülei udvardi és básthi Udvardy József (1776-1831), a gróf Esterházy család pápai uradalmi ispánja (spanus dominalis), majd a tatai uradalmi tiszttartója (provisor dominalis), és paari Toronyossy Rozália (17781844) asszony voltak.[3]

Apai nagyapjának a bátyja, udvardi és básthi Udvardy Ignác (1810-1874), teológus, veszprémi kanonok, egyházi író volt. Anyai nagyanyának az öccse, boldogfai Farkas Ferenc (1838-1908) Zala vármegye számvevője, pénzügyi számellenőre, andráshidai birtokos volt. Udvardy Jenőnek volt még egy fivére, udvardi és básthi dr. Udvardy Imre (1882-1908), jogász, szolgabíró, a zalamegyei Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt jegyzője, és egy húga, bozzai dr. Bozzay Jenőné udvardi és básthi Udvardy Rafaella (1887-1987) úrnő, a Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa.

Udvardy Jenő nagybátyja, udvardi és básthi Udvardy Ignác (1848-1920), állami kereskedelmi iskolai igazgató Zalaegerszegen, aki jelentős társadalmi szerepet töltött be a városban. Ennek az Ignácnak a fia, Udvardy Ignác Ödön (1887-1961) festőművész, aki egyben Udvardy Jenő unokatestvére volt.[4] Udvardy Jenő keresztszülei, az anyai nagybátyja strauszenberghi Strausz Farkas (18631946), MÁV főellenőr, nagylengyeli birtokos, valamint a majdani anyósa, nemesvitai Viosz Mária (1863-1935) kisasszony, aki később férjhez ment boldogfai Farkas Imre (1860-1895) hagyárosi földbirtokoshoz; ugyanakkor keresztszülei is voltak apja unokatestvére, udvardi és básthi Udvardy Gyula (18561898), veszprémi uradalmi ispán, valamint anyai nagynénje, strauszenbergi Strausz Erzsébet (18591930) nagylengyeli földbirtokos kisasszony, a majdani Parragh Gyula (18511928) balatonkenesei postamester neje is.

Társadalmi és politikai pályafutásaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányokat Zalaegerszegen végezte. Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. 1906. augusztusában megnyitotta az ifjú ügyvéd az irodáját a zalaegerszegi Kossuth utcában a szülei lakásában.[5] Hosszú ideig együtt dolgozott az ügyvédi irodájában a társával, dr. bozzai Bozzay Jenő (18781971) ügyvéd úrral, aki egyben a sógora is volt. 1914. április 19.-én az Országos Ügyvédszövetség alakította zalaegerszegi osztályát, amelynek a pénztárosává Udvardy Jenőt választották meg.[6] Udvardy ismert és tisztelt polgára volt Zalaegerszegnek, az ottani gimnázium igazgatója, a kaszinó elnöke[7] és fontos szerepet játszott a helyi katolikus életben is. Híres volt feleségével együtt vendéglátása miatt és nagy magán könyvtára miatt, valamint a sokféle műkincsek gyűjtő szenvedélye miatt. 1917. szeptemberében dr. Udvardy Jenő ügyvédet felsőpataki Bosnyák Géza zalai főispán tiszteletbeli vármegyei főügyésszé nevezte ki.[8]

1918 decemberében, a Károlyi Mihály-kormány leváltotta a régi tisztikart, felsőpataki Bosnyák Géza zalai főispánt is beleértve; megalakították a 38 fős vármegyei központi választmányt, amelynek az egyik tagja Udvardy Jenő volt.[9] 1919. április 21-én a kommunista Tanácsköztársaságot próbálta megbuktatni az úgynevezett konzervatív Alsólendvai ellenforradalom, melynek a szervezője Fangler Béla, zalai jogász volt. Udvardy Jenő bekapcsolódott a mozgalomba, majd ennek a leleplezése után idézték, letartoztatták, azonban nem börtönözték be.[10]

1928. január 8.-án Serédi Jusztiniánt XI. Piusz pápa püspökké szentelte fel Rómában; a nagy eseményben Udvardy Jenő főügyész Zala vármegyét képviselte.[11] 1928. március 21.-én megválasztották a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara elnökévé, tisztség, amelyet élete végéig töltött be.[12] 1929. augusztus 19.-én jelent meg, hogy a Kormányzó adományozta Udvardy Jenőnek a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet a közélet terén szerzett érdemel elismerésül.[13]

1931-ben kísérletet tett a Zalai Élet című sport, szépirodalmi társadalmi hetilap megjelenítésével, azonban csak egy évig élt a munkája, amibe az összes energiáját és pénzét befektette (ezután évtizedekig nem lesz Zala megyében kulturális hetilap). 1937. augusztus 28.-án, Udvardy jenő kormányfőtanácsost, a helyi közgyűlés nagylengyel község díszpolgárává választotta.[14] A díszpolgárrá választás tulajdonképpen Nagylengyel község válasza volt a nyilasoknak: Dr. Udvardy Jenő a zalaegerszegi hősök szobrának leleplezésén az ünnepi beszédet mondott és élénken kikelt a nyilaskeresztesek ellen, akik a zalai falvakban "Dicsértessék" helyett "Bátorság"-ot köszöntenek. Udvardyt, néhány nappal ezelőtt az elkobzott Bátorság című lapban a nyilas pártiak hevesen támadták és erre Nagylengyel mintegy feleletként díszpolgárrá választotta az ügyvédet és a képviselőtestület egyhangúlag leszögezte, hogy a támadásokkal szemben azonosítja magát a dr. Udvardy által elmondottakkal.[15] A zalai ügyvédi kamara elítélte az elnökét ért nyilas támadást. Az ügyvédi kamara akkor foglalkozott a támadással és elhatározta, hogy testületileg tiszteleg elnökénél és ragaszkodásáról biztosította őt.

1938. február 21.-én megalakult a legitimista Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége zalai helyi csoportja Zalaegerszegen, akinek az elnöke Udvardy Jenő lett; az egyesület ellenőre Fangler Gyula (18811945), zalaegerszegi fűszerkereskedő, a Zalaegerszegi Kereskedelmi Kör elnöke, a Zalamegyei Kereskedők Kör tagja, a zalaegerszegi katolikus hitközség képviselőtestületének és a Katolikus Férfiliga tanácsának a tagja volt.[16] A Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének zalaegerszegi alakuló gyűlése, mint ismeretes, elhatározta, hogy hódolattal üdvözli Ottó királyt és az üdvözlést Udvardy Jenő dr. elnök juttatta el Steenockerzeelbe. A király megbízásából Széchenyi Móric gróf Belgiumból a következő köszönő levelet intézte Udvardy Jenő dr.-hoz: "Méltóságos Uram! Királyunk őfelsége élénk érdeklődéssel és őszinte örömmel vette tudomásul, hogy a Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének Zalaegerszegen is létesült szervezete. Őfelsége örömmel fogadta a megalakulás alkalmából küldőit üdvözleteiket és hódolatnyilvánitásaikat és megbízni kegyeskedett engem, hogy értük a legőszintébb köszönetét tolmácsoljam. Felséges Urunk szívből kívánja, hogy az Úristen áldása kísérje a szervezet hazafias munkáját." Udvardy Jenő feleségével együtt élete végig royalista elképzelésekkel élt; Udvardy Jenőné boldogfai Farkas Margit ügyvezető elnöke volt a zalamegyei Magyar Nők Szentkorona Szövetségének, majd annak az egyesületnek az elnöke lett.

1942-ben gróf széki Teleki Béla zalai főispánnál tiltakozott, amikor a zsidó származású tagokat akarták kizárni a Zalaegerszegi kaszinóból. Udvardy nem engedett megkülönböztetést tenni a kaszinó tagok között. Próbálkozásai, azonban hiábavaló voltak.

Udvardy Jenő közeli baráti kapcsolatot tartott felesége rokonaival, boldogfai dr. Farkas István (1875-1921) sümegi főszolgabíróval, boldogfai dr. Farkas Tibor országgyűlési képviselővel, valamint dr. Thassy Kristóf (1887-1963) országgyűlési képviselővel, és a felsőpataki Bosnyák, a Fangler, és Csertán családdal is.

1941. március 28.-án, Udvardy Jenő gépkocsival utazott barátjával, dr. Terbócz Miklóssal és autó-balesetet szenvedtek;Sümeg és Tapolca között gépkocsi egyik első kerekének gumija kilyukadt, a kocsi az árokba csúszott és felborult, utasai a kocsi alá kerültek. Az Udvardy Jenő dr. bordatörést és fejsérüléseket, Terbócz dr. mellkaszúzódást, láb- és fejsérülést szenvedett. A zalaegerszegi kórházba szállították őket.[17] A már hosszabb idő óta vesebajban szenvedő gyenge egészségű Udvardy Jenő állapota ezután a baleset után nem javult. Sose épült fel teljesen, baja vesezsugorodássá fajult; 8 hónap a baleset után, 1941. november 21.-én este 11 órakor hunyt el Zalaegerszegen.

"Udvardy Jenő nemcsak a zalai, hanem az egész ország ügyvédségének dísze, a keresztény Magyarországnak reprezentánsa, hazájának hű polgára, egyházának rendíthetetlen híve volt, aki egész életén át csak jót cselekedett. Tetteiben él közöttünk. Az ő szelleme vezérelje Utódját."[18]

HázasságaSzerkesztés

1907. február 24.-én vasárnap dr. Udvardy Jenő zalaegerszegi ügyvéd tartotta eljegyzési ünnepélyét a boldogfai Farkas család sarjával, boldogfai Farkas Margit úrleánnyal.[19] 1907. november 10.-én Alsóbagodban[20] feleségül vette boldogfai Farkas Margit Gabriella Rozália (*Hagyáros, 1888. február 24. -† Zalaegerszeg, 1972. április 1.) úrleányt. Farkas Margit szülei boldogfai Farkas Imre (1860-1895),[21] hagyárosi földbirtokos, és nemesvitai Viosz Mária (1863-1935) asszony voltak.[22] Udvardy Jenő Farkas Margittal állt rokonságban, hiszen Udvardy Jenő anyai nagyanya strauszenberghi Strausz Sándorné boldogfai Farkas Krisztina (1837-1883) volt.[23] Az esküvőn a tanúk boldogfai Farkas József (18571951), országgyűlési képviselő, földbirtokos, és nemesvitai Viosz Ferenc (18611918), nagykanizsai főszolgabíró voltak. Udvardy Jenő és Farkas Margit házassága gyermektelen volt.

ForrásokSzerkesztés

  1. Zalai Közlöny. 71 évfolyam 98 szám, Nagykanizsa 1931, Május 1, péntek
  2. familysearch.org Udvardy Jenő gyászjelentése
  3. familysearch.org udvardy Ignác keresztelődésének az adatlapja
  4. http://www.alon.hu/udvardy-ignacrol-es-fiarol-neveztek-el-teret-zalaegerszegen
  5. Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám) • 1906-08-02 / 31. szám
  6. Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám) • 1914-04-23 / 17. szám
  7. Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg múltja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931) • Hivatalok, egyesületek
  8. Magyar Paizs, 1917 (18. évfolyam, 1-31. szám)1917-09-23 / 24. szám
  9. Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)Zala vármegye 1919—1929
  10. Nagy Károly. Az alsólendvai ellenforradalom. Zalaegerszeg. (1920). 37. o.
  11. ESZTERGOM és VIDÉKE XLIX. évfolyam 1928 • 1928-01-12 / 4. szám
  12. Napi Hírek, 1928. március/21928-03-21 [0175]
  13. MNL. MTI "kőnyomatos" hírek. Napi hírek / Napi tudósítások (1920-1944) Napi hírek / Napi tudósítások (1920-1944) 1929. augusztus 19. hétfő / 26. oldal
  14. Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)1937-10-05 / 225. szám
  15. Az Est, 1937. szeptember (28. évfolyam, 198-222. szám)1937-09-02 / 199. szám
  16. Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996) • A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) • Tyekvicska Árpád: A Mindszenty-jelenség. 249. o.
  17. Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)1941-03-29 / 72. szám
  18. Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
  19. Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)1907-02-28 / 9. szám
  20. Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám) • 1907-11-14 / 46. szám
  21. familysearch.org ifjabb boldogfai Farkas Imre gyászjelentése
  22. MOL mikrofilm anyakönyvek. Római katólikus. Bagodvitenyéd A4413.
  23. Zalamegye, 1883 (2. évfolyam, 26-52. szám) • 1883-08-19 33. szám
  • Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939. Kiadó: Millecentenáriumi Közalapítvány. 2011.