Főmenü megnyitása

Alsómedves (más néven Nagymedves, németül: Großmürbisch, horvátul Veliki Medveš) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.

Alsómedves (Großmürbisch)
Szent István király plébániatemplom
Szent István király plébániatemplom
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Németújvári járás
Alapítás éve1336
Polgármester Siegfried Klucsarits (SPÖ)
Irányítószám 7540
Körzethívószám 03322
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népesség
  • 245 fő (2016. jan. 1.)
  • 242 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság293 m
Terület7,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Alsómedves (Ausztria)
Alsómedves
Alsómedves
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 01′ 00″, k. h. 16° 21′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 00″, k. h. 16° 21′ 45″
Alsómedves weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómedves témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Németújvártól 6 km-re délkeletre a Zsámándi-patak jobb partján, a magyar határ mellett fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Alsómedves nemeseit már 1336-ban említik "Nobiles de Medus. Poss. seu terra Olsomedus" alakban. 1427-ben magának a településnek a neve is feltűnik "Medwes" néven.[2] Neve a Zsámándi-patak (Reinersdorfer Bach) régi Medves nevéből származik, mely "fluvius Medus" alakban 1457-ben egy németújvári adománylevélben szerepel. 1459-ben Hunyadi Mátyás király a németújvári uradalmat hívének, Újlaky Miklós erdélyi vajdának adta. Az uradalom mellett kisnemeseknek és a Gersei Pethő családnak is voltak itt birtokaik.[2] Újlaky Lőrinc halála után 1524-től II. Lajos adományként gróf Batthyány Ferenc lett a birtokosa. 1532-ben elpusztította a török, mely után a Batthyányak horvátországi birtokairól származó horvátokkal telepítették be. A várszentmiklósi plébániához tartozott. 1576-ben 46, 1599-ben 55, 1634-ben 57 portát számláltak a településen. Első tanítója Franz Schwarz 1779-ből ismert, egyben harangozó is volt. 1787-ben 63 házában 357 lakos élt. 1828-ban 65 háza és 438 lakosa volt. Régi templomát 1899-ben lebontották, mivel túl kicsinek bizonyult. Ezután építették fel a mai templomot nagyrészt az Amerikába kivándoroltak adományaiból.

Vályi András szerint: „Kis, Nagy, és Nemes Medves. Három falu Vas Várm. Kis, és Nagy Medvesnek földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, Nemes Medvesnek pedig több Urak, lakosai többfélék, fekszenek Német Újvárhoz mintegy 3/4 órányira, földgyeik nem igen termékenyek, határjok többnyire hegyes, szőlejek jó borokat teremnek, fájok tűzre, és épűletre van, legelőjök jó.”[3]

Fényes Elek szerint: „Nagy-Medves, német falu, Vas vmegyében: 432 kath. Hegyes határ. Bortermesztés. A német-ujvári uradalomhoz tartozik. Ut. posta Rába-Keresztur.”[4]

Vas vármegye monográfiája szerint: „Nagy-Medves. Házszám 133, lélekszám 698, a kik horvát és németajkúak. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Német-Ujvár. Birtokos Batthyány Fülöp herczeg.”[5]

1910-ben 628, lakosa volt, melyből 332 horvát, 292 német, 3 magyar, 1 egyéb nemzetiségű volt.[6] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1966-ban felépült az új iskola épülete. 1971-ben Újteleppel, Felsőmedvessel, Borosgödörrel és Sándorheggyel egy nagyközségben egyesítették. 1991. május 31-én a nagyközséget megszüntették és részei újra önálló községek lettek.

2001-ben 274 lakosából 264 német, 7 magyar, 3 horvát volt.

NevezetességeiSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés