Főmenü megnyitása

Medvekutyák

fosszilis emlősnem
(Amphicyon szócikkből átirányítva)

A medvekutyák (Amphicyon) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fosszilis medvekutyafélék (Amphicyonidae) családjába és az Amphicyoninae alcsaládjába tartozó nem.

Infobox info icon.svg
Medvekutyák
Evolúciós időszak: Középső miocén - késő pliocén
Az Amphicyon ingens csontváza a New York-i Természettudományi Múzeum gyűjteményéből
Az Amphicyon ingens csontváza a New York-i Természettudományi Múzeum gyűjteményéből
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvekutyafélék (Amphicyonidae)
Alcsalád: Amphicyoninae
Trouessart, 1885
Nem: Amphicyon
Lartet, 1836
Elterjedés
Elterjedési területük
Elterjedési területük
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Medvekutyák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Medvekutyák témájú kategóriát.

TudnivalókSzerkesztés

A medvekutyák mérete nagyon változatos volt. Hosszuk és magasságuk a kutya méretétől (a legkisebbek 30 centiméteres marmagassággal) a grizzly méretéig terjedt - 250 centiméteres hosszúsággal, és tulajdonképpen mind a kettővel rokon is volt.[1] A medvekutyák nemének a neve: Amphicyonid magyarul „kutya közti”-t jelent. Ők biztos rágcsálókat és más kisebb emlősöket zsákmányoltak, de párban vagy falkába verődve nagyobb állatokra is vadászhattak, mint például a Chalicotheriumot. A nagyobb fajok valószínű, hogy egyedül is képesek voltak nagyobb testű zsákmányt szerezni. Ez a ragadozó vonal 16,9 millió évvel ezelőtt, a középső miocén korszakban kezdődött, de mára már kihalt, viszont 2,6 millió évvel ezelőtt még létezett.[2][3]

LelőhelyekSzerkesztés

Medvekutya maradványokat és megkövesedett nyomokat találtak Európa, Ázsia, Afrika és Észak-Amerika területén. Ezek a nyomok arra utalnak, hogy az állatoknak az egész talpuk felülete érte a földet járás közben.[4]

RendszerezésSzerkesztés

A nembe az alábbi 9 faj tartozik:

JegyzetekSzerkesztés

  1. (1988) „Correlation of carnassial tooth size and body weight in recent carnivores (Mammalia)”. Historical Biology 1 (1), 85–98. o. DOI:10.1080/08912968809386468.  
  2. PaleoBiology Database: Ischyrocyon
  3. Paleobiology Database: Amphicyonidae, age range and collections
  4. Rafael Fraguas. „Animales prehistóricos en el Metro”, 2010. január 7. (Spanish nyelvű) 
  5. Hunt, Robert M. (2003). „Intercontinental Migration of Large Mammalian Carnivores: Earliest Occurrence of the Old World Beardog Amphicyon (Carnivora, Amphicyonidae) in North America.”. Bulletin of the American Museum of Natural History 279, 77–115. o. DOI:<0077:c>2.0.co;2 10.1206/0003-0090(2003)279<0077:c>2.0.co;2.  
  6. Hunt, Robert M..szerk.: Janis, C. M.: Amphicyonidae, Evolution of tertiary mammals of North America, volume 1: Terrestrial carnivores, ungulates and ungulatelike mammals. Cambridge,UK: Cambridge University Press., 196–227. o. (1998). ISBN 0521355192 
  7. W. D. Matthew. 1924. Third contribution to the Snake Creek Fauna. Bulletin of the American Museum of Natural History 50:59-210
  8. Pickford (1996). „Preliminary results of new excavations at Arrisdrift, middle Miocene of southern Namibia”. C. R. Acad. Sci. Paris II (332), 991–996. o.  
  9. Catalogue of the Fossil Mammalia in the British Museum Natural History, Dept. of Geology, Richard Lydekker
  10. M. T. Antunes (2006). „Ichnological evidence of a Miocene rhinoceros bitten by a bear-dog (Amphicyon giganteus)”. Annales de Paléontologie 92, 31–39. o. DOI:10.1016/j.annpal.2005.10.002.  
  11. Sorkin, B. (2008. április 10.). „A biomechanical constraint on body mass in terrestrial mammalian predators”. Lethaia 41 (4), 333–347. o. DOI:10.1111/j.1502-3931.2007.00091.x. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 2.)  
  12. Sorkin, B. (2006). „Ecomorphology of the giant bear-dogs Amphicyon and Ischyrocyon”. Historical Biology 18 (4), 375–388. o. DOI:10.1080/08912960600618073.  
  13. Figueirido (2011). „Body mass estimation in amphicyonid carnivoran mammals: A multiple regression approach from the skull and skeleton.”. Acta Palaeontologica Polonica 56 (2), 225–246. o. DOI:10.4202/app.2010.0005.  

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Amphicyon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.