Sári (település)

település

Sári 1966 óta Dabas része (1989 óta városrésze) Pest megye Dabasi járásában, azelőtt ugyanezen járás egyik községe volt. Korábban, az 1950-es megyerendezést megelőzően Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi járásához tartozott.

Sári
Dabas-Sári római katolikus templom 2011-01-19.JPG
Közigazgatás
Település
Irányítószám 2371
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Sári (Magyarország)
Sári
Sári
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 11′ 50″, k. h. 19° 15′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 50″, k. h. 19° 15′ 28″
A Wikimédia Commons tartalmaz Sári témájú médiaállományokat.

A többségében ma is szlovákok lakta település neve az 1993-ban kipattant iskolaügy – az önkormányzati iskola konszenzus nélkül megindított, egyházi irányítás alá történő átszervezése – kapcsán vált országosan ismertté.[1][2]

FekvéseSzerkesztés

Budapesttől délkeletre fekszik, a Pesti-síkságon. Dabashoz való hozzácsatolása óta a település északi részét képezi.

Megközelítése, közlekedéseSzerkesztés

Legfontosabb megközelítési útvonala a Budapesttől Szegedig vezető 5-ös főút, amely belterületének északi szélén halad el északnyugat-délkeleti irányban; egy szakasza Sári egyik főutcája északi részének is tekinthető. A település központján azonban csak az 5202-es út halad végig, amely Taksonytól vezet Kecskemét északi széléig. Inárccsal a 46 108-as számú mellékút köti össze, déli iparterületeire pedig az 52 106-os számú mellékút vezet.

Sárit a Volánbusz alábbi járatai érintikː

TörténeteSzerkesztés

Első ismert említése 1268-ból származik, amikor nevét Sáary formában jegyezték fel. 1424-ben Zsigmond király a gyermektelen Hertel Zsigmond földesúr halála után a falut visszaveszi és feleségének, Borbála királynénak adományozza. 1401-től a Sári családot említik a falu birtokosaként, de másfél évszázad múlva, 1552-ben, árulás miatt büntetésként (a töröknek való behódolás miatt) elkobozták a családtól.

A 15 éves háború alatt elpusztult. Sokáig lakatlan. 1696-ban települ újra szlovákokkal, akiket az akkori földbirtokos, Vorster Kristóf hozatott ide. A 18. század közepén a báró Laffert család, majd a Nemes család és Halász család birtoka lett.[3]

1966-ban egyesítették Dabas községgel.

A Pallas nagy lexikona így ír róla: Nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pesti közép j.-ban, (1891) 2328 tót és magyar lakossal.[4]

LátnivalókSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://beszelo.c3.hu/cikkek/sari-nem-enged
  2. http://beszelo.c3.hu/cikkek/gyerekviadal-dabas-sariban
  3. http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/plebania.php?id=33
  4. Bokor József (szerk.). [www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/090/pc009019.html#1 Sári], A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. március 25. 
  5. Dabasi-kilátó (Dabas) (magyar nyelven). www.termeszetjaro.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 31.)