Anna Magnani (Róma, 1908. március 7. – Róma, 1973. szeptember 26.) Oscar-díjas olasz színésznő.

Anna Magnani
Anna magnani.jpg
Életrajzi adatok
Született 1908. március 7.
Róma
Elhunyt 1973. szeptember 26.(65 évesen)
Róma
Házastársa Goffredo Alessandrini (1935 - 1950)
Iskolái Accademia Nazionale d'Arte Drammatica Silvio D'Amico
Műfajok dráma
Díjai
Oscar-díjLegjobb női főszereplő
The Rose Tattoo (1955)
További díjakSant Jordi-díj
Legjobb külföldi színésznő
A pokol városában (1961)

Anna Magnani IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Anna Magnani témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Törvénytelen gyermek volt; anyja magára hagyta. A nagyanyjánál nevelkedett Róma egyik nyomornegyedében. Éjszakai klubokban és kabarékban énekelt, megélhetésként, majd egy vándortársulattal évekig járta Olaszországot. Az 1920-as évek végétől szerepelt jelentéktelen filmekben. 1935-ben férjhez ment Goffredo Alessandrini rendezőhöz, de tőle elvált és 1942-ben Massimo Seratót választotta férjéül. 1941-ben szerepet kapott Vittorio De Sica Péntek Rézi című filmjében. Innentől tekintenek rá mint igazi színésznőre. Az igazi áttörést számára Roberto Rossellini filmje, a Róma, nyílt város jelentette, ami a háború utáni évek első anyagilag sikeres olasz neorealista filmje, és meghozta számára a nemzetközi hírnevet.

A tetovált rózsában (1955) nyújtott alakításával elnyerte - első olasz színésznőként - a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat. A szerepet Tennessee Williams egyenesen neki írta. Ezután - többek között - forgatott Federico Fellinivel, Pier Paolo Pasolinival, Luchino Viscontival és Jean Renoirral. George Cukor Wild is the Wind című filmjében nyújtott alakításáért 1958-ban szintén Oscar-díjra jelölték. Pier Paolo Pasolini Mamma Róma (1962) című filmjének főszerepe jutalomjáték volt Anna Magnani számára: egy prostituáltat alakított, aki szakítani akar addigi életével, és magához veszi vidéken nevelkedő fiát. Utolsó filmje Federico Fellini Fellini-Róma (1972) című alkotása volt. A következő évben hunyt el hasnyálmirigyrákban.

FilmjeiSzerkesztés

  • Az utca gyermeke (Scampolo) (Augusto Genina, 1928) [1]
  • La cieca di Sorrento (Nunzio Malasomma, 1934)
  • Tempo massimo (Mario Mattoli, 1934)
  • Quei due (Gennaro Righelli, 1935) [2]
  • Cavalleria (Goffredo Alessandrini, 1936) [3]
  • 30 secondi d'amore (Mario Bonnard, 1936)
  • La principessa Tarakanova (Fjodor Ocep ,[4] Mario Soldati, 1938)
  • Una lampada alla finestra (Gino Talamo, 1940)
  • La fuggitiva (Piero Ballerini, 1941)
  • Péntek Rézi (Teresa Venerdì) (Vittorio De Sica, 1941) – Török Rezső regényéből [5]
  • Finalmente soli (Giacomo Gentilomo, 1942)
  • A szerencse az égből jön (La fortuna viene dal cielo) (Ráthonyi Ákos, 1942) [6]
  • L'avventura di Annabella (Leo Menardi, 1943)
  • La vita è bella (Carlo Ludovico Bragaglia, 1943)
  • Campo de' fiori (Mario Bonnard, 1943)
  • L'ultima carrozzella (Mario Mattoli, 1943)
  • Il fiore sotto gli occhi (Guido Brignone, 1944)
  • Quartetto pazzo (Guido Salvini, 1945)
  • Róma, nyílt város (Roma città aperta) (Roberto Rossellini, 1945) [7]
  • Abbasso la miseria! (Gennaro Righelli, 1945)
  • Kigyúlnak a fények (Un uomo ritorna) (Max Neufeld, 1946) [8]
  • A bandita (Il bandito) (Alberto Lattuada, 1946) [9]
  • Avanti a lui tremava tutta Roma (Carmine Gallone, 1946)
  • Abbasso la ricchezza! (Gennaro Righelli, 1946)
  • Angelina (L'onorevole Angelina) (Luigi Zampa, 1947) [10]
  • Lo sconosciuto di San Marino (Michał Waszyński, 1948)
  • Assunta Spina (Mario Mattoli, 1948)
  • Szerelem (L'amore) (Roberto Rossellini, 1948) [11]
  • Molti sogni per le strade (Mario Camerini, 1948)
  • Vulcano (William Dieterle, 1950)
  • The Ways of Love (1950) [12]
  • Szépek szépe (Bellissima) (Luchino Visconti, 1951) [13]
  • Camicie rosse (Goffredo Alessandrini, Francesco Rosi, 1952) [14]
  • Az aranyhintó (La carrozza d'oro) (Jean Renoir, 1952) [15]
  • Nők vagyunk (Siamo donne) (1953) [16]
  • The Rose Tattoo (Daniel Mann, 1955) [17]
  • Carosello del varietà (Aldo Bonaldi, Aldo Quinti, 1955) [18]
  • Suor Letizia (Mario Camerini, 1956) [19]
  • Wild is the Wind (George Cukor, 1957) [20]
  • A pokol városában (Nella città l'inferno) (Renato Castellani, 1959) [21]
  • Orfeusz alászáll (The Fugitive Kind) (Sidney Lumet, 1960) [22]
  • Risate di gioia (Mario Monicelli, 1960)
  • Mamma Róma (Mamma Roma) (Pier Paolo Pasolini, 1962) [23]
  • Le magot de Josefa (Claude Autant-Lara, 1963)
  • ...e la donna creò l'uomo (Camillo Mastrocinque, 1964) [24]
  • Olasz furcsaságok (Made in Italy) (Nanni Loy, 1965) [25]
  • Santa Vittoria titka (The Secret of Santa Vittoria (Stanley Kramer, 1969) [26]
  • Tre donne (Alfredo Giannetti, 1971) – három részes TV sorozat [27]
  1. Az énekesnő (La sciantosa)
  2. Találkozás 1943-ban (1943: Un incontro)
  3. Az autó (L'automobile)

Díjak és jelölésekSzerkesztés

Oscar-díjSzerkesztés

BAFTA-díjSzerkesztés

David di Donatello-díjSzerkesztés

Ezüst Szalag díjSzerkesztés

Golden Globe-díjSzerkesztés

Amerikai Filmkritikusok Szövetsége díjSzerkesztés

New York-i Filmkritikusok DíjaSzerkesztés

Berlini Nemzetközi FilmfesztiválSzerkesztés

Velencei filmfesztiválSzerkesztés

  • 1948 Volpi kupa L'onorevole Angelina (1946)

MegjegyzésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magnani nincs feltüntetve a stáblistán. ● A filmet 1929-ben vidéken, majd 1930 nyarától Budapesten játszották a mozik. (forr.: Budapesti Hírlap, 1930. július 17. 10. old.)
  2. Magnani nincs feltüntetve a stáblistán.
  3. A korabeli sajtó, és az IMDb is Lovasság címmel hivatkozik a filmre, de a mozi- és tévéműsorokban nincs nyoma hogy Magyarországon vetítették volna.
  4. Фёдор Александрович Оцеп (1895-1949) orosz-amerikai rendező. Átírásban: Fedor Ozep, vagy Fyodor Otsep)
  5. Vajda László 1938-ban készült Péntek Rézi című filmjének olasz remake-je. (forr.: Muszter Örökmozgóképújság, 2007. 11. szám) ● A filmet egy De Sica retrospektív sorozat keretében a Filmmúzeum játszotta 1987-ben, hangbemondással. (forr.: Magyar Nemzet, 1987. április 15., 7. old.) ● Az olasz változathoz a Duna Televízió számára készült magyar szinkron a VoxTrade Stúdióban. ISzDb: [1] A Duna TV 1997 áprilisában a magyar eredetivel párban tűzte műsorra a művet. (forr.: Magyarország, 1997. április. 17.)
  6. Gaál Béla 1938-as Az ember néha téved című filmjének olasz remake-je. A filmet 2007-ben vette műsorára az Örökmozgó, hangbemondásos változatban. (forr.: Muszter Örökmozgóképújság, 2007. 10., 11. szám)
  7. A filmet a budapesti olasz nagykövetség mutatta be először 1947 nyarán Budapesten, meghívott közönség előtt. (forr.: Új Ember 1947. július 6. 6. old.) 1948-tól vetítették a mozik. (forr.: Kossuth Népe 1948. április 30. 6. old.) ● Az első szinkronizált változat a Magyar Televízió számára készült 1973-ban a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: [2]
  8. A filmet 1948 őszén kezdték játszani a budapesti mozik. (forr.: Hírlap, 1948. szeptember 11.) Majd 2006-tól műsorára tűzte az Örökmozgó (forr: Pesti Műsor, 2006. május 18.)
  9. A filmet feliratos változatban vetítette az Örökmozgó. (forr.: Pesti Műsor 2000. november 2. 86. old.)
  10. A filmet felirattal vetítette az Örökmozgó. (forr.: Muszter Örökmozgóképújság 2006. december 1.)
  11. Két epizódból álló szekccsfilm. Részei: 1. Emberi hang (Una voce umana) (1947) (Jean Cocteau színművéből) 2. Csoda (Il miracolo) (1948) (Ramón del Valle-Inclán elbeszélése nyomán). ● A filmet ebben a formában a Cocteau darabbal kapcsolatos jogi problémák miatt nem sokat vetítették. A második részt 1950-ben leválasztották, és két másik rövidfilmmel együtt egy új antológia, a The Ways of Love részeként kezdték el forgalmazni. ● Az eredeti filmet feliratos formában 1989-ben Rossellini életmű sorozat keretében játszotta az Örökmozgó (Mátra mozi) (forr.: Magyar Nemzet, 1989. november 22., 11. old.) ● A MTV 2 csatornája pedig 1991-ben tűzte műsorára szintén egy Rossellini-sorozat keretében, feliratos formában. (forr.: Népszabadság, 1991. október 3., 13. old.)
  12. Három rövidfilmből álló antológia. Részei: 1. A Day in the Country (Partie de Campagne, Jean Renoir, 1936), 2. Jofroi (Marcel Pagnol, 1934), 3. The Miracle (Il miracolo, Roberto Rossellini, 1948) ● Anna Magnani a harmadik részben látható. ● Amerikai katolikus szervezetek tiltakozása miatt az Il miracolo játszását az Egyesült Államokban előbb betiltották, majd 1952-ben engedélyezték.
  13. Az első szinkronos magyar változat a Magyar Televízió számára készült 1981-ben, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: [3] ● A művet először 1983-ban, a Magyar Televízió Visconti-sorozatának keretében vetítették Magyarországon (forr.: Fejér Megyei Hírlap, 1983. május 5., 5. old.)
  14. Az IMDb Vörösingesek – Anita Garibaldi címen hivatkozik rá. Külön-külön valóban forgalmazták mindkét címen a nagyvilágban, de magyarországi előadásának a mozi- és tévéműsorokban nincs nyoma.
  15. Az első magyar változat (szinkron) a Magyar Televízió számára készült 1967-ben, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: [4] A filmet az MTV 1968-ban mutatta be. (forr.: Tükör, 1968. március 12.)
  16. "Az öt epizódból álló film első részében színésznői karrierről álmodozó lányok a következő négy részben pedig a korszak nagy sztárjai láthatók." (Kurir) A Luchino Visconti rendezte ötödik rész szól Anna Magnaninról. ● A film 1998-ban szerepelt a Duna Televízió műsorán. (forr: Kurir - reggeli kiadás 1998. március 11., 20. old.)
  17. A film Magyarországon nem került bemutatásra. Mivel azonban az alapjául szolgáló Tennessee Williams színdarabot a színházak már a ’60-as évektől Tetovált rózsa címen játsszák, a sajtó, a tévéműsorok és az IMDb is többnyire ezzel a címmel hivatkozik a filmre. ● Serafina Delle Rose szerepe Anna Magnani legtöbb elismerést hozott alakítása: 1955: Oscar, az Amerikai- és a New Yorki Filmkritikusok díja, 1956: Golden Globe, 1957: BAFTA-díj ● A Tetovált rózsa IMDb adatlapja [5]
  18. A filmben megjelennek a Teresa Venerdì 1941-es felvételei, Magnani ezeken szerepel.
  19. A sajtóban előfordul Letizia nővér címmel is.
  20. Bár a film Magyarországon nem került bemutatásra, a szakirodalomban, és a sajtóban Vad a szél címen is hivatkoznak rá.
  21. A filmet 2005-ben tűzte műsorára a Filmmúzeum tévécsatorna. (forr.: Népszava Műsormagazin, 2005. július 20. 19. old.)
  22. Az első magyar változat (szinkron) a Magyar Televízió számára készült 1976-ban, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: [6] A filmet az MTV 1977-ben tűzte műsorára.
  23. A filmet 1965 nyarán vetítették először a mozik Magyarországon. (forr.: Hétfői Hírek 1965. június 21.) ● Az első magyar szinkronváltozat a Magyar Televízió számára készült 1980-ban, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: [7]
  24. Magnani nincs feltüntetve a stáblistán.
  25. Hat epizódból álló szkeccsfilm. Magnani az ötödik (La famiglia) történetben látható. ● Az első magyar változat (szinkron) a MOKÉP számára készült 1968-ban a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: [8] A filmet 1968 februárjától vetítették a mozik Magyarországon.
  26. A filmet 1972 novemberétől játszották Magyarországon a mozik. (forr.: Esti Hírlap 1972. november 15.) ● Az első magyar szinkronváltozat a Magyar Televízió számára készült 1977-ben, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: [9]
  27. A három epizód különböző történeteket mesél el, melyekben Magnani más-más karaktert alakít. ● A három film magyar változata (szinkron) a Magyar Televízió számára készült 1975–1976-ban, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: [10] [11] [12] ● A filmeket az MTV mutatta be 1975–1977-ben, különböző időpontokban.
  28. A filmet 1977-ben tűzte műsorára a Magyar Televízió. (forr.: Népszabadság 1977. március 11., 9. old.)
  29. A filmet 1973 őszétől játszották a mozik Magyarországon, feliratos formában. (forr.: Film Színház Muzsika 1973. szeptember 29., 30. old.) ● Szintén felirattal adta 2002-től kezdve többször is a Duna-, majd az MTV. (forr.: Fejér Megyei Hírlap 2002. június 02., 17. old.) ● Magyar szinkront a Zone Stúdió készített a filmhez. Ebben a formában az MGM csatorna vetítette 2007-ben ISzDb: [13]

További információkSzerkesztés