Főmenü megnyitása

Boldogfai Farkas Dénes Imre Gábor (Felsőbagod, 1884. október 1.Budapest, 1973. augusztus 11.) magyar nemesi származású gazdálkodó, politikus és országgyűlési képviselő, 1956-ban a Demokrata Néppárt korelnöke.[1][2]

Boldogfai Farkas Dénes
boldogfai Farkas Dénes (1884-1973), Zala megyei politikus.
boldogfai Farkas Dénes (1884-1973), Zala megyei politikus.
Született 1884. október 1.
Felsőbagod
Elhunyt 1973. augusztus 11. (88 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Szentjánosi Szűcs Mária (1891-1956)
SzüleiFarkas József
Foglalkozása jogász, képviselő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldogfai Farkas Dénes témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

 
Boldogfai Farkas Dénesné szentjánosi Szűcs Mária (1891-1956)

Dénes 1884-ben született a római katolikus nemesi boldogfai Farkas családba Felsőbagodban (a mai Bagod), boldogfai Farkas József (1857-1951), politikus, országgyűlési képviselő, birtokos, és a lovászi és szentmargitai Sümeghy család sarjának, lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (1857-1924) úrnőnek a másodszülött fiaként. Apai nagyapja, boldogfai Farkas Imre (18111876), jogász, földbirtokos, táblabíró, aki a zalaegerszegi főszolgabíró volt az 1848-as forradalom alatt. Anyai nagyszülei lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (18191869), jogász, söjtöri földbirtokos, aki szintén főszolgabíró volt az 1848-as forradalom alatt, majd később, országgyűlési képviselő 1865-ben és 1869-ben, és egyben Deák Ferencnek jó barátja is volt, valamint Sümeghy Ferencné sellyei Séllyey Magdolna (18221901) asszony voltak. Farkas Dénes bátyjai, boldogfai dr. Farkas Tibor (1883-1940), országgyűlési képviselő, és boldogfai Farkas Kálmán (1880-1944), zalai főszolgabíró voltak. Farkas Dénes egyetlen apai ági unokatestvére dr. udvardi és básthi Udvardy Jenő kormányfőtanácsosné boldogfai Farkas Margit (18881972) úrnő, földbirtokos, a Zala megyei Magyar Nők Szentkorona Szövetségének az ügyvezető elnöke, a Göcseji Egyesület társelnöke.

Gyerekkorában Sopronban élt és a soproni bencés gimnáziumba járt Tibor és Kálmán testvéreivel együtt. Az érettségit is ott tette le. Középiskola után a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián végzett és hamarosan Söjtörön gazdálkodott és bérbe vette a szombathelyi papnevelde mezőörsi birtokát is. Söjtöri gazdálkodási évei alatt, nagy szenvedéllyel foglalkozott a lovakkal. 1916-ban megvette az 1905. évi Szent István-díj nyerőjét Grignanot, hogy félvérménesében használja ki.[3] Édesanyja elhunyta után a Sümeghy családtól örökölt egy 442 kh-as földbirtokot Söjtörön.[4]

Dénes a politikába főképpen apján, aki a Katolikus Néppárt színeiben országgyűlési képviselő is volt, illetve a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezeteken keresztül kapcsolódott be először (igaz még anyai nagyapja, lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc, is volt képviselő 1865-1868 közt). Dénes az 1930-as években csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz, amiben aktív szerepet játszott. Írásai és cikkei főleg a Szabadságban, a Magyarságban és a Magyar Nemzetben jelentek meg.

A nyilas puccsot követően (1944. október 19.) visszavonult söjtöri birtokára. A háború után, 1946-ban a Kisgazdapárt Zala megyei ügyvezető elnöke, egy év múlva, 1947-ben társelnöke volt. Közben 1947. augusztus 10-ig felelős kiadója volt a Független Zala című pártlapnak. Az 1945-ös nemzetgyűlési választásonon a párt Zala megyei listáján indult, de nem szerzett mandátumot. 1947-ben pártja balra tolódása elleni tiltakozásul kilépett az FKGP-ből és a Demokrata Néppárthoz csatlakozott, aminek Zala megyei listájáról aztán az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választáson a parlamentbe jutott.[5]

Az időközben végrehajtott földreform után 60 hektáros birtoka maradt, melyet 1949-ben kényszerült felajánlani az Alsófakosi Állami Gazdaságnak. Mandátumának lejárta (1949) után teljesen visszavonult a közélettől. Ennek ellenére az új rendszer megfosztotta minden vagyonától és Söjtör szélére telepítette ki. Innét lányához költözött Budapestre, az 1956-os forradalom is ott érte. Mint a Demokrata Néppárt egykori képviselőinek korelnöke (legidősebb tagja), 1956. november 1-jén a Kossuth Rádióban felhívást tett közzé a DNP újjászervezésére.[6] A békés és nyugodt szervezkedésre buzdította a vidéki és fővárosi volt DNP szervezeteket egyaránt. A fővárosban magukat aktivizáló demokrata néppárti képviselők legidősebb tagja, korelnöke Farkas Dénes volt, aki a Szabad Kossuth Rádióban 1956. november 1-jén 22:20 perckor rövid beszédében jelentette be az ország közvéleményének a Demokrata Néppárt újbóli működésének elindítását. Pár mondatban összefoglalta, hogy pártjuk 1947-es alapon áll, ellenzéki marad, elutasítva bármiféle koalícióba való belépést. Ugyanakkor támogatta a kormánynak a rend fenntartásában, az élet-és vagyonbiztonság terén tett erőfeszítéseit. Felkérte a párt volt tagjait, választóit valamint minden volt képviselőjét, hogy csatlakozzanak hozzájuk és kezdjék meg a pártszervezést. (A fővárosi pártszervezők némelyike a velük nem egyeztetett bejelentés után a kilépett demokrata néppárti képviselők visszahívásának ezzel a módjával nem értett egyet.) A rádióadásban elhangzott bejelentésnek a külföldi rádióállomásoknál lejegyzett szövegét a forradalom alatti több hírt összegyűjtve Farkas Dénes volt párt-és képviselőtársa, dr. Varga László, a Szabad Európa Bizottság munkatársa adta ki első ízben még az emigrációban, 1957-ben.

Előtte október 30-án levélben Nagy Imre miniszterelnököt is tájékoztatták (Keresztes Sándor, Mihelics Vid, Székely Imre Kálmán és az ő aláírásával) a párt újjáalakulásáról.[7] A forradalom bukása után az újonnan alakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány izgatás címén bíróság elé állította, ahol két év felfüggesztett börtönre ítélték. A megtorlások során 1957-ben internálták és három hónapot le is kellett töltenie kiszabott büntetéséből a Márianosztrai Fegyház és Börtönben. Szabadulása után teljesen visszavonult a politikától és visszaköltözött lányához Budapestre. Ott is érte a halál 1973. augusztus 11-én.

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

Feleségül vette 1912. október 27.-én Magyargencsen az ágostai hitvallású nemesi származású szentjánosi Szűcs Mária Stefánia (*Magyargencs, 1891. július 13. – †Söjtör, 1956. február 6.) kisasszonyt, akinek a szülei szentjánosi Szűcs István (1862-1925) huszár alezredes,[8] és szentmártoni Radó Mária (1868-1945) voltak.[9][10] A menyasszony apai nagyszülei idősebb szentjánosi Szűcs István (18271890), földbirtokos,[11] és nagyszigeti Szily Vilma (18311920) asszony voltak;[12] az anyai nagyszülei szentmártoni Radó Ignác (18071877), földbirtokos, Vas vármegyei főszolgabíró,[13] és ajkai Ajkay Cecília (18211885) asszony voltak.[14] Az esküvőn a tanúk szentmártoni dr. Radó Gyula és boldogfai Farkas Kálmán voltak. Boldogfai Farkas Dénes és szentjánosi Szűcs Mária házasságából született:

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés