Persay család

magyarországi nemescsalád
A Persay család címere (rajz)
Idősebb Persay Sándor (1788-1850), abonyi uradalmi ispán címeres viaszpecsétje a végrendeletében.

A persai Persay család egy Pest vármegyei nemesi származású család.

A család történeteSzerkesztés

A római katolikus nemesi család a 18. század során és a 19. század első felében a "Persei" vagy "Persey" nevet használta, majd a 19. század második felétől "Persay"-ként kezdtek szerepelni az összeírásokban. Az 1854-es Vas Gereben-féle Nagy naptarban a Cegléden lakó gyógyszerész még "Persey Sándor"ként szerepelt.[1] A családnak a Nógrád vármegyei Perse (Prša) nevű településről Pest vármegyébe való átköltözés időpontja ismeretlen. Maróthi Persey Miklós, 1570. február 5-én szerepel egy birtokadomány ügyében a kancellária könyveiben;[2] másrészt, egy 1601. január 15-én kelt pereskedésben szerepel egy nemes Mihályi Istvánné nemzetes (generosa) Persey Anna úrnő, kisbelnai és persei birtokosként, Nógrád vármegyében. Az eddigi feltárt forrásokkal azonban se a Persey Miklóst se Mihályi Istvánné Persey Annát nem lehet a család létező leszármazási táblával összekapcsolni.[3]

Az anyakönyvezés és eddigi ismert összeírások alapján az első Persey akiről tudni, hogy Vácon, Pest megyében született, persei Persey Gáspár György (1716-1787),[4] persei Persay György (1663-1717) és Lőrincz Katalin (1689-1739) fia volt. Persay Gáspárt a váczszentmihályi plébániában keresztelték meg 1716-ban, és felnőtt korában a váci káptalani városban élt, szabómester volt. Persey Gáspár 1735. február 6-án Vácon feleségül vette Dúll Judit (1718-1785) kisasszonyt, Dúll András (1660-1730) királyi kamarás és Horváth Erzsébet lányát.[5] Dull Andrásnak I. Lipót magyar király 1700 január 26-án birtokot adományozott Biharon.[6] Persay Gáspár 1744. május 5-én eladta a házát, hogy a püspöki városba átköltözzön. Akörül az történt, hogy ő többféle hűtlenségről vádolta sógorát, ifjabb Dúll András kamarást, azonban a megígért bebizonyítását nem tudta megszereznie, és ezért jellemtelen emberként az áttelepüléstől eltiltották.

Persay István (1743-1820) 1775. február 12-én Csikóson, Sári mellett feleségül vette nemes Sartory Borbála (1754-1835) kisasszonyt, nemes Sartori Lipót (1733-1789), Újhartyánban uradalmi ispán (spanus dominalus) a gróf Keglevich családnál, és Schmir Katalin asszony lányát. Sartory Borbála öccse, nemes Sartory Lipót (1760-1809), soroksári postamester volt, aki fivérével, nemes Szartóry János Nepomukkal (1752-1813), szomori plébánossal, elhunyt szüleikért a "Szartory alapítványt" hozta létre 1808-ban.[7] Persay István (1743-1820), váci lakos 1776-ban még szülővárosában élt, amikor feleségétől, nemes Sartory Borbála (1754-1835) úrnőtől született az Anna nevű lánya. 1777-ben, azonban, Persay István, már Abonyban lakott, ahol uradalmi tiszttartóként (provisor dominalis) dolgozott. Ott született fia, Persay Sándor János Nepomuk (1788-1850), aki majd abonyi uradalmi ispán volt gróf Szapáry Ferenc (1804-1875) úrnál. Persay Sándor feleségül vette a Trencsén vármegyei nemesi származású brezányi Brezányi család sarját, brezányi Brezányi Zsuzsanna (1788-1830) kisasszonyt,[8] brezányi Brezányi János (1751-1824), törteli birtokos, és léczfalvi Kanyó Klára (1755-1836) lányát.[9] Brezányi Zsuzsanna apai nagyszülei, brezányi Brezányi Gáspár (fl. 1739-1777), törteli birtokos, aki elköltözött a Heves megyei Csányból, és Langó Erzsébet (1723- †?) voltak. Apai dédapja, brezányi Brezányi János (1683-1748),[10] csányi birtokos volt, akinek a nagyapja, Brezányi Miklós 1630. január 23-án nyert nemesi adományt II. Ferdinánd magyar királytól.[11] Másrészt, Brezányi Zsuzsanna anyai nagyszülei, léczfalvi Kanyó István (1715-1782), tápiószelei birtokos, és nemes Borbély Zsuzsanna (1722-1782) voltak. A Tallián család által szeretett és megbizott Persay Sándor, abonyi uradalmi ispán gyermekeinek a keresztanyja több ízben vizeki Tallián Jozefa kisasszony volt, aki majd báró Szepessy Lajos felesége lett. Az 1848-as szabadságharcot Persay Sándor támogatta; amikor az önálló házi állami pénztárat létrehozni és a Kossuth-bankót bevezetni óhajtották, arany és ezüst fedezetet kezdtek összegyűjteni országszerte. A sok-sok hazafi mellett kölcsönképpen, Persay Sándor, ezüstben 100 forintot tett le a pesti Arany és Ezüst beváltó hivatalnál.[12]

Persay Sándor és Brezányi Zsuzsanna házasságából származik a család két ága; négy fiúgyermek született: Persay János (1813-1870), áporkai birtokos, a Lovaregylet tagja, aki az 1848-as szabadságharcot is támogatta, Persay Sándor (1818-1885), ceglédi gyógyszerész, Persay József (1816-†?), 1848-as főhadnagy a 65.dik H. zászlóaljnál és Persay István (1822-1892). Persay Sándor végrendelete szerint, az adosságok levonása után, összesen 23 500 forintot hagyott gyermekeire az 1850-ben bekövetkezett halála előtt. Az új selyem díszruháját, új selyem kalapját, és az ezüst sarkantyúját, a legkisebbik fiára, Persay Istvánra ráhagyta.

János ágaSzerkesztés

 
dr. boldogfai Farkas István sümegi főszolgabiróné persai Persay Erzsébet Julianna (1885-1913), és öccse, persai Persay Andor Lajos (1889-1938), novai gyógyszerész; Persay Gyula novai gyógyszerész két gyermeke.
 
Dr. boldogfai Farkas Istvánné persai Persay Erzsébet (1885-1913) úrnő, a Sümegi főszolgabíró felesége

Persay Sándor János Nepomuk (1788-1850), abonyi uradalmi ispán, és brezányi Brezányi Zsuzsanna (1788-1830) házasságából született szintén Abonyban a legidősebb gyermekük, Persay János István (1813-1870), áporkai földbirtokos, a Lovaregylet tagja.[13][14] Ahogy fivére, Persay Sándor is, Persay János a "Magyar képzőművészeti társulat rendes tagja" volt.[15] Persay János 1836. március 14-én Tápióbicskén feleségül vette tornóczi Szalay Terézt (1818-1857),[16] tornóczi Szalay József (1782-1852), örkényi uradalmi ispán a gróf Grassalkovich családnál, és nemes Takáts Abigail Terézia (1795-1849) lányát. Takáts Abigail atyja, nemes Takáts Ádám (1758-1812), aki leszármazottja volt Takács alias Deák György úrnak, aki 1694. szeptember 10-én szerzett nemesi armális címereslevelet I. Lipót magyar királytól.[17][18] Másrészt, Persay Jánosné Szalay Teréziának az ükapja, tornóczi Szalay János feleségével, Vargha Erzsébettel, 1688. január 5-én szerzett armálist I. Lipót magyar királytól; ahogy a Brezányi család is, tornóczi Szalay családnak a bizonyos tagjai szintén átvándoroltak felvidékről és a környéken telepedtek le: Persay Jánosné Szalay Terézia apai nagyszülei tornóczi Szalay Gábor (1740-1826),[19] tornóci birtokos, királyi testőr jelölt és Riskovics Erzsébet (1760-1808) voltak, és a Nyitra vármegyei Tornócon laktak.[20] Szalay József Az 1848-as szabadságharcot támogatta; amikor az önálló házi állami pénztár étrehozása érdekében Szalay József Bényéről 50 forintot adott 50 pozsonyi mérő rozsdában.[21]

Persay Jánosné Szalay Teréziának az anyai nagyanyja, az ősi nemesi tápióbicskei birtokos bicskei Bitskey családból való nemes Takáts Ádámné bicskei Bitskey Abigail (1758-1846) úrnő volt, akinek az édesapja, idősebb bicskei Bitskey István (1703-1773), tápióbicskei birtokos, aki 1733. június 17-én tért át a Kálvinizmusról a Katolicizmusra, édesanyja, nemes Csebi Katalin (1720-1797) úrnő volt. Persay Jánosné Szalay Terézia egyik fivére, tornóczi Szalay József (1814-1883), tápiószelei plébános, budapesti háztulajdonos, akinek halála után vagyonát, Persay János és Szalay Terézia gyermekei örökölték meg. Az 1857. júniusi magyar gazdasági kiállításon Persay János "Szattyán" nevű paripája, az ivadékversenyen, a második csapatban, vett részt.[22]

Persay János az apja örökségével, 6 000 forinttal vásárolt birtokot Áporkán, ahova elköltözött feleségével együtt; ott születtek a gyerekei. Persay János és Szalay Terézia legidősebbik gyermeke, ifjabb Persay János (1837-1899) áporkai közbirtokos volt, aki az abonyi születésű nagykállói Vida Ida Stefánia (1844-?) kisasszonyt 1864. május 16-án Abonyban, vette feleségül. Idősebb Persay János halála után fél évvel, 1870. szeptember 5-én,[23] az áporkai kúriájánál elárverezték az áporkai nemesi birtokát, a közlegelő regálé malomrév zátony szigettel együtt 6 éves haszonbérre. A legidősebb gyermeke, ifjabb Persay János pedig Árporkára költözött feleségével együtt, ahol közbirtokosként élt.[24] Szalay Teréz, férjét, idősebb Persay Jánost, három gyermekkel áldotta meg: Persay János (1837-1899), Persay Vilma (1853-1915) és Persay Gyula (1855-1924). Persay Vilma 1870. november 15-én férjhez ment Cegléden a református vallású somlyóaljai Vecsey családból való somlyóaljai dr. Vecsey Gyulához (1837-1912), Pest vármegye tiszteletbeli főorvosához, a gödöllői császári és királyi palotaorvoshoz, akinek a szülei somlyóaljai Vecsey Károly (1800-1865) Tata református lelkésze[25] és Tóth Pápai Ágnes (1807-1880) voltak.[26] Öccse, Persay Gyula 1879-ben szerezte a gyógyszerészi diplomáját Gödöllőn[27] és Nemesvidre került dolgozni, ahol 1884. április 2-án vette el első feleségét, a nemeskéri Kiss családból származó, nemeskéri Kiss Erzsébet Mária Klementina Alojziát (1867-1888), nemeskéri Kiss István (1833-1884) nemesvidi gyógyszerész és nemes Schandl Alojzia (1837-1904) lányát. A házasságkötésnél, a tanúk tekintetes Schandl Mátyás úr és tekintetes Nagy Károly úr birtokosok voltak. Persay Gyuláné nemeskéri Kiss Erzsébet anyai nagyszülei nemes Schandl János (1799-1881), győri polgár, gyümölcskereskedő, városi tanácsos, aki az 1848-as szabadságharc alatt Győr szabad királyi város egyik képviselője volt, és felsőeöri Lakner Alojzia (1810-1879) úrnő voltak. Schandel Jánosné Lakner Alojzia öccse, felsőeőri Lakner Mátyás (1812-1865), lepsényi plébános volt. Nemeskéri Kiss István nagyapja, duliczi Duliczky János (17691823) gyógyszerész, 1797-ben alapította Marcali első gyógyszertárát, a "Szentháromság"ot, és ő maga 1874-ben alapította Nemesvid első gyógyszertárát, a "Megváltó"-t.[27] Persay Gyula és nemeskéri Kiss Erzsébet egyetlen lánya, Persay Erzsébet Julianna (1885-1913), férjhez ment boldogfai dr. Farkas Istvánhoz (1875-1921), sümegi főszolgabíróhoz, boldogfai Farkas Ferenc (1838-1908) Zala vármegye számvevője és nemesnépi Marton Zsófia (1842-1900) fiához. Persay Gyula első neje halála után (21 évesen hunyt el), 1888. július 26-án feleségül vette Marcaliban Kim Margit Vilmát (1865-1956), aki szintén egy gyermekkel áldotta meg: persai Persay Andor (1889-1938) novai gyógyszerész.

Persay Gyula elköltözött második feleségével és két kis gyermekével Novára, Zala vármegyébe és 1886-ban megalapította az "Őrangyal" nevű gyógyszertárt.[27] Persay Gyula gyógyszerész, földbirtokos hamarosan híres lett az egyik általa összeállított bajuszpedrője miatt, amelyet már 1897-ben gyakran reklámoztak az Zalamegye című újságban[28] 1895-ben megyebizottsági taggá választották meg.[29] Később, 1901-ben,[30] 1904-ben,[31] és 1905-ben ismét választották meg.[32] 1900-tól a Zalavármegyei magyar iparvédő-egyesület novai főfelügyelője lett.[33]

1898. május 28.-án zajlott a gróf németújvári Batthyány Zsigmond (1856-1939)[34] által alapított Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság alakuló közgyülése Novánp; a hét alapítótagból Persay Gyula volt az egyike.[35] 1900. és 1912. között a takarékpénztár pénztárnokaként tevékenykedett. 1912. február 26-án a vezérigazgatójává választották meg; vezérigazgatói tisztséget 1922-ig töltötte be.[36][37][38][39][40] Később fia, Persay Andor ugyanannak a Takarék Pénztárnak igazgatósági tagja lett.[41] Persay Gyula az aktív politikába uis beleszólt; a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt novai kerület vezetője volt. 1909. novemberében a függetlenségi népgyűlést tartották Nován, amelyen Persay Gyula elnökölt,. Ezen követelték az önálló magyar bank létrehozását és kijelentették, hogy csatlakoznak a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz, ugyanúgy, ahogy Letenyén és Sümegen is megtörtént.[42]

Persay Andor (1889-1938) novai gyógyszerész, a Kőszegi Bencés Gimnáziumban tette le az alaptanulmányait, majd a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemen okleveles gyógyszerészként végzett 1913-ban.[43][44] Az első világháború alatt a Vöröskeresztnek tett katonai-gyógyszerészi szolgálatai elismerésül 1917. november 5-én, I. Ferenc József magyar király a Ferenc József arany érdemkereszttel, valamint az osztrák vitézségi éremmel tüntette ki Persay Andort. A Magyarországi Tanácsköztársaság elején kitört kommunista elleni alsólendvai ellenforradalom egyik résztvevője, a novai ellenállás vezetője; az ellenforradalom leleplezésekor Grazba menekült, majd a Tanácsköztársaság vége után visszatért Magyarországra.[45]

Persay Andor Nován, 1935. november 9-én[46] vette el Varga Arankát (1913-†?),[47] Varga Ferenc, novai fazekasmester és Lábodi Anna leányát. Varga Arankától egy fiú- és egy leánygyermek született: Dolmányos Istvánné Persay Katalin (1932); és Persay Gyula (1935), aki az 1956-os forradalom alatt a IV. é.h., nemzetőr, a rádiós csoport tagja volt.[48] Ennek a Persay Gyulának egyetlenegy lánya született, akivel fiúágon kihalt a Persay családnak ez az ága.

Sándor ágaSzerkesztés

Persay Sándor János Nepomuk (1788-1850), abonyi uradalmi ispán, és brezányi brezányi Brezányi Zsuzsanna (1788-1830) fia az újkécskei születésű Persay Sándor (1818-1885) gyógyszerész volt, aki 1848-ban szerezte a diplomáját,[27] és Cegléden vitte tovább a megtanult szakmáját, apja örökségével, 6 100 forinttal gyógyszertárat alapított. Ahogy fivére, Persay János is, Persay Sándor a "Magyar képzőművészeti társulat rendes tagja" volt;[49] az 1859-ben kiadott Szent István Társulat névkönyvében, pedig Sándor szerepelt mint a társulat egyik rendes tagja. Ifjabb Persay Sándor, 1851. október 8-án Cegléden vette feleségül Rigler Anna Terézia (1827-1876) kisasszonyt, akinek a szülei, nemes Rigler Ferenc (1795-1880) a nyitrai püspöki uradalom főpénztárnoka,[50] és nemes Tresler Anna voltak. Tresler Anna szülei nemes Tresler János (1754-1823), Vác városnak a szenátora és Rieck Terézia (1764-1841) voltak.[51][52] Rigler Anna három leány- és két fiúgyermekkel áldotta meg Persay Sándort: az egyik leány, persai Persay Ilona (1858-?), aki Cegléden 1880. május 4-én házasságot kötött Hudák Andor (1852-1913) miskolci ügyvéddel, törvényszéki bíróval; húga, persai Persay Róza (1860-?), akinek a férje, az ágostai hitvallású Röck Gyula (1851-1887), köz- és váltó-ügyvéd, Röck István, szitásmester, és Boross Terézia (1823-1916) fia volt.[53] Persay Sándor és Rigler Anna további gyermekei: Persay Anna (1859-1915), akinek a férje, nemes Dobos János (1844-1913),[54] kapitány, majd Cegléd város levéltárosa volt; Persay Elek (1856-1908) ceglédi gyógyszerész, és dr. Persay Ferenc (1854-1937), jogász, Bars vármegye alispánja.

Persay Sándor (1818-1885) korában a gyógyszertár fogalma fellendült és már segédet és gyakornokot is tudott tartani. 1858-ban a Magyar Királyi Helytartótanács megadta a ceglédi patikának a reáljogot, és akkor már a "Szentlélek" néven szerepelt a patika. 1886-ban megtörtént a Persay patika átruházása, és az új tulajdonosa Bohus József okleveles gyógyszerész lett. Hazafi Veray János, fűzfapoéta, 1882 tavaszán Ceglédre érkezett és a Persay családnál megszállt. Persay Sándor úr étellel és pénzzel ellátta a költő vendégét, aki azt jegyezte fel, hogy "Tek.(intetes) Persay gyógyszerész urnál láttak még szivesen, Egy hétig szállás kosztolás még hozzá frt, megjegyzem. Jó hazafi uri családnál maradt a piczula zsebemben”.[55] Egy évtizeddel később, 1896-ban, Persay Sándor és Rigler Anna fia, Persay Elek (1856-1908) gyógyszerész, Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemmegkapta az engedélyt, hogy Cegléden a harmadik gyógyszertárát megnyithassa, ekkor jött létre a ceglédi "Megváltó".[56] Persay Elek a gyógyszerészi tanulmányait a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemen végezte 1877-ben; a ceglédi Persay féle gyógyszertár 1915-ig a család, illetve unokaöccse Dobos György tulajdonában maradt.[27] Dobos György, Dobos János és Persay Anna fia volt, és egyben az apai nagyapja, nemes Dobos János (1804-1887) ceglédi református lelkész volt.

Dr. Persay Ferenc (1854-1937) Bars vármegye tiszti főügyésze, majd a tanács köztársasága megbukása után, annak a vármegyének az alispánja lett.[57] 1894. november 11-én Aranyosmaróton[58] Rakovszky Margittal (1874-1953), Rakovszky Ferenc (†1907) királyi közjegyző[59] és czeczei Mátéffy Brigitta (1853-1895) lányával kötött házasságot. Persay Ferenc és Rakovszky Margit házasságából 3 leány- és egy fiú gyermek született: Persay György (1905-1978),[60] mezőgazdasági mérnök, a tiszalöki járás gazdasági felügyelője volt.[61] Persay György egyik nővére, Persay Anna (1896-1950), aki dobói Dobay Dezső (1896-1979) hadbiztos ezredes felesége volt, Persay Margit úrhölgy,[62] és limpensi Janssen Lajos szabadalmi ügyvívóné Persay Brigitta (1895-1987).[63] Persay Brigitta apósa, a holland nemesi származású Alfonz Janssen de Limpens (1843-1906) volt, aki a Somoskő község határában emelkedő Nyerges-hegy csúcsán 1878-ban nyitotta meg kőbányáját, amelyet a "bremszi-bánya" név alatt volt ismeretes és amelyen készült a híres "macskakő".[64] Persay Györgynek (1905-1978) és Pazonyi Margitnak (1917-1985)[65] egy fiú- és egy leány gyermeke született: ifjabb Persay György és Persay Ani. Ifjabb Persay Györgytől két lány született; vele kihalt végleg a Persay család fiúágon.

A család kiemelkedő tagjaiSzerkesztés

  • Persay Sándor (1788-1850), uradalmi ispán Abonyban.
  • Persay János (1813-1870), áporkai földbirtokos.
  • dr. Persay Ferenc (1854-1937), jogász, ügyvéd, egyházmegyei tiszti főügyész, Bars vármegye utolsó alispánja.
  • Persay Gyula (1855-1924), novai gyógyszertártulajdonos, földbirtokos, a Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság vezérigazgatója.
  • Persay Elek (1856-1908), ceglédi gyógyszertártulajdonos, Cegléd város tanácsosa, a római katolikus egyháztanács tagja, a Ceglédi Népbank igazgatósági tagja.
  • Persay Andor (1889-1938) novai gyógyszerész, földbirtokos, az 1919-es alsólendvai ellenforradalom egyik résztvevője, a "Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság" igazgatósági tagja, iparhatósági biztos.

Az eddig ismert családfaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vas Gereben Nagy naptara (Großer Kalender), Volume 1 Radakovics Jozsef. 232. o.
  2. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 3. kötet - 958. oldal
  3. Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)Regeszták
  4. familysearch.org Persei Gáspár keresztelője adatlapja
  5. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Vac/pages/tortenelem.htm
  6. F 21 - Kolozsmonostori Konvent Országos Levéltára - Armales - D - N°. 6.
  7. Az újhartyáni plébánia és templom története. [2018. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 26.)
  8. familysearch.org Brezányi Zsuzsanna keresztelője - Törtel- boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  9. familysearch.org Brezányi Jánosné Kanyó Klára halála - Törtel- boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  10. familysearch.org idősebb Brezányi János halála (1748) - Csány - Heves - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  11. Verseghy Ferenc Könyvtár. Brezányi család. [2018. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  12. 1. 1848-06-25 / 16. szám (61. oldal)
  13. Budapest, 1947. (3. évfolyam)6. számLESTYÁN SÁNDOR: A Pesti Gyep
  14. familysearch.org Persay János keresztelő adatlapja
  15. A magyar képzö-müvészeti társulat évkönyve. 1864. Pest. Nyomatott Kertész Józsefnél. 1865. 128. o.
  16. familysearch.org Persay Jánosné Szalay Terézia halála - Áporka (In: Kiskunlácháza)
  17. Köszeghi Sándor. Nemes családok Pest vármegyében. 1899. 77. o.
  18. C 57 - Helytartótanácsi Levéltár - Departamentum nobilitare - megye - 1836 - F. 80
  19. familysearch.org Szalay Gábor halála - Tornóc - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  20. familysearch.org Szalay Gáborné Rishkovics Erzsébet halála - Tornóc - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  21. 1. 1848-06-25 / 16. szám (61. oldal)
  22. Politikai Ujdonságok, 1857 (3. évfolyam, 1-52. szám)1857-06-10 / 23. szám
  23. familysearch.org Persay János halála - Áporka (In: Kiskunlácháza)
  24. Budapesti Közlöny, 1870. augusztus (4. évfolyam, 174-197. szám)
  25. http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/v/v29472.htm
  26. Zala-Somogyi Közlöny 1870. 045-048. szám november 47. szám
  27. a b c d e dr. Lengyel Júlia. Pest megye polgári gyógyszerészetének története a XVIII-XIX. században
  28. Zalamegye, 1897 (16. évfolyam, 27-52. szám). 1897-11-07 45. szám
  29. Zalamegye, 1895 (14. évfolyam, 27-52. szám)1895-10-13 / 41. szám
  30. Zalamegye, 1901 (20. évfolyam, 27-52. szám)1901-11-03 / 44. szám
  31. Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)1904-11-06 / 45. szám
  32. Zalamegye, 1905 (24. évfolyam, 1-26. szám)1905-04-23 / 17. szám
  33. Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)1900-10-11 / 2. szám
  34. genealogy.eu Batthyány family 03
  35. Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)1898-05-22 / 21. szám
  36. Központi Értesítő, 1912 (37. évfolyam, 1. félév)
  37. Zalamegye, 1903 (22. évfolyam, 1-26. szám) 1903-02-08 / 6. szám
  38. Zalamegye, 1905 (24. évfolyam, 1-26. szám) . 1905-02-05 6. szám
  39. Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám) 1914-02-12 / 7. szám
  40. Nagy Magyar Compass 49/1. (1922)
  41. Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)
  42. Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)1909-11-25 / 47. szám
  43. Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja, 1912-1913
  44. Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900
  45. familysearch.org Persay Andor gyászjelentése
  46. familysearch.org - Nova - 1935 - Persay Andor és Varga Aranka házassága
  47. familysearch.org - 1913 - születések - Varga Aranka
  48. DR. SZÍJJ FERENC “ÚTIBESZÁMOLÓJA” Posted on. 2014-02-12 15:59 by EGYETEMÜNK
  49. A magyar képzö-müvészeti társulat évkönyve. 1864. Pest. Nyomatott Kertész Józsefnél. 1865. 128. o.
  50. familysearch.org: Rigler Ferencz gyászjelentése
  51. familysearch.org Tresler János halála - (Vácszentmihály)
  52. familysearch.org Tresler Jánosné Rieck Terézia halála- (Vácszentmihály)
  53. familysearch.org Röck Gyula gyászjelentése
  54. famiylsearch.org Dobos János levéltáros gyászjelentése
  55. A vendégszeretô patikusnál
  56. [https://web.archive.org/web/20151208125803/http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2014/08/A-gy%C3%B3gyszer%C3%A9szet-megjelent%C3%A9se-%C3%A9s-fejl%C5%91d%C3%A9se-Pest-Pilis-Solt-Kiskun-v%C3%A1rmegye-d%C3%A9li-ker%C3%BClet%C3%A9ben-1746-1950.pdf A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli kerületében /1746 - 1950/ Gyógyszerészdoktori értekezés Írta: Ébel Zita okleveles gyógyszerész. 1984. Semmelweis egyetem]. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  57. Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám1922-05-06 / 102. szám
  58. familysearch.org Persay Ferenc és Rakovszky Margit házassága
  59. familysearch.org: Rakovszky Ferenc gyászjelentése
  60. familysearch.org Persay György gyászjelentése
  61. Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 49-73. szám)1942-03-11 / 57. szám
  62. Szluha Márton. 2008. Felvidéki nemes csakádok. II. kötet. Heraldika kiadó. 174. o.
  63. familysearch.org Janssen Lajosné Persay Brigitta gyászjelentése
  64. Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)II. A TERÜLET HASZNOSÍTHATÓ NYERSANYAGAI. Bazalt és egyéb hasznosítható kőzetek bányászata
  65. familysearch.org Persay Györgyné Pazonyi Margit gyászjelentése
  66. familysearch.org Hunyady Ferencz gyászjelentése