Anna Magnani

olasz színésznő

Anna Magnani (Róma, 1908. március 7. – Róma, 1973. szeptember 26.) Oscar-díjas olasz színésznő.[11]

Anna Magnani
Született 1908. március 7.[1][2][3][4][5]
Róma
Elhunyt 1973. szeptember 26. (65 évesen)[1][6][7][2][3]
Róma[8][9]
Állampolgársága
  • olasz (1946. június 18. – 1973. szeptember 26.)[10]
  • olasz (1908. március 7. – 1946. június 18.)
Nemzetisége olasz
Házastársa Goffredo Alessandrini (1935–1950)
Gyermekei egy gyermek
Foglalkozása
Iskolái Accademia Nazionale d'Arte Drammatica Silvio D'Amico
Kitüntetései
Halál okahasnyálmirigyrák
Színészi pályafutása
Aktív évek 1928–1972
Műfajok dráma
Tevékenység színész
Díjai
Oscar-díjak
Legjobb női főszereplő
Tetovált rózsa (1956)
Golden Globe-díjak
Legjobb női főszereplő (filmdráma)
Tetovált rózsa (1956)
BAFTA-díjak
Legjobb női főszereplő (külföldi)
Tetovált rózsa (1957)
További díjak
Sant Jordi-díj
Legjobb külföldi színésznő
A pokol városában (1961)

A Wikimédia Commons tartalmaz Anna Magnani témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Törvénytelen gyermek volt; anyja magára hagyta. A nagyanyjánál nevelkedett Róma egyik nyomornegyedében. Éjszakai klubokban és kabarékban énekelt, megélhetésként, majd egy vándortársulattal évekig járta Olaszországot. Az 1920-as évek végétől szerepelt jelentéktelen filmekben. 1935-ben férjhez ment Goffredo Alessandrini[12] rendezőhöz, de tőle elvált és 1942-ben Massimo Seratót [13] választotta férjéül. 1941-ben szerepet kapott Vittorio De Sica Péntek Rézi című filmjében. Innentől tekintenek rá mint igazi színésznőre. Az igazi áttörést számára Roberto Rossellini filmje, a Róma, nyílt város jelentette, ami a háború utáni évek első anyagilag sikeres olasz neorealista filmje, és meghozta számára a nemzetközi hírnevet.

A tetovált rózsában (1955) nyújtott alakításával elnyerte - első olasz színésznőként - a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat. A szerepet Tennessee Williams egyenesen neki írta. Ezután - többek között - forgatott Federico Fellinivel, Pier Paolo Pasolinival, Luchino Viscontival és Jean Renoirral. George Cukor Wild is the Wind című filmjében nyújtott alakításáért 1958-ban szintén Oscar-díjra jelölték. Pier Paolo Pasolini Mamma Róma (1962) című filmjének főszerepe jutalomjáték volt Anna Magnani számára: egy prostituáltat alakított, aki szakítani akar addigi életével, és magához veszi vidéken nevelkedő fiát. Utolsó filmje Federico Fellini Fellini-Róma (1972) című alkotása volt. A következő évben hunyt el hasnyálmirigyrákban.

Filmjei szerkesztés

  • Az utca gyermeke (Scampolo) (Augusto Genina, 1928) [14]
  • La cieca di Sorrento (Nunzio Malasomma, 1934)
  • Tempo massimo (Mario Mattoli, 1934)
  • Quei due (Gennaro Righelli, 1935) [15]
  • Cavalleria (Goffredo Alessandrini, 1936) [16]
  • 30 secondi d'amore (Mario Bonnard, 1936)
  • La principessa Tarakanova (Fjodor Ocep ,[17] Mario Soldati, 1938)
  • Una lampada alla finestra (Gino Talamo, 1940)
  • La fuggitiva (Piero Ballerini, 1941)
  • Péntek Rézi (Teresa Venerdì) (Vittorio De Sica, 1941) – Török Rezső regényéből [18]
  • Finalmente soli (Giacomo Gentilomo, 1942)
  • A szerencse az égből jön (La fortuna viene dal cielo) (Ráthonyi Ákos, 1942) [19]
  • L'avventura di Annabella (Leo Menardi, 1943)
  • La vita è bella (Carlo Ludovico Bragaglia, 1943)
  • Campo de' fiori (Mario Bonnard, 1943)
  • L'ultima carrozzella (Mario Mattoli, 1943)
  • Il fiore sotto gli occhi (Guido Brignone, 1944)
  • Quartetto pazzo (Guido Salvini, 1945)
  • Róma, nyílt város (Roma città aperta) (Roberto Rossellini, 1945) [20]
  • Abbasso la miseria! (Gennaro Righelli, 1945)
  • Kigyúlnak a fények (Un uomo ritorna) (Max Neufeld, 1946) [21]
  • A bandita (Il bandito) (Alberto Lattuada, 1946) [22]
  • Avanti a lui tremava tutta Roma (Carmine Gallone, 1946)
  • Abbasso la ricchezza! (Gennaro Righelli, 1946)
  • Angelina (L'onorevole Angelina) (Luigi Zampa, 1947) [23]
  • Lo sconosciuto di San Marino (Michał Waszyński, 1948)
  • Assunta Spina (Mario Mattoli, 1948)
  • Szerelem (L'amore) (Roberto Rossellini, 1948) [24]
  • Molti sogni per le strade (Mario Camerini, 1948)
  • Vulcano (William Dieterle, 1950)
  • The Ways of Love (1950) [25]
  • Szépek szépe (Bellissima) (Luchino Visconti, 1951) [26]
  • Camicie rosse (Goffredo Alessandrini, Francesco Rosi, 1952) [27]
  • Az aranyhintó (La carrozza d'oro) (Jean Renoir, 1952) [28]
  • Nők vagyunk (Siamo donne) (1953) [29]
  • The Rose Tattoo (Daniel Mann, 1955) [30]
  • Carosello del varietà (Aldo Bonaldi, Aldo Quinti, 1955) [31]
  • Suor Letizia (Mario Camerini, 1956) [32]
  • Wild is the Wind (George Cukor, 1957) [33]
  • A pokol városában (Nella città l'inferno) (Renato Castellani, 1959) [34]
  • Orfeusz alászáll (The Fugitive Kind) (Sidney Lumet, 1960) [35]
  • Risate di gioia (Mario Monicelli, 1960)
  • Mamma Róma (Mamma Roma) (Pier Paolo Pasolini, 1962) [36]
  • Le magot de Josefa (Claude Autant-Lara, 1963)
  • ...e la donna creò l'uomo (Camillo Mastrocinque, 1964) [15]
  • Olasz furcsaságok (Made in Italy) (Nanni Loy, 1965) [37]
  • Santa Vittoria titka (The Secret of Santa Vittoria (Stanley Kramer, 1969) [38]
  • Tre donne (Alfredo Giannetti, 1971) – három részes TV sorozat [39]
  1. Az énekesnő (La sciantosa)
  2. Találkozás 1943-ban (1943: Un incontro)
  3. Az autó (L'automobile)

Díjak és jelölések szerkesztés

Oscar-díj szerkesztés

BAFTA-díj szerkesztés

David di Donatello-díj szerkesztés

Ezüst Szalag díj szerkesztés

Golden Globe-díj szerkesztés

Amerikai Filmkritikusok Szövetsége díj szerkesztés

New York-i Filmkritikusok Díja szerkesztés

Berlini Nemzetközi Filmfesztivál szerkesztés

Velencei filmfesztivál szerkesztés

  • 1948 Volpi kupa L'onorevole Angelina (1946)

Megjegyzések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Német Nemzeti Könyvtár: Anna Magnani (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Маньяни Анна, 2015. szeptember 27.
  7. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  8. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  9. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Маньяни Анна, 2015. szeptember 28.
  10. Enciclopedia universal ilustrada europeo-americana, 370, Suplemento 1965 - 1966
  11. Anna Magnani. Find a garve index. familysearch,. (Hozzáférés: 2022. július 24.)
  12. Goffredeo Alessandrini. familysearch. (Hozzáférés: 2022. július 24.) házasságkötés 1935 október 3.
  13. Massimo Serato. familysearch. (Hozzáférés: 2022. július 24.) ugyanez évben született egyetlen gyermeke, Luca Serato
  14. Magnani nincs feltüntetve a stáblistán. ● A filmet 1929-ben vidéken, majd 1930 nyarától Budapesten játszották a mozik. (forr.: Budapesti Hírlap, 1930. július 17. 10. old.)
  15. a b Magnani nincs feltüntetve a stáblistán.
  16. A korabeli sajtó, és az IMDb is Lovasság címmel hivatkozik a filmre, de a mozi- és tévéműsorokban nincs nyoma hogy Magyarországon vetítették volna.
  17. Fjodor Alekszandrovics Ocep(wd) (Фёдор Александрович Оцеп, 1895-1949) orosz-amerikai rendező. Átírásban: Fedor Ozep, vagy Fyodor Otsep)
  18. Vajda László 1938-ban készült Péntek Rézi című filmjének olasz remake-je. (forr.: Muszter Örökmozgóképújság, 2007. 11. szám) ● A filmet egy De Sica retrospektív sorozat keretében a Filmmúzeum játszotta 1987-ben, hangbemondással. (forr.: Magyar Nemzet, 1987. április 15., 7. old.) ● Az olasz változathoz a Duna Televízió számára készült magyar szinkron a VoxTrade Stúdióban. ISzDb: [1] A Duna TV 1997 áprilisában a magyar eredetivel párban tűzte műsorra a művet. (forr.: Magyarország, 1997. április. 17.)
  19. Gaál Béla 1938-as Az ember néha téved című filmjének olasz remake-je. A filmet 2007-ben vette műsorára az Örökmozgó, hangbemondásos változatban. (forr.: Muszter Örökmozgóképújság, 2007. 10., 11. szám)
  20. A filmet a budapesti olasz nagykövetség mutatta be először 1947 nyarán Budapesten, meghívott közönség előtt. (forr.: Új Ember 1947. július 6. 6. old.) 1948-tól vetítették a mozik. (forr.: Kossuth Népe 1948. április 30. 6. old.) ● Az első szinkronizált változat a Magyar Televízió számára készült 1973-ban a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: [2]
  21. A filmet 1948 őszén kezdték játszani a budapesti mozik. (forr.: Hírlap, 1948. szeptember 11.) Majd 2006-tól műsorára tűzte az Örökmozgó (forr: Pesti Műsor, 2006. május 18.)
  22. A filmet feliratos változatban vetítette az Örökmozgó. (forr.: Pesti Műsor 2000. november 2. 86. old.)
  23. A filmet felirattal vetítette az Örökmozgó. (forr.: Muszter Örökmozgóképújság 2006. december 1.)
  24. Két epizódból álló szekccsfilm. Részei: 1. Emberi hang (Una voce umana) (1947) (Jean Cocteau színművéből) 2. Csoda (Il miracolo) (1948) (Ramón del Valle-Inclán elbeszélése nyomán). ● A filmet ebben a formában a Cocteau darabbal kapcsolatos jogi problémák miatt nem sokat vetítették. A második részt 1950-ben leválasztották, és két másik rövidfilmmel együtt egy új antológia, a The Ways of Love részeként kezdték el forgalmazni. ● Az eredeti filmet feliratos formában 1989-ben Rossellini életmű sorozat keretében játszotta az Örökmozgó (Mátra mozi) (forr.: Magyar Nemzet, 1989. november 22., 11. old.) ● A MTV 2 csatornája pedig 1991-ben tűzte műsorára szintén egy Rossellini-sorozat keretében, feliratos formában. (forr.: Népszabadság, 1991. október 3., 13. old.)
  25. Három rövidfilmből álló antológia. Részei: 1. A Day in the Country (Partie de Campagne, Jean Renoir, 1936), 2. Jofroi (Marcel Pagnol, 1934), 3. The Miracle (Il miracolo, Roberto Rossellini, 1948) ● Anna Magnani a harmadik részben látható. ● Amerikai katolikus szervezetek tiltakozása miatt az Il miracolo játszását az Egyesült Államokban előbb betiltották, majd 1952-ben engedélyezték.
  26. Az első szinkronos magyar változat a Magyar Televízió számára készült 1981-ben, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: [3] ● A művet először 1983-ban, a Magyar Televízió Visconti-sorozatának keretében vetítették Magyarországon (forr.: Fejér Megyei Hírlap, 1983. május 5., 5. old.)
  27. Az IMDb Vörösingesek – Anita Garibaldi címen hivatkozik rá. Külön-külön valóban forgalmazták mindkét címen a nagyvilágban, de magyarországi előadásának a mozi- és tévéműsorokban nincs nyoma.
  28. Az első magyar változat (szinkron) a Magyar Televízió számára készült 1967-ben, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: [4] A filmet az MTV 1968-ban mutatta be. (forr.: Tükör, 1968. március 12.)
  29. "Az öt epizódból álló film első részében színésznői karrierről álmodozó lányok a következő négy részben pedig a korszak nagy sztárjai láthatók." (Kurir) A Luchino Visconti által rendezett ötödik rész szól Anna Magnaninról. ● A film 1998-ban szerepelt a Duna Televízió műsorán. (forr: Kurir - reggeli kiadás 1998. március 11., 20. old.)
  30. A film Magyarországon nem került bemutatásra. Mivel azonban az alapjául szolgáló Tennessee Williams színdarabot a színházak már a ’60-as évektől Tetovált rózsa címen játsszák, a sajtó, a tévéműsorok és az IMDb is többnyire ezzel a címmel hivatkozik a filmre. ● Serafina Delle Rose szerepe Anna Magnani legtöbb elismerést hozott alakítása: 1955: Oscar, az Amerikai- és a New Yorki Filmkritikusok díja, 1956: Golden Globe, 1957: BAFTA-díj ● A Tetovált rózsa IMDb adatlapja [5]
  31. A filmben megjelennek a Teresa Venerdì 1941-es felvételei, Magnani ezeken szerepel.
  32. A sajtóban előfordul Letizia nővér címmel is.
  33. Bár a film Magyarországon nem került bemutatásra, a szakirodalomban, és a sajtóban Vad a szél címen is hivatkoznak rá.
  34. A filmet 2005-ben tűzte műsorára a Filmmúzeum tévécsatorna. (forr.: Népszava Műsormagazin, 2005. július 20. 19. old.)
  35. Az első magyar változat (szinkron) a Magyar Televízió számára készült 1976-ban, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: [6] A filmet az MTV 1977-ben tűzte műsorára.
  36. A filmet 1965 nyarán vetítették először a mozik Magyarországon. (forr.: Hétfői Hírek 1965. június 21.) ● Az első magyar szinkronváltozat a Magyar Televízió számára készült 1980-ban, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: [7]
  37. Hat epizódból álló szkeccsfilm. Magnani az ötödik (La famiglia) történetben látható. ● Az első magyar változat (szinkron) a MOKÉP számára készült 1968-ban a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: [8] A filmet 1968 februárjától vetítették a mozik Magyarországon.
  38. A filmet 1972 novemberétől játszották Magyarországon a mozik. (forr.: Esti Hírlap 1972. november 15.) ● Az első magyar szinkronváltozat a Magyar Televízió számára készült 1977-ben, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: [9]
  39. A három epizód különböző történeteket mesél el, melyekben Magnani más-más karaktert alakít. ● A három film magyar változata (szinkron) a Magyar Televízió számára készült 1975–1976-ban, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: [10] [11] [12] ● A filmeket az MTV mutatta be 1975–1977-ben, különböző időpontokban.
  40. A filmet 1977-ben tűzte műsorára a Magyar Televízió. (forr.: Népszabadság 1977. március 11., 9. old.)
  41. A filmet 1973 őszétől játszották a mozik Magyarországon, feliratos formában. (forr.: Film Színház Muzsika 1973. szeptember 29., 30. old.) ● Szintén felirattal adta 2002-től kezdve többször is a Duna-, majd az MTV. (forr.: Fejér Megyei Hírlap 2002. június 02., 17. old.) ● Magyar szinkront a Zone Stúdió készített a filmhez. Ebben a formában az MGM csatorna vetítette 2007-ben ISzDb: [13]

További információk szerkesztés