Főmenü megnyitása

Persai Persay Gyula (Áporka, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, 1855. március 14.Nova, Zala vármegye, 1924. november 24.) gyógyszerész, gyógyszertár-tulajdonos, novai földbirtokos, Zala megyebizottsági tag, a "Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság" vezérigazgatója, a Tulipán Szövetség novai fiók társelnöke, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Zala megyei igazgatóhelyettese, Zalavármegyei magyar iparvédő-egyesület novai főfelügyelője, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt novai vezetője, a novai önkéntes tűzoltó egyesület pénztárnoka;[1] helyileg Zalában a hazai pénzügyek védelmezője volt, nagy erőt fordított az önálló magyar bank létesítésére. Elsőfokú unokatestvére, dr. Persay Ferenc, jogász, Bars vármegye alispánja, a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligájának a jeles tagja, a Honvédelmi Párt korelnöke.

Persay Gyula
Született 1855. március 14.
Áporka, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Elhunyt 1924. november 24. (69 évesen)
Nova, Zala vármegye
Nemzetisége magyar
Házastársa 1.f. nemeskéri Kiss Erzsébet (1867-1888)
2.f. Kim Margit (1865-1956)
Foglalkozása gyógyszerész

ÉleteSzerkesztés

 
A Persay család címere (rajz)
 
A Persay-féle ZALAI bajuszpedrő reklámja. 1897.

A Pest vármegyei nemesi származású persai Persay család sarja. Édesapja, persai Persay János (18131870), áporkai földbirtokos, a Lovaregylet tagja, édesanyja, tornóczi Szalay Terézia (18191857) volt.[2] Apai nagyszülei persai Persay Sándor (1788-1850), abonyi uradalmi ispán (spanus dominalis) a gróf Szapáry családnál és brezányi Brezányi Zsuzsanna (17881830) voltak. Anyai nagyszülei tornóczi Szalay József (17821852), örkényi uradalmi ispán a gróf Grassalkovich családnál, tápióbicskei birtokos, és nemes Takáts Abigail Terézia (1795-1849) asszony voltak. Tekintélyes felmenői között, anyai dédanyja, az ősi nemesi tápióbicskei birtokos bicskei Bitskey családból való nemes Takáts Ádámné bicskei Bitskey Abigail (17581846) úrnő található, akinek az szülei idősebb bicskei Bitskey István (17031773) úr, tápióbicskei birtokos, és nemes Csebi Katalin (17201797) voltak; a Bicskej nemzetség először 1275-ben szerepel az oklevelekben. Persay Gyulának volt egy nővére, Persay Vilma (18531915), somlyóaljai dr. Vecsey Gyula (18371912) vármegyei főorvosnak a felesége, valamint egy bátyja, Persay János (18371899), áporkai birtokos. Persay Gyula elsőfokú unokatestvérei, dr. Persay Ferenc, jogász, Bars vármegye alispánja, és Persay Elek (18561908) gyógyszerész, Cegléd harmadik gyógyszertárának az alapítója, Cegléd város tanácsosa, a Ceglédi Népbank igazgatósági tagja voltak; nagybátyja, Persay Sándor (18181885), ceglédi gyógyszerész, aki a két előbb említettnek az apja volt.

Alap tanulmányai befejezése után, nagybátyja, és unokatestvére szakmáját tanulta: a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemre járt, és 1879-ben, 24 évesen, szerezte a gyógyszerészi diplomáját a Gödöllőn lakó Persay Gyula;[3] nővére, Persay Vilma (1853-1915), ugyanebben a városban lakott. Nővérének a férje, somlyóaljai dr. Vecsey Gyula (18371912), Pest vármegye tiszteletbeli főorvosa, a gödöllői császári és királyi palotaorvosa volt. Persay Gyula ezután állást szerzett Nemesviden, ahol 1884.-ben nemeskéri Kiss leányt vett el, aki egyetlen egy leánygyermekkel áldotta meg őt. Első neje halála után hamarosan újra nősült meg, majd két kis gyermekével Novára, Zala vármegyébe költözött. Ott 1886-ban az "Őrangyal" nevű gyógyszertárt alapította meg.[3] 1888. február 19-éig a "Nemesvidi Takarékpénztár részvénytársaság" egyik igazgatósági tagja volt (korábban, 1884. december 14-én választmányi taggá,[4] majd 1885-ben pedig igazgatósági taggá választották meg).[5] Az 1891. februári novai önkéntes tűzoltó egyesület tisztújításán, Persay Gyulát pénztárnokká választották meg.[6] Persay Gyula gyógyszerész, földbirtokos hamarosan híres lett Zalában az egyik általa összeállított bajuszpedrője miatt, amelyet már 1897-étől gyakran reklámoztak az Zalamegye című újságban is.[7] Persay Gyula több mint 35 évig sok különböző gyógyszert készített: angol lóport, schweiczi marhaport, disznóport és Blistert, valamint a leghíresebb a baromfilekvárt és baromli-cseppeket, amelyek 1894-ben véget vetettek a zalai baromfi dögvésznek.[8] A szorgalmas, szerény, lelkes és kitűnő gyakorlati gyógyszerész, a nevét egy kinint- íztelenítő készítményével szinte világszerte ismertté tette; Persay Gyula, gyógyszerész Novában, a soproni kereskedelmi és iparkamaránál 1895. március 29.-én belajstromoztatta novai gyógyszertára részére, még pedig a kinin ízének javítására használandó "Szörp" (Syrupus aromaticus) jelzésű szert.[9][10]

1895-ben zalai megyebizottsági taggá választották meg,[11] ismét majd 1901-ben,[12] 1904-ben,[13] és 1905-ben is.[14] 1900. március 4.-én megalakult a "Zalavármegyei Iparvédő Egyesület". Az alapítása óta tagja Persay Gyula innentől fogva novai főfelügyelője is lett.[15] 1903-tól több évig a gróf németújvári Batthyány Zsigmond (1856-1939)[16] által alapított Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság pénztárnokaként tevékenykedett, majd 1912. február 26-án a vezérigazgatójává választották meg.[17][18][19][20] 1907. szeptember 14-én a Tulipán Szövetség novai fiókja alakult meg. Az elnöke Mayer István főszolgabíró és a társelnökök Persay Gyula és dr. Székely József voltak. A kialakuláskor több választmányi tagja között Persay Gyula második neje, Kim Margit, valamint az első feleségétől származó lánya, dr. boldogfai Farkas István főszolgabíróné persai Persay Erzsébet voltak.[21]

A 20. század elején, ahogy kedves barátja és szomszédja, gróf németújvári Batthyány Zsigmond is, Persay Gyula, a hazai pénzügyek nagy védelmezője volt, és egyben nagy erőt fordított az önálló magyar bank létesítését. 1909 novemberében a függetlenségi népgyűlést tartották Nován, amelyen Persay Gyula elnökölt. Ezen követelték az önálló magyar bank létrehozását és kijelentették, hogy csatlakoznak a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz, ugyanúgy, ahogy Letenyén és Sümegen is megtörtént.[22] 1913. október 19.-én a zalamegyei függetlenségi pártnak vasárnap tartott szervezkedő gyűlése után kerületenként is megalakultak a függetlenségi pártok vezetőségéi; a Novai kerület vezetősége élén Persay Gyula állt.[23] A heves politikai viták elől visszavonulva, Persay nem keveredett bele a párt dolgaiba, és továbbra is vezette a helyi takarék pénztárt az 1910-es évek második felében, valamint támogatta az önálló magyar bank létrehozását is. 1915-től a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Zala megyei igazgatóhelyettese volt.[24]

1918 decemberében, a Károlyi Mihály-kormány leváltotta a régi tisztikart, felsőpataki Bosnyák Géza zalai főispánt is beleértve; ekkor megalakították a 38 fős vármegyei központi választmányt, amelynek az egyik tagja Persay Gyula volt.[25] 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság kitörése után kikapcsolódott a politikából és visszavonultan a novai gyógyszertárával foglalkozott. Fia, Persay Andor, pedig 1919. április 21.-én vett részt az Alsólendvai ellenforradalomban, amely a kommunizmust szerette volna megdönteni; Persay Andor Grazba kényszerült megszökni az ellenforradalom leleplezésekor Persay Gyula segítségével. A tanácsköztársasági zavargások alatt a Persay gyógyszertárt kirabolták, és maga Persay Gyula vejét, dr. boldogfai Farkas Istvánt (18751921), a sümegi főszolgabírót, kegyetlenül megverték és kirabolták Sümegen.

Persay Gyula 1924. november 24.-én Nován hunyt el.

Házasságai és gyermekeiSzerkesztés

 
dr. boldogfai Farkas István sümegi főszolgabíróné persai Persay Erzsébet Julianna (1885-1913), és öccse, Persay Andor (1889-1938), zalanovai gyógyszerész; Persay Gyula két gyermeke.

Első feleségét, 1884. április 2-án vette el Nemesviden; a nemeskéri Kiss családból való igen művelt és bájos nemeskéri Kiss Erzsébet Mária Klementina Alojzia (*Marcali, 1867. március 14.–†Nemesvid, 1888. március 1.) kisasszony szülei, nemeskéri Kiss István (1833-1884) jómódú gyógyszerész, marcali valamint nemesvidi gyógyszertár tulajdonos, és nemes Schandl Alojzia (*1837-†?) asszony voltak. A hölgy apai nagyszülei nemeskéri Kiss Gábor (1794-1863), marcali gyógyszerész és duliczi Duliczky Franciska Rozália (1809-1888) asszony voltak. Nemeskéri Kiss Gáborné duliczi Duliczky Franciska atyja, duliczi Duliczky János Nepomuk (17691823), okleveles gyógyszerész volt, aki 1797-ben alapította Marcali első gyógyszertárát a "Szentháromság" név alatt. Persay Gyula és nemeskéri Kiss Erzsébet házasságánál a tanúk nemes Schandl Mátyás (1834-1914), főhercegi uradalmi főszámvevő József főherceg udvarában, földbirtokos és Nagy Károly földbirtokos voltak. A házasságukból született:

A második feleségét, a pusztakovácsi születésű Kim Margit Vilma (*Pusztakovácsi, 1865. június 10.–†1956) kisasszonyt, 1888. július 26-án vette feleségül Marcaliban. Kim Margit, ahogy két leány- és két fiútestvére is, törvénytelen születésű volt; édesanyjuk, Kim Katalin, asszonygazda, apjuk, nagyalásonyi Barcza Lajos (18071883), pusztakovácsi birtokos, özvegyember. Habár sose vette nevükre, Kim Katalin gazdaszonyt se vette feleségül, a gyermekei kíváló neveltetésben részesültek, leányait hozományt házasságukkor szereztek. Kim Margit nemeskéri Kiss Erzsébetnek igen közeli kedves barátnője volt; Kim Margitot megkérte, hogy halála esetén, urához, Persay Gyulához, menjen férjhez és leányát, Persay Erzsébetet nevelje fel, ahogy meg is történt. A tanúk Kim Gáspár (18421909), pécsi ügyvéd, Baranya vármegyei árvaszéki ülnök, és Ámon Sándor (1843-1912), marcali bábsütőmester, a "Marcali Takarék Pénztár" igazgatósági tagja, voltak. Persay Gyula és Kim Margit frigyéből született:

SzármazásaSzerkesztés

Persay Gyula családfája
persai Persay Gyula
(Áporka, Pest vm., 1855, március 14. -
Nova, Zala vm., 1924. november 24.)
gyógyszerész, megyebizottsági tag, földbirtokos,
a "Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság" vezérigazgatója.
Apja:
persai Persay János István
(Abony, 1813. december 16. -Áporka, 1870. március 2.)
áporkai földbirtokos.
Apai nagyapja:
persai Persay Sándor János Nepomuk
(Abony, 1788. március 17.
Abony, 1850. november 14.)

uradalmi ispán Abonyban a gróf Szapáry családnál

Apai nagyapai dédapja:
persai Persay István
(1742.- Abony, 1820. május 29.)
uradalmi tiszttartó Abonyban.
(Szülei: persai Persay Gáspár és Dull Judit)
Apai nagyapai dédanyja:
nemes Sartory Borbála
(Sári, 1754. december 2.
Abony, 1835. március 30.)
(Szülei: nemes Sartory Lipót újhartyáni uradalmi ispán és Schmir Katalin)
Apai nagyanyja:
brezányi Brezányi Zsuzsanna
(Törtel, 1788. június 26.
Abony, 1830. augusztus 25.)
Apai nagyanyai dédapja:
brezányi Brezányi János
(Csány, Heves vm., 1751. január 15.
Törtel, 1824. január 13.)
törteli birtokos
(Szülei: brezányi Brezányi Gáspár, csányi, Heves vm.i birtokos, és Langó Erzsébet)
Apai nagyanyai dédanyja:
léczfalvi Kanyó Klára
(Tápiószele, 1755. december 13. -
Törtel, 1836. november 19.)
(Szülei: léczfalvi Kanyó István, birtokos, és nemes Borbély Zsuzsanna)
Anyja:
tornóczi Szalay Terézia
(Örkény, 1818. január 21. - Áporka, 1857. január 23.)
Anyai nagyapja:
tornóczi Szalay József
(1782. – Tápióbicske, 1852. június 1.)
örkényi uradalmi ispán a gróf Grassalkovich családnál, tápióbicskei birtokos
Anyai nagyapai dédapja:
tornóczi Szalay Gábor
(Tornóc, Nyitra vm., 1741. június 3. -
Tornóc, Nyitra vm., 1826. április 14.)
tornóci birtokos, királyi testőr jelölt
(Szülei: Szalay Ferenc és Boncz Éva fia)
Anyai nagyapai dédanyja:
Riskovich Erzsébet
(1760-Tornóc, Nyitra vm., 1808. május 11.)
Anyai nagyanyja:
nemes Takáts Abigail Terézia
(Tápióbicske, 1795. július 27.-
Tápióbicske, 1849. december 22.)
Anyai nagyanyai dédapja:
nemes Takáts Ádám
(Valkház, Nyitra vm., 1758. január 20. -
Tápióbicske, 1812. június 22.)
tápióbicskei birtokos
(Szülei: nemes Takáts másképp Deák Ádám és Holupka Rozália)
Anyai nagyanyai dédanyja:
bicskei Bitskey Abigail
(Tápióbicske, 1758. július 25. -
Csépa, Heves vm., 1846. december 8.)
(Szülei: idősebb bicskei Bitskey István, tápióbicskei birtokos, és nemes Csebÿ Katalin)

JegyzetekSzerkesztés

  1. familysearch.org - Civil Registrations - Nova - Zala - Halálok - 1924 - Persay Gyula halála
  2. familysearch.org Persay Gyula keresztelő adatlapja
  3. a b dr. Lengyel Júlia. Pest megye polgári gyógyszerészetének története a XVIII-XIX. században
  4. Budapesti Hírlap, 1884. december (4. évfolyam, 331-359. szám)
  5. Központi Értesítő, 1888 (13. évfolyam)
  6. Zalamegye, 1891 (10. évfolyam, 1-26. szám)1891-02-22 / 8. szám
  7. Zalamegye, 1897 (16. évfolyam, 27-52. szám). 1897-11-07 45. szám
  8. Köztelek – 1894. 53-103. szám1894-10-06 / 80. szám
  9. Gyógyszerészi Hetilap, 1925 (64. évfolyam, 1/3-17/51. szám)1925-01-18 / 1. (egyesített 3.) szám
  10. Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)1895-07-13 / 53. szám
  11. Zalamegye, 1895 (14. évfolyam, 27-52. szám) 1895-10-13 / 41. szám
  12. Zalamegye, 1901 (20. évfolyam, 27-52. szám) 1901-11-03 / 44. szám
  13. Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám) 1904-11-06 / 45. szám
  14. Zalamegye, 1905 (24. évfolyam, 1-26. szám) 1905-04-23 / 17. szám
  15. Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám) 1900-10-11 / 2. szám
  16. genealogy.eu Batthyány family 03
  17. Központi Értesítő, 1912 (37. évfolyam, 1. félév)
  18. Zalamegye, 1903 (22. évfolyam, 1-26. szám) 1903-02-08 / 6. szám
  19. Zalamegye, 1905 (24. évfolyam, 1-26. szám) . 1905-02-05 6. szám
  20. Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám) 1914-02-12 / 7. szám
  21. Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám) 1907-09-19 / 38. szám
  22. Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám) 1909-11-25 / 47. szám
  23. Az Ujság, 1913. október/2 (11. évfolyam, 246-259. szám)1913-10-23 / 252. szám
  24. Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)MEGYERI ANNA: A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19-20. században
  25. Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930) Zala vármegye 1919—1929