Főmenü megnyitása
A Persay család címere (rajz)
Idősebb Persay Sándor (1788-1850), abonyi uradalmi ispán címeres viaszpecsétje a végrendeletében.

A persai Persay család egy Pest vármegyei nemesi származású család.

A család történeteSzerkesztés

A római katolikus nemesi család a 18. század során és a 19. század első felében a "Persei" vagy "Persey" nevet használta, majd a 19. század második felétől "Persay"-ként kezdtek szerepelni az összeírásokban. Az 1854-es Vas Gereben-féle Nagy naptarban a Cegléden lakó gyógyszerész még "Persey Sándor"ként szerepelt.[1] A családnak a Nógrád vármegyei Perse (Prša) nevű településről Pest vármegyébe való átköltözés időpontja ismeretlen. Maróthi Persey Miklós, 1570. február 5-én szerepel egy birtokadomány ügyében a kancellária könyveiben;[2] másrészt, egy 1601. január 15-én kelt pereskedésben szerepel egy nemes Mihályi Istvánné nemzetes (generosa) Persey Anna úrnő, kisbelnai és persei birtokosként, Nógrád vármegyében. Az eddigi feltárt forrásokkal azonban se a Persey Miklóst se Mihályi Istvánné Persey Annát nem lehet a család létező leszármazási táblával összekapcsolni.[3]

Az anyakönyvezés és eddigi ismert összeírások alapján az első Persey akiről tudni, hogy Vácon, Pest megyében született, persei Persey Gáspár György (1716-1787),[4] persei Persay György (1663-1717) és Lőrincz Katalin (1689-1739) fia volt. Persay Gáspárt a váczszentmihályi plébániában keresztelték meg 1716-ban, és felnőtt korában a váci káptalani városban élt, szabómester volt. Persey Gáspár 1735. február 6-án Vácon feleségül vette Dúll Judit (1718-1785) kisasszonyt, Dúll András (1660-1730) királyi kamarás és Horváth Erzsébet lányát.[5] Dull Andrásnak I. Lipót magyar király 1700 január 26-án birtokot adományozott Biharon.[6] Persay Gáspár 1744. május 5-én eladta a házát, hogy a püspöki városba átköltözzön. Akörül az történt, hogy ő többféle hűtlenségről vádolta sógorát, ifjabb Dúll András kamarást, azonban a megígért bebizonyítását nem tudta megszereznie, és ezért jellemtelen emberként az áttelepüléstől eltiltották.

Persay István (1743-1820) 1775. február 12-én Csikóson, Sári mellett feleségül vette nemes Sartory Borbála (1754-1835) kisasszonyt, nemes Sartori Lipót (1733-1789), Újhartyánban uradalmi ispán (spanus dominalus) a gróf Keglevich családnál, és Schmir Katalin asszony lányát. Sartory Borbála öccse, nemes Sartory Lipót (1760-1809), soroksári postamester volt, aki fivérével, nemes Szartóry János Nepomukkal (1752-1813), szomori plébánossal, elhunyt szüleikért a "Szartory alapítványt" hozta létre 1808-ban.[7] Persay István (1743-1820), váci lakos 1776-ban még szülővárosában élt, amikor feleségétől, nemes Sartory Borbála (1754-1835) úrnőtől született az Anna nevű lánya. 1777-ben, azonban, Persay István, már Abonyban lakott, ahol uradalmi tiszttartóként (provisor dominalis) dolgozott. Ott született fia, Persay Sándor János Nepomuk (1788-1850), aki majd abonyi uradalmi ispán volt gróf Szapáry Ferenc (1804-1875) úrnál. Persay Sándor feleségül vette a Trencsén vármegyei nemesi származású brezányi Brezányi család sarját, brezányi Brezányi Zsuzsanna (1788-1830) kisasszonyt,[8] brezányi Brezányi János (1751-1824), törteli birtokos, és léczfalvi Kanyó Klára (1755-1836) lányát.[9] Brezányi Zsuzsanna apai nagyszülei, brezányi Brezányi Gáspár (fl. 1739-1777), törteli birtokos, aki elköltözött a Heves megyei Csányból, és Langó Erzsébet (1723- †?) voltak. Apai dédapja, brezányi Brezányi János (1683-1748),[10] csányi birtokos volt, akinek a nagyapja, Brezányi Miklós 1630. január 23-án nyert nemesi adományt II. Ferdinánd magyar királytól.[11] Másrészt, Brezányi Zsuzsanna anyai nagyszülei, léczfalvi Kanyó István (1715-1782), tápiószelei birtokos, és nemes Borbély Zsuzsanna (1722-1782) voltak. A Tallián család által szeretett és megbizott Persay Sándor, abonyi uradalmi ispán gyermekeinek a keresztanyja több ízben vizeki Tallián Jozefa kisasszony volt, aki majd báró Szepessy Lajos felesége lett. Az 1848-as szabadságharcot Persay Sándor támogatta; amikor az önálló házi állami pénztárat létrehozni és a Kossuth-bankót bevezetni óhajtották, arany és ezüst fedezetet kezdtek összegyűjteni országszerte. A sok-sok hazafi mellett kölcsönképpen, Persay Sándor, ezüstben 100 forintot tett le a pesti Arany és Ezüst beváltó hivatalnál.[12]

Persay Sándor és Brezányi Zsuzsanna házasságából származik a család két ága; négy fiúgyermek született: Persay János (1813-1870), áporkai birtokos, a Lovaregylet tagja, aki az 1848-as szabadságharcot is támogatta, Persay Sándor (1818-1885), ceglédi gyógyszerész, Persay József (1816-†?), 1848-as főhadnagy a 65.dik H. zászlóaljnál és Persay István (1822-1892). Persay Sándor végrendelete szerint, az adosságok levonása után, összesen 23 500 forintot hagyott gyermekeire az 1850-ben bekövetkezett halála előtt. Az új selyem díszruháját, új selyem kalapját, és az ezüst sarkantyúját, a legkisebbik fiára, Persay Istvánra ráhagyta.

János ágaSzerkesztés

 
dr. boldogfai Farkas István sümegi főszolgabiróné persai Persay Erzsébet Julianna (1885-1913), és öccse, persai Persay Andor Lajos (1889-1938), novai gyógyszerész; Persay Gyula novai gyógyszerész két gyermeke.
 
Dr. boldogfai Farkas Istvánné persai Persay Erzsébet (1885-1913) úrnő, a Sümegi főszolgabíró felesége.
 
A fiatal persai Persay Andor Lajos (1889-1938), novai gyógyszerész, földbirtokos.

Persay Sándor János Nepomuk (1788-1850), abonyi uradalmi ispán, és brezányi Brezányi Zsuzsanna (1788-1830) házasságából született szintén Abonyban a legidősebb gyermekük, Persay János István (1813-1870), áporkai földbirtokos, a Lovaregylet tagja.[13][14] Ahogy fivére, Persay Sándor is, Persay János a "Magyar képzőművészeti társulat rendes tagja" volt.[15] Persay János 1836. március 14-én Tápióbicskén feleségül vette tornóczi Szalay Terézt (1818-1857),[16] tornóczi Szalay József (1782-1852), örkényi uradalmi ispán a gróf Grassalkovich családnál, és nemes Takáts Abigail Terézia (1795-1849) lányát. Takáts Abigail atyja, nemes Takáts Ádám (1758-1812), aki leszármazottja volt Takács alias Deák György úrnak, aki 1694. szeptember 10-én szerzett nemesi armális címereslevelet I. Lipót magyar királytól.[17][18] Másrészt, Persay Jánosné Szalay Teréziának az ükapja, tornóczi Szalay János feleségével, Vargha Erzsébettel, 1688. január 5-én szerzett armálist I. Lipót magyar királytól; ahogy a Brezányi család is, tornóczi Szalay családnak a bizonyos tagjai szintén átvándoroltak felvidékről és a környéken telepedtek le: Persay Jánosné Szalay Terézia apai nagyszülei tornóczi Szalay Gábor (1740-1826),[19] tornóci birtokos, királyi testőr jelölt és Riskovics Erzsébet (1760-1808) voltak, és a Nyitra vármegyei Tornócon laktak.[20] Szalay József Az 1848-as szabadságharcot támogatta; amikor az önálló házi állami pénztár étrehozása érdekében Szalay József Bényéről 50 forintot adott 50 pozsonyi mérő rozsdában.[21]

Persay Jánosné Szalay Teréziának az anyai nagyanyja, az ősi nemesi tápióbicskei birtokos bicskei Bitskey családból való nemes Takáts Ádámné bicskei Bitskey Abigail (1758-1846) úrnő volt, akinek az édesapja, idősebb bicskei Bitskey István (1703-1773), tápióbicskei birtokos, aki 1733. június 17-én tért át a Kálvinizmusról a Katolicizmusra, édesanyja, nemes Csebi Katalin (1720-1797) úrnő volt. Persay Jánosné Szalay Terézia egyik fivére, tornóczi Szalay József (1814-1883), tápiószelei plébános, budapesti háztulajdonos, akinek halála után vagyonát, Persay János és Szalay Terézia gyermekei örökölték meg. Az 1857. júniusi magyar gazdasági kiállításon Persay János "Szattyán" nevű paripája, az ivadékversenyen, a második csapatban, vett részt.[22]

Persay János az apja örökségével, 6 000 forinttal vásárolt birtokot Áporkán, ahova elköltözött feleségével együtt; ott születtek a gyerekei. Persay János és Szalay Terézia legidősebbik gyermeke, ifjabb Persay János (1837-1899) áporkai közbirtokos volt, aki az abonyi születésű nagykállói Vida Ida Stefánia (1844-?) kisasszonyt 1864. május 16-án Abonyban, vette feleségül. Idősebb Persay János halála után fél évvel, 1870. szeptember 5-én,[23] az áporkai kúriájánál elárverezték az áporkai nemesi birtokát, a közlegelő regálé malomrév zátony szigettel együtt 6 éves haszonbérre. A legidősebb gyermeke, ifjabb Persay János pedig Árporkára költözött feleségével együtt, ahol közbirtokosként élt.[24] Szalay Teréz, férjét, idősebb Persay Jánost, három gyermekkel áldotta meg: Persay János (1837-1899), Persay Vilma (1853-1915) és Persay Gyula (1855-1924). Persay Vilma 1870. november 15-én férjhez ment Cegléden a református vallású somlyóaljai Vecsey családból való somlyóaljai dr. Vecsey Gyulához (1837-1912), Pest vármegye tiszteletbeli főorvosához, a gödöllői császári és királyi palotaorvoshoz, akinek a szülei somlyóaljai Vecsey Károly (1800-1865) Tata református lelkésze[25] és Tóth Pápai Ágnes (1807-1880) voltak.[26] Öccse, Persay Gyula 1879-ben szerezte a gyógyszerészi diplomáját Gödöllőn[27] és Nemesvidre került dolgozni, ahol 1884. április 2-án vette el első feleségét, a nemeskéri Kiss családból származó, nemeskéri Kiss Erzsébet Mária Klementina Alojziát (1867-1888), nemeskéri Kiss István (1833-1884) nemesvidi gyógyszerész és nemes Schandl Alojzia (1837-1904) lányát. A házasságkötésnél, a tanúk tekintetes Schandl Mátyás úr és tekintetes Nagy Károly úr birtokosok voltak. Persay Gyuláné nemeskéri Kiss Erzsébet anyai nagyszülei nemes Schandl János (1799-1881), győri polgár, gyümölcskereskedő, városi tanácsos, aki az 1848-as szabadságharc alatt Győr szabad királyi város egyik képviselője volt, és felsőeöri Lakner Alojzia (1810-1879) úrnő voltak. Schandel Jánosné Lakner Alojzia öccse, felsőeőri Lakner Mátyás (1812-1865), lepsényi plébános volt. Nemeskéri Kiss István nagyapja, duliczi Duliczky János (17691823) gyógyszerész, 1797-ben alapította Marcali első gyógyszertárát, a "Szentháromság"ot, és ő maga 1874-ben alapította Nemesvid első gyógyszertárát, a "Megváltó"-t.[27] Persay Gyula és nemeskéri Kiss Erzsébet egyetlen lánya, Persay Erzsébet Julianna (1885-1913), férjhez ment boldogfai dr. Farkas Istvánhoz (1875-1921), sümegi főszolgabíróhoz, boldogfai Farkas Ferenc (1838-1908) Zala vármegye számvevője és nemesnépi Marton Zsófia (1842-1900) fiához. Persay Gyula első neje halála után (21 évesen hunyt el), 1888. július 26-án feleségül vette Marcaliban Kim Margit Vilmát (1865-1956), aki szintén egy gyermekkel áldotta meg, közös gyermekük, Persay Andor (1889-1938) novai gyógyszerész, az 1919-es a kommunista elleni alsólendvai ellenforradalom egyik résztvevője; az ellenforradalom leleplezésekor Grazba menekült, majd a Tanácsköztársaság vége után visszatért Magyarországra.[28] A világháború részvétele és érdemei miatt, 1917. november 5-én, I. Ferenc József magyar király az Ferenc József arany érdemkereszttel, valamint az osztrák vitézségi éremmel tüntette ki Persay Andort.

Persay Gyula elköltözött második feleségével és két kis gyermekével Novára, Zala vármegyébe és 1886-ban megalapította az "Őrangyal" nevű gyógyszertárt.[27] Persay Gyula gyógyszerész, földbirtokos hamarosan híres lett az egyik általa összeállított bajuszpedrője miatt, amelyet már 1897-ben gyakran reklámoztak az Zalamegye című újságban[29] 1895-ben megyebizottsági taggá választották meg.[30] Később, 1901-ben,[31] 1904-ben,[32] és 1905-ben ismét választották meg.[33] 1900-tól a Zalavármegyei magyar iparvédő-egyesület novai főfelügyelője lett.[34] 1903-tól több évig a Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság pénztárnokaként tevékenykedett, majd 1913-tól a vezérigazgatója lett.[35][36][37] Később fia, Persay Andor ugyanannak a Takarék Pénztárnak igazgatósági tagja lett.[38] Persay Gyula az aktív politikába uis beleszólt; a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt novai kerület vezetője volt. 1909. novemberében a függetlenségi népgyűlést tartották Nován, amelyen Persay Gyula elnökölt,. Ezen követelték az önálló magyar bank létrehozását és kijelentették, hogy csatlakoznak a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz, ugyanúgy, ahogy Letenyén és Sümegen is megtörtént.[39]

Persay Andor Nován, 1935. március 9-én[40] vette el Varga Arankát (1913-†?),[41] Varga Ferenc, novai fazekasmester és Lábodi Anna leányát. Varga Arankától egy fiú- és egy leánygyermek született: Dolmányos Istvánné Persay Katalin (1932); és Persay Gyula (1935), aki az 1956-os forradalom alatt a IV. é.h., nemzetőr, a rádiós csoport tagja volt.[42] Ennek a Persay Gyulának egyetlenegy lánya született, akivel fiúágon kihalt a Persay családnak ez az ága.

Sándor ágaSzerkesztés

Persay Sándor János Nepomuk (1788-1850), abonyi uradalmi ispán, és brezányi brezányi Brezányi Zsuzsanna (1788-1830) fia az újkécskei születésű Persay Sándor (1818-1885) gyógyszerész volt, aki 1848-ban szerezte a diplomáját,[27] és Cegléden vitte tovább a megtanult szakmáját, apja örökségével, 6 100 forinttal gyógyszertárat alapított. Ahogy fivére, Persay János is, Persay Sándor a "Magyar képzőművészeti társulat rendes tagja" volt;[43] az 1859-ben kiadott Szent István Társulat névkönyvében, pedig Sándor szerepelt mint a társulat egyik rendes tagja. Ifjabb Persay Sándor, 1851. október 8-án Cegléden vette feleségül Rigler Anna Terézia (1827-1876) kisasszonyt, akinek a szülei, nemes Rigler Ferenc (1795-1880) a nyitrai püspöki uradalom főpénztárnoka,[44] és nemes Tresler Anna voltak. Tresler Anna szülei nemes Tresler János (1754-1823), Vác városnak a szenátora és Rieck Terézia (1764-1841) voltak.[45][46] Rigler Anna három leány- és két fiúgyermekkel áldotta meg Persay Sándort: az egyik leány, persai Persay Ilona (1858-?), aki Cegléden 1880. május 4-én házasságot kötött Hudák Andor (1852-1913) miskolci ügyvéddel, törvényszéki bíróval; húga, persai Persay Róza (1860-?), akinek a férje, az ágostai hitvallású Röck Gyula (1851-1887), köz- és váltó-ügyvéd, Röck István, szitásmester, és Boross Terézia (1823-1916) fia volt.[47] Persay Sándor és Rigler Anna további gyermekei: Persay Anna (1859-1915), akinek a férje, nemes Dobos János (1844-1913),[48] kapitány, majd Cegléd város levéltárosa volt; Persay Elek (1856-1908) ceglédi gyógyszerész, és dr. Persay Ferenc (1854-1937), jogász, Bars vármegye alispánja.

Persay Sándor (1818-1885) korában a gyógyszertár fogalma fellendült és már segédet és gyakornokot is tudott tartani. 1858-ban a Magyar Királyi Helytartótanács megadta a ceglédi patikának a reáljogot, és akkor már a "Szentlélek" néven szerepelt a patika. 1886-ban megtörtént a Persay patika átruházása, és az új tulajdonosa Bohus József okleveles gyógyszerész lett. Hazafi Veray János, fűzfapoéta, 1882 tavaszán Ceglédre érkezett és a Persay családnál megszállt. Persay Sándor úr étellel és pénzzel ellátta a költő vendégét, aki azt jegyezte fel, hogy "Tek.(intetes) Persay gyógyszerész urnál láttak még szivesen, Egy hétig szállás kosztolás még hozzá frt, megjegyzem. Jó hazafi uri családnál maradt a piczula zsebemben”.[49] Egy évtizeddel később, 1896-ban, Persay Sándor és Rigler Anna fia, Persay Elek (1856-1908) gyógyszerész, megkapta az engedélyt, hogy Cegléden a harmadik gyógyszertárát megnyithassa, ekkor jött létre a ceglédi "Megváltó".[50] Persay Elek a tanulmányait Budapesten végezte 1877-ben és a gyógyszertár 1915-ig a család, illetve unokaöccse Dobos György tulajdonában maradt.[27] Dobos György, Dobos János és Persay Anna fia volt, és egyben az apai nagyapja, nemes Dobos János (1804-1887) ceglédi református lelkész volt.

Dr. Persay Ferenc (1854-1937) Bars vármegye tiszti főügyésze, majd a tanács köztársasága megbukása után, annak a vármegyének az alispánja lett.[51] 1894. november 11-én Aranyosmaróton[52] Rakovszky Margittal (1874-1953), Rakovszky Ferenc (†1907) királyi közjegyző[53] és czeczei Mátéffy Brigitta (1853-1895) lányával kötött házasságot. Persay Ferenc és Rakovszky Margit házasságából 3 leány- és egy fiú gyermek született: Persay György (1905-1978),[54] mezőgazdasági mérnök, a tiszalöki járás gazdasági felügyelője volt.[55] Persay György egyik nővére, Persay Anna (1896-1950), aki dobói Dobay Dezső (1896-1979) hadbiztos ezredes felesége volt, Persay Margit úrhölgy,[56] és limpensi Janssen Lajos szabadalmi ügyvívóné Persay Brigitta (1895-1987).[57] Persay Brigitta apósa, a holland nemesi származású Alfonz Janssen de Limpens (1843-1906) volt, aki a Somoskő község határában emelkedő Nyerges-hegy csúcsán 1878-ban nyitotta meg kőbányáját, amelyet a "bremszi-bánya" név alatt volt ismeretes és amelyen készült a híres "macskakő".[58] Persay Györgynek (1905-1978) és Pazonyi Margitnak (1917-1985)[59] egy fiú- és egy leány gyermeke született: ifjabb Persay György és Persay Ani. Ifjabb Persay Györgytől két lány született; vele kihalt végleg a Persay család fiúágon.

A család kiemelkedő tagjaiSzerkesztés

  • Persay Sándor (1788-1850), uradalmi ispán Abonyban.
  • Persay János (1813-1870), áporkai földbirtokos.
  • dr. Persay Ferenc (1854-1937), jogász, ügyvéd, egyházmegyei tiszti főügyész, Bars vármegye utolsó alispánja.
  • Persay Gyula (1855-1924), novai gyógyszertártulajdonos, földbirtokos, a Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság vezérigazgatója.
  • Persay Elek (1856-1908), ceglédi gyógyszertártulajdonos, Cegléd város tanácsosa, a római katolikus egyháztanács tagja, a Ceglédi Népbank igazgatósági tagja.
  • Persay Andor (1889-1938) novai gyógyszerész, földbirtokos, az 1919-es alsólendvai ellenforradalom egyik résztvevője, a "Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság" igazgatósági tagja, iparhatósági biztos.

Az eddig ismert családfaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vas Gereben Nagy naptara (Großer Kalender), Volume 1 Radakovics Jozsef. 232. o.
  2. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 3. kötet - 958. oldal
  3. Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)Regeszták
  4. familysearch.org Persei Gáspár keresztelője adatlapja
  5. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Vac/pages/tortenelem.htm
  6. F 21 - Kolozsmonostori Konvent Országos Levéltára - Armales - D - N°. 6.
  7. Az újhartyáni plébánia és templom története. [2018. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 26.)
  8. familysearch.org Brezányi Zsuzsanna keresztelője - Törtel- boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  9. familysearch.org Brezányi Jánosné Kanyó Klára halála - Törtel- boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  10. familysearch.org idősebb Brezányi János halála (1748) - Csány - Heves - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  11. Verseghy Ferenc Könyvtár. Brezányi család. [2018. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  12. 1. 1848-06-25 / 16. szám (61. oldal)
  13. Budapest, 1947. (3. évfolyam)6. számLESTYÁN SÁNDOR: A Pesti Gyep
  14. familysearch.org Persay János keresztelő adatlapja
  15. A magyar képzö-müvészeti társulat évkönyve. 1864. Pest. Nyomatott Kertész Józsefnél. 1865. 128. o.
  16. familysearch.org Persay Jánosné Szalay Terézia halála - Áporka (In: Kiskunlácháza)
  17. Köszeghi Sándor. Nemes családok Pest vármegyében. 1899. 77. o.
  18. C 57 - Helytartótanácsi Levéltár - Departamentum nobilitare - megye - 1836 - F. 80
  19. familysearch.org Szalay Gábor halála - Tornóc - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  20. familysearch.org Szalay Gáborné Rishkovics Erzsébet halála - Tornóc - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  21. 1. 1848-06-25 / 16. szám (61. oldal)
  22. Politikai Ujdonságok, 1857 (3. évfolyam, 1-52. szám)1857-06-10 / 23. szám
  23. familysearch.org Persay János halála - Áporka (In: Kiskunlácháza)
  24. Budapesti Közlöny, 1870. augusztus (4. évfolyam, 174-197. szám)
  25. http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/v/v29472.htm
  26. Zala-Somogyi Közlöny 1870. 045-048. szám november 47. szám
  27. a b c d e dr. Lengyel Júlia. Pest megye polgári gyógyszerészetének története a XVIII-XIX. században
  28. familysearch.org Persay Andor gyászjelentése
  29. Zalamegye, 1897 (16. évfolyam, 27-52. szám). 1897-11-07 45. szám
  30. Zalamegye, 1895 (14. évfolyam, 27-52. szám)1895-10-13 / 41. szám
  31. Zalamegye, 1901 (20. évfolyam, 27-52. szám)1901-11-03 / 44. szám
  32. Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)1904-11-06 / 45. szám
  33. Zalamegye, 1905 (24. évfolyam, 1-26. szám)1905-04-23 / 17. szám
  34. Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)1900-10-11 / 2. szám
  35. Zalamegye, 1903 (22. évfolyam, 1-26. szám)1903-02-08 / 6. szám
  36. Zalamegye, 1905 (24. évfolyam, 1-26. szám) . 1905-02-05 6. szám
  37. Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)1914-02-12 / 7. szám
  38. Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)
  39. Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)1909-11-25 / 47. szám
  40. familysearch.org - Nova - 1935 - Persay Andor és Varga Aranka házassága
  41. familysearch.org - 1913 - születések - Varga Aranka
  42. DR. SZÍJJ FERENC “ÚTIBESZÁMOLÓJA” Posted on. 2014-02-12 15:59 by EGYETEMÜNK
  43. A magyar képzö-müvészeti társulat évkönyve. 1864. Pest. Nyomatott Kertész Józsefnél. 1865. 128. o.
  44. familysearch.org: Rigler Ferencz gyászjelentése
  45. familysearch.org Tresler János halála - (Vácszentmihály)
  46. familysearch.org Tresler Jánosné Rieck Terézia halála- (Vácszentmihály)
  47. familysearch.org Röck Gyula gyászjelentése
  48. famiylsearch.org Dobos János levéltáros gyászjelentése
  49. A vendégszeretô patikusnál
  50. [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2014/08/A-gy%C3%B3gyszer%C3%A9szet-megjelent%C3%A9se-%C3%A9s-fejl%C5%91d%C3%A9se-Pest-Pilis-Solt-Kiskun-v%C3%A1rmegye-d%C3%A9li-ker%C3%BClet%C3%A9ben-1746-1950.pdf A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli kerületében /1746 - 1950/ Gyógyszerészdoktori értekezés Írta: Ébel Zita okleveles gyógyszerész. 1984. Semmelweis egyetem]
  51. Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám1922-05-06 / 102. szám
  52. familysearch.org Persay Ferenc és Rakovszky Margit házassága
  53. familysearch.org: Rakovszky Ferenc gyászjelentése
  54. familysearch.org Persay György gyászjelentése
  55. Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 49-73. szám)1942-03-11 / 57. szám
  56. Szluha Márton. 2008. Felvidéki nemes csakádok. II. kötet. Heraldika kiadó. 174. o.
  57. familysearch.org Janssen Lajosné Persay Brigitta gyászjelentése
  58. Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)II. A TERÜLET HASZNOSÍTHATÓ NYERSANYAGAI. Bazalt és egyéb hasznosítható kőzetek bányászata
  59. familysearch.org Persay Györgyné Pazonyi Margit gyászjelentése
  60. familysearch.org Hunyady Ferencz gyászjelentése