Ambrozovics Béla

Ambrozovics Béla (Zombor, 1835. január 20. – Budapest, 1905. március 9.) mérnök, miniszteri tanácsos, a III. osztályú vaskoronarend tulajdonosa és a belga Lipótrend középkeresztese.

Ambrozovics Béla
Született	1835. január 20. Zombor
Elhunyt	1905. március 9. (70 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	vasúti mérnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Ambrozovics Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Apja, Amborozovics Nepomuk János okleveles mérnök, ügyvéd, Zombor város tanácsosa és egy ízben követe volt a pozsonyi országgyűlésen. Ambrozovics Béla gimnáziumi tanulmányait Kalocsán, Baján és Budán, a bölcseletit a pesti egyetemen végezve, a műegyetemet járta Pesten (1851/2-től), Bécsben és Karlsruheban. Még tanulmányainak befejezése előtt segédkezett a Strasbourg-Kiel közötti vasúti híd tervezésénél. 1857 őszén a Ferencz József-vasút igazgatóságánál nyert alkalmazást Stájerországban; innen a Déli Vasúthoz Nagykanizsára és 1864-ben mint osztálymérnököt Budára helyezték át. 1867-ben államszolgálatba lépett, a közmunka és közlekedési minisztériumnál vasúti felügyelő, 1871-ben osztálytanácsos, majd pedig báró Kemény Gábor alatt miniszteri tanácsos és a vasúti főfelügyelőség főnöke lett. 1885-ben a Brüsszelben tartott első nemzetközi vasúti kongresszuson, mint a magyar kormány kiküldöttje, a kongresszus egyik szakosztályának elnöke és állandó bizottságának tagja volt. Beutazván Német-, Francia-, Olaszország, Angliát, Belgiumot és Svájcot, 1863-ban Amerikába ment első nejéért, Meszlényi Gizelláért (Meszlényi Rudolf és Kossuth Zsuzsanna idősebbik leányáért). Miután neje 1865 őszén elhunyt, 1876. szeptember 9-én Itáliában annak testvérét, Ilonát vette nőül, aki szintén írt az amerikai lapokba, bár viszonylag ritkán. Ismertette a Földrajzi Közleményekben az Egyesült Államok nemzeti parkjait.

A magyar mérnök- és építészegyletnek 1867-es megalakulásától kezdve választmányi tagja volt. 1872 és 1878 között titkára, 1885-88-ban alelnöke volt. A társulat közlönyét pedig 1869-től 1878-ig szerkesztette.

Közleményei kizárólag a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyében jelentek meg, melyeknek egy része német, francia és olasz nyelvre lefordíttatott. Írásai New York-i szakfolyóiratokban is megjelentek. A Közlekedés szakfolyóirat (1889) is közölte a vasúti kongresszuson tartott előadásait. Költészettel is foglalkozott, habár már későn és többnyire alkalmi verseket írt, amelyek az egylet kiadványaiban és a Vasárnapi Ujságban (1882) jelentek meg.

Ambrozovics Béla első házasságából származott fia Ambrozovics Dezső jogtudós és hírlapíró.

Emlékezete

Díszes síremléke a zombori temetőben található.

Munkái

• Czélszerű volna-e a magyar államvasutakat bérbe adni, vagy azok kezelését magán vállalkozókra bízni? Pest, 1871. (Külön nyomat a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyéből.)
• Felköszöntő Schwarczel Sándor egyleti titkárra. Bpest, 1880. (Hosszabb költemény. Külön nyomat u. onnan.)
• Ybl Miklósra 1882. decz. 5. Bpest (Költemény. Külön nyomat a Vasárnapi Ujságból.)
• De l'utilité des chemins de fer. Bruxelles, 1888.
• Vantaggio economico delle strade ferrate e calcolo del medesimo. Milano, 1888.
• Exposé de la question des primes au personnel. Art. XX. du questionnaire de la troisième session du congrès. Paris, 1889. (Congres International des Chemins de Fer. III-me Session No 51.)
• A vasutakból eredő közgazdasági haszon és kiszámítása. (Bp., 1887);
• A magyar vasúti zónadíjszabás és elmélete. (Bp., 1893; franciául: Bruxelles, 1888; olaszul: Milan, 1895; németül: Teschen, 1898);
• Az ár és a fogyasztás, illetőleg termelés közötti viszony. (Bp., 1895; németül: Teschen, 1898);
• A tudomány érdekében. (Bp., 1896);
• A technikus kérdéshez. (Bp., 1896);
• Országok gazdasági erejének összeméréséről. (Bp., 1897; németül: Wien, 1898);
• A vasúti alkalmazottak jutalmazása. (Bp., 1899);
• A művészi ízlés fejlesztéséről. (Bp., 1902);
• A fogyasztó haszonról. (Bp., 1902);
• Vasútforgalmi együtthatók. (Bp., 1902).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Magyar életrajzi lexikon
• https://web.archive.org/web/20140116105922/http://nevpont.hu/content/publikacio/Ambrozovics_Bela.html