Apaj (Magyarország)

magyarországi község Pest vármegyében
(Apajpuszta szócikkből átirányítva)

Apaj község Pest vármegyében, a Ráckevei járásban.

Apaj
Az apaji református templom
Az apaji református templom
Apaj címere
Apaj címere
Apaj zászlaja
Apaj zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásRáckevei
Jogállásközség
PolgármesterNovák Pál (független)[1]
Irányítószám2345
Körzethívószám24
Népesség
Teljes népesség1087 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület71,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′, k. h. 19° 37′Koordináták: é. sz. 47° 15′, k. h. 19° 37′
Apaj (Pest vármegye)
Apaj
Apaj
Pozíció Pest vármegye térképén
Apaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Apaj témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Kiskunsági Nemzeti Park nyugati határán fekszik, Budapesttől 50 kilométerre délre, Dömsödtől és a Ráckevei-Dunától 8 kilométerre keletre.

A szomszédos települések: északkelet és kelet felől Bugyi, dél felől Kunszentmiklós, nyugat felől Dömsöd, északnyugat felől pedig Kiskunlacháza. Kevés híja van annak, hogy nem határos délnyugat felől még Tass községgel is.

Megközelítése szerkesztés

A település központján, annak főutcájaként végighalad észak-déli irányban az 5203-as út, ezen érhető el Kiskunlacháza és Kunszentmiklós felől is. Az ország távolabbi részei felől a legfontosabb közúti elérési útvonala az 51-es főút, amelyről Dömsödnél letérve érhető el, az 52 305-ös számú mellékúton.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 150-es számú Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonala érinti; a vonalnak hivatalosan ugyan nincs megállási pontja Apaj területén, de Dömsöd vasútállomása alig pár lépésre van a falu belterületének nyugati szélétől, így ma már sokkalta inkább tekinthető Apaj, mintsem a bő 7 kilométerre elterülő Dömsöd állomásának.

Története szerkesztés

Első fennmaradt okleveles említése (Opoy) 1291-ből való.

Egy ideig királynői birtok volt, majd a Margitszigeti apácák tulajdonába került, de volt – többek között – a Balassa családé is.

A 15. században két településrészből állt, Alsóapajból és Felsőapajból.

A török hódoltság idején elpusztult, és csak a 19. század során népesült be újra. Akkori neve Apajpuszta volt.

1945 után uradalmi központ jellege megszűnt, s közigazgatásilag Dömsödhöz csatolták.

1985-ben vált ismét önálló községgé, elsősorban a Kiskunsági Állami Gazdaság fejlődésének köszönhetően.

2008-ban közös körjegyzőséget hozott létre Dömsöd községgel.

Apaj régen híres volt ló- és szarvasmarha-tenyésztéséről, de nemzetközi hírű versenyló-vérvonala már a múlté. Jelentős viszont a közelben élő túzokok állománya.

1967-től 2006-ig minden évben itt rendezték meg a Kiskunsági Pásztor- és Lovasnapokat.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Hubay Ádám (MDF)[3]
  • 1994–1998: Hubay Ádám (független)[4]
  • 1998–2002: Hegedűs Lajosné (független)[5]
  • 2002–2004: Hegedűs Lajosné (független)[6]
  • 2004–2006: Hegedűs Lajosné (független)[7]
  • 2006–2010: Novák Pál (független)[8]
  • 2010–2014: Novák Pál (független)[9]
  • 2014–2019: Novák Pál (független)[10]
  • 2019-től: Novák Pál (független)[1]

A településen 2004. október 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson az addigi polgármester is elindult, és meg is nyerte azt.[7]

Népesség szerkesztés

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1224
1231
1164
1107
1082
1087
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,1%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (18,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,4%, református 19,9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,8% (33,5% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei szerkesztés

  • Református templom, mely a Széchenyi-terv segítségével épült, és 2005. április 24-én szentelték fel
  • Millenniumi park
  • Felső-kiskunsági szikes puszta (a Kiskunsági Nemzeti Park része)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  6. Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. a b Apaj települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. október 10. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  8. Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  9. Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  10. Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  11. Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  12. Apaj Helységnévtár

További információk szerkesztés