Wikipédia

Alsergrund

Bécs IX. kerülete

Alsergrund, a német prepozíciós szóhasználatot tükrözve az Alsergrund (bécsi német dialektusban Oisagrund), az osztrák főváros, Bécs IX. kerülete, a Ring és a Gürtel körutak között fekvő, II-IX-es számozású úgynevezett belső kerületek (németül innere Bezirke) egyike. A kerületet az bécsi metró U4-es és U6-os vonala, a Ferenc-József-pályaudvar, valamint számos villamos- és buszvonal szolgálja ki.

Bécs IX. kerülete
Elhelyezkedése Bécsen belül
Elhelyezkedése Bécsen belül
Bécs IX. kerülete címere
Bécs IX. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Alsergrund
Közigazgatás
Település Bécs
Kerület IX.
Irányítószám 1090
Polgármester Saya Ahmad (SPÖ)
Népesség
Teljes népesség41 884 fő (2020. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség14 008,03 fő/km²
Tszf. magasság179 m
Terület2,99 km²
Elhelyezkedése
Bécs IX. kerülete (Bécs)
Bécs IX. kerülete
Bécs IX. kerülete
Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 13′ 31″, k. h. 16° 21′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 31″, k. h. 16° 21′ 25″
Bécs IX. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs IX. kerülete témájú médiaállományokat.

Az Alsergrund egyes városrészei az UNESCO bécsi világörökségi helyszínének részét képezik.

EtimológiaSzerkesztés

A kerület neve Bécsi-erdőben eredő, a területet a Duna-csatorna irányában átszelő Als (más néven Alsbach vagy Alserbach) patakból ered, szószerinti fordítása „Als menti föld / terület / telek”. Német nyelvhasználatban a kerület nevét mindig határozott névelővel együtt említik (der Alsergrund „az Alsergrund”), locativusban az in/im adpositio helyett az am adpositioval (am Alsergrund „az Alsergrundon”. Mint minden más bécsi kerület esetében, a köznyelvben az Alsergrundot is említik a kerület számával: der Neunte „a kilencedik”. Helyi (bécsi német) dialektusban a kerület neve Oisagrund.

FöldrajzaSzerkesztés

Bécs IX. kerülete, az Alsergrund az osztrák főváros centrumának északi felén terül el. 2,99 km²-es területével a város hetedik legkisebb területű kerülete. A kerület határát nyugaton a Hernalser Gürtel, a Währinger Gürtel, illetve a Heiligenstädter Straße, keleten a Duna-csatorna, délen pedig Maria-Theresien-Straße–Universitätsstraße–Alser Straße tengelye képezik.

A Gürtelen belül fekvő I-IX. számú, ú.n. belső kerületek egyikeként az Innere Stadt (Belváros), a Josefstadt (Józsefváros), Hernals, Währing, Döbling, Hernals és Währing, a Duna-csatorna által pedig a Leopoldstadt (Lipótváros) és Brigittenau kerületekkel határos.

NépességSzerkesztés

Alsergrund lakossága 1869-ben, azaz 19 évvel a kerület alapítása és Bécsbe tagozódása utan 65 910 fő volt, 19 évvel a kerület megalapítása után. A századforduló körüli fellendülés és építkezési láz, az egykori Glacis, a Linienwall és Duna-csatorna korábban beépítetlen területeinek fejlesztése, valamint a régi épületek bérlaktanyákra cserélése miatt a lakosság száma 1910-re csaknem megkétszereződött, 112 042 főre nőtt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után megindult a kerület lakosságának 2001-ig tartó fokozatos csökkenése. Az Alsergrund különösen drasztikus veszteségeket szenvedett az 1930-as és 1940-es években, amikor a kerület lakosságának nagy részét kiutasították, elűzték vagy deportálták. A második világháború utáni rövid megugrás után a laksság száma 2001-ben 37 821 főre esett vissza, ami a csúcsérték egyharmada. Az elmúlt években azonban a népességszám ismét stabilizálódott, és kismértékben még elkezdett növekedni is.

NépességnövekedésSzerkesztés

RészeiSzerkesztés

A kerületet Bécs hét egykori elővárosából 1850-ben képezték. Ezen elővárosok nevei mind helyi elnevezésekben, mind sok helyi tudatában a mai napig fennmaradtak.

Címer Név Leírás Fontosabb helyek 1830-as térkép
 
Alservorstadt A kerület déli része, az Alser Straße mentén, főleg a Bécsi Egyetem campusa (Altes AKH) által uralt városrész. Az egykori elővárost Bécs második török ostroma után telepítették be a Spittelberg horvát, szlovén és szlovák lakosaival, később itt kapott helyet Bécs egyik ispotálya. A városrész nevét a ma már az Alser Straße alatt befedve futó Als (vagy Alserbach) folyócska után kapta, jelentése „Als-menti előváros”.

A városrészt az bécsi metró U6-es vonalán az Otto Wagner által tervezett szecessziós Alser Straße valamint az U2-es vonal Schottentor metrómegállói szolgálják ki.


 
 
Althangrund A kerület északkeleti részén, keletről a Duna-csatorna által határolt egykori előváros. Területét nagymértékben középületek és közlekedési infrastruktúra foglalja el. Az egykori önálló előváros nevét az Althan grófi család a 18. század elejétől a Johann Bernhard Fischer von Erlach tervei által, a mai Ferenc József-pályaudvar helyén álló barokk Althan-palota után kapta. A városrészt az bécsi metró U4-es vonalán az Otto Wagner által tervezett szecessziós Friedensbrücke és Spittelau metróállomások szolgálják ki.


 
 
Himmelpfortgrund A kerület nyugati részének egy kis szegletét Himmelpfortsgrund egykori települése alkotja. Nevét a középkorban a területet uraló Himmelpfort (Mennyek kapuja) kolostorról kapta. Ma jórészt lakóövezet.
 
 
Lichtental A területen eredetileg egy a középkorra kiszáradt Duna-ág egykori medrében fekvő legelő volt található. Az I. János Ádám liechtensteini herceg által 1687-ben vásárolt földbirtokon a hercegi sörfőzde körül kialakult település. Neve a tulajdonos családra és az egykori mederben való elhelyezkedésre utalva a „Liechtenstein-völgy” (Liechtenstein-Tal) rövidülése. A városrész barokk plébániatemplomában alkotott sokáig Franz Schubert.
  • lichtentali plébánia (Schubert-templom)
 
 
Michelbeuern Az egykor itt fekvő uradalom 1072-től a Salzburg melletti Michelbeuern bencés apátság tulajdona, nevét innen kapta. Terürelét ma szinte teljesen az Általános Kórház (Allgemeines Krankenhaus), köznyelvileg az Új AKH (Neues AKH) komplexuma foglalja el. A városrészt az bécsi metró U6-os vonalán a szecessziós Michelbeuern és Währinger Straße metróállomások szolgálják ki.
  • Általános Kórház (Allgemeines Krankenhaus)
  • Népopera (Volksoper Wien)
 
 
Rossau(1999-ig hivatalosan Roßau) A középkorban Obere Werd („felső sziget”) néven ismert Duna-parti halászfalu az itt található folyóparti erdős lóúsztatókról (Ross „paripa”, Au „ártéri erdő”) kapta nevét.

1713-ban itt alakult meg a császári Porcelánmanufaktúra (Wiener Porzellanmanufaktur). A 18-19. században sűrűn beépített, jórészt nagypolgári városrész írók, művészek és tudósok kedvelt lakóhelye volt. A Berggasse 19-es szám alatti házban praktizált Sigmund Freud, a ház egésze ma múzeum. 1946 óta itt található a bécsi francia gimnázium (Lycée français de Vienne), melynek révén a szomszédságban elterülő Szervita-negyedben számos francia kávézó, étterem és bolt található.

Rossau egyes részei az UNESCO bécsi világörökségi helyszínét képezik. A városrészt az bécsi metró U4-es vonalán az Otto Wagner által tervezett szecessziós Rossauer Lände metróállomás szolgálja ki.

 
 
Thurygrund

(régebbi nevein Thury, Thuryvorstadt vagy Am Thury)

A mai kerület két kisebb, központi és nyugati szeglete egy Johann Thury nevű téglagyárosról kapta nevét. A városrész ma lakóövezetnek ad helyet. A városrészt az bécsi metró U6-es vonalán az Otto Wagner által tervezett szecessziós Nußdorfer Straße metrómegálló szolgálja ki.
 
 
Alsergrund
  • Alservorstadt
  • Althangrund
  • Himmelpfortgrund
  • Lichtental
  • Michelbeuern
  • Rossau
  • Thurygrund

    TörténeteSzerkesztés

    Alsergrund kerületet 1850-ben hozták létre hét külváros beolvasztásával Bécsbe mint a VIII. kerület. 1861-ben a IX. kerület lett.

    A megszállás alatt (1945–1955) Alsergrund a amerikai szektorhoz tartozott.

    LátnivalókSzerkesztés

    KépekSzerkesztés

    • Votivkirche

    • Volksoper

    • Franz Schubert szülőháza

    • Hulladékégető Spittelau

    • A becsi kórház (AKH)

    • A lichtentali templom

    KözlekedésSzerkesztés

    VasútSzerkesztés

     Bővebben: Wien Franz-Josefs-Bahnhof

    A Ferenc-József-pályaudvarról közlekedő vonatjáratok és S-Bahn vonalak (Pl. az S40) Alsó-Ausztriával és Csehországgal kínálnak közvetlen összeköttetést.

    Városi tömegközlekedésSzerkesztés

    Az Alsergrund nagyon jó tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, melyeket a bécsi tömegközlekedési vállalat, a Wiener Linien üzemeltet.

    MetróSzerkesztés

     
    Az U4 Friendensbrücke és Spittelau közti szakasza

    A kerületet az bécsi metró U2-es, U4-es és U6-os vonala szolgálja ki, kilenc állomással.


    Az U2-es vonal a kerület déli, Ring felőli szegleténél:


    Az U4-es vonal a kerület keleti határát képező Duna-csatorna mentén:


    Az U6-os vonal a kerület nyugati határát képező Gürtel mentén:

    Villamos és buszSzerkesztés

     
    A D villamosvonal járata a Ferenc-József-pályaudvar előtti Julius-Tandler-Platz-on

    A 37-es (Hohe Warte), 38-as (Grinzing), 40-es (Gersthof), 41-es (Pötzleinsdorf), 42-es (Antonigasse), 43-as (Neuwaldegg) és 44-es (Dornbach) villamosvonalak mind a Schottentor megállóból kiindulva vezetnek ki a külső városrészek felé a kerület fő közlekedési tengelyei mentén. Csak az 5-ös (Praterstern–Westbahnhof) és a 33-as (Josefstädter Straße–Floridsdorfer Brücke) vonal vezet át sugárirányban a kerületen. Ezenkívül a D vonal a kerületen áthaladva köti össze a Főpályaudvart a XIX. kerületi Nussdorffal.

    A 40A buszjárat az I. kerületi egykori Tőzsdepalotától közlekedik Döblingig.

    TestvérvárosaSzerkesztés

    Híres emberekSzerkesztés

    IrodalomSzerkesztés

    • Felix Czeike: Wiener Bezirkskulturführer: IX. Alsergrund. Jugend und Volk, Wien 1979, ISBN 3-7141-6219-4
    • Carola Leitner (Hg.): Alsergrund: Wiens 9. Bezirk in alten Fotografien. Ueberreuter, Wien 2006, ISBN 3-8000-7176-2.
    • Hans Mück: Quellen zur Geschichte des Bezirks Alsergrund. Verein für Geschichte der Stadt Wien, Wien 1978.
    • Alfred Wolf: Alsergrund. Bezirk der Dichter und Denker. Mohl, Wien 1993, ISBN 3-900272-48-4.
    • Alfred Wolf: Alsergrund-Chronik. Von der Römerzeit bis zum Ende der Monarchie. Wien 1981.
    • Alfred Wolf: Wien Alsergrund. Sutton Verlag, Erfurt 2007, ISBN 978-3-86680-174-5.

    Külső hivatkozásokSzerkesztés

    Lásd mégSzerkesztés

    JegyzetekSzerkesztés

    FordításSzerkesztés

    • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alsergrund című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsergrund&oldid=25028185”