Alsergrund
Bécs IX. kerülete
Alsergrund Bécs IX. kerülete. Innere Stadt, Josefstadt, Hernals, Währing, Brigittenau, Leopoldstadt, Döbling, Hernals és Währing kerületekkel határos.
| Bécs IX. kerülete | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Bécsen belül | |||
| |||
| Egyéb elnevezés: Alsergrund | |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Bécs | ||
| Kerület | IX. | ||
| Irányítószám | 1090 | ||
| Polgármester | Martina Malyar | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 41 884 fő (2020. jan. 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 14 008,03 fő/km² | ||
| Tszf. magasság | 179 m | ||
| Terület | 2,99 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bécs IX. kerülete
Pozíció Bécs térképén
| |||
| é. sz. 48° 13′ 31″, k. h. 16° 21′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 31″, k. h. 16° 21′ 25″ | |||
| Bécs IX. kerülete weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs IX. kerülete témájú médiaállományokat. | |||
RészeiSzerkesztés
|
Alservorstadt
Althangrund
Himmelpfortgrund
Lichtental
Michelbeuern
Rossau
Thurygrund
TörténeteSzerkesztés
Alsergrund kerületet 1850-ben hozták létre hét külváros beolvasztásával Bécsbe mint a VIII. kerület. 1861-ben a IX. kerület lett.
A megszállás alatt (1945–1955) Alsergrund a amerikai szektorhoz tartozott.
LátnivalókSzerkesztés
- Franz Schubert szülőháza
- Volksoper
- Franz-Josefs-Bahnhof
KépekSzerkesztés
Votivkirche
Volksoper
Franz Schubert szülőháza
Hulladékégető Spittelau
A becsi kórház (AKH)
A lichtentali templom
.JPG)
_-_Schuberthaus_(1).JPG)
_-_AKH,_Haupteingang.JPG)
NépességSzerkesztés
- Népességnövekedés[2]
KözlekedésSzerkesztés
VasútSzerkesztés
TestvérvárosaSzerkesztés
Tungcseng körzet Pekingben
Takarazuka, 1994-től[3]- Vencsou, 2014-től
Híres emberekSzerkesztés
- Peter Alexander (1926–2011), énerkes, színész
- Franz Alt (1824–1914), festő
- Jakob Alt (1789–1872), festő
- Rudolf von Alt (1812–1905), festő
- Ludwig van Beethoven (1770–1827), zenész
- Heimito von Doderer (1896–1966), író
- Anna Freud (1895–1982), pszichoanalitikus
- Sigmund Freud (1856–1939), neurológus és pszichiáter
- Erich Fried (1921–1988), költő és műfordító
- Theodor Herzl (1860–1904), író és politikus
- Martha Kyrle (1917–2017), orvos
- Siegi Lindenmayr (1956–), politikus
- Franz Löblich (1827–1897), üzletember és politikus
- Franz Matsch (1861–1942), festő
- Jörg Mauthe (1924–1986), újságíró
- Günther Paal (1962–), zenész
- Leo Perutz (1882–1957), író
- Rudolf Prikryl (1896–1965), bécsi polgamester
- Helmut Qualtinger (1928–1986), színész, humorista és színpadi szerző
- Arnold Schönberg (1874–1951), zeneszerző
- Arthur Schnitzler (1862–1931), drámaíró
- Franz Schubert (1797–1828), zeneszerző
- Erwin Steinhauer (1951–), színész
- Julius Tandler (1869–1936), orvos
- Friedrich Torberg (1908–1979), író
IrodalomSzerkesztés
- Felix Czeike: Wiener Bezirkskulturführer: IX. Alsergrund. Jugend und Volk, Wien 1979, ISBN 3-7141-6219-4
- Carola Leitner (Hg.): Alsergrund: Wiens 9. Bezirk in alten Fotografien. Ueberreuter, Wien 2006, ISBN 3-8000-7176-2.
- Hans Mück: Quellen zur Geschichte des Bezirks Alsergrund. Verein für Geschichte der Stadt Wien, Wien 1978.
- Alfred Wolf: Alsergrund. Bezirk der Dichter und Denker. Mohl, Wien 1993, ISBN 3-900272-48-4.
- Alfred Wolf: Alsergrund-Chronik. Von der Römerzeit bis zum Ende der Monarchie. Wien 1981.
- Alfred Wolf: Wien Alsergrund. Sutton Verlag, Erfurt 2007, ISBN 978-3-86680-174-5.
Külső hivatkozásokSzerkesztés
Lásd mégSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Statistik Austria - Bevölkerung zu Jahresbeginn 2002–2020 nach Gemeinden (Gebietsstand 1.1.2020). (Hozzáférés: 2021. február 9.)
- ↑ Daten lt. Statistik Austria (PDF; 12 kB)
- ↑ BILATERALE BEZIEHUNGEN – SCHWESTERSTÄDTE. Japanische Botschaft Wien
FordításSzerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Alsergrund című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.