Főmenü megnyitása

Aranyág, románul: Herneacova, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Aranyág (Herneacova)
Herneacova1.JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang falu
Községközpont Temesrékas
Irányítószám 307342
SIRUTA-kód 158341
Népesség
Népesség435 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság166 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Aranyág (Románia)
Aranyág
Aranyág
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 51′ 29″, k. h. 21° 30′ 58″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 29″, k. h. 21° 30′ 58″
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyág témájú médiaállományokat.
Aranyág egy régi térképen

FekvéseSzerkesztés

Temesrékastól északra, Sztancsafalva, Temesjenő, Sztancsafalva, Mélynádas és Temesrékas közt fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

A falutól északra a Hallstatti kultúrához tartozó erődített település maradványait fedezték fel.[2]

Aranyág nevét 1439-ben említette először oklevél Aranyaso, Aranyasa néven. A 15. században Haranag', 1808-ban Hernyakova, Hernjakova, 1913-ban Aranyág néven írták.

A 15. században a Bánffyak birtoka és a világosi uradalom része volt. A Hunyadiak alatt szerbek és románok telepedtek le itt, akik a település nevét Haranay-ra ferdítették. 1477-ben Hernyákfalva (Hernyakoviczi) néven, a borzlyuki uradalom tartozékai között szerepelt, ekkor Bánffi Miklós és Jakab birtoka volt. Mercy térképén Arankoszelo néven pusztaként, 1761-es térképen, pedig Hernakova alakban fordult elő.

A 19. század elején az Ippi Bydeskúthy család vásárolta meg a falut a kincstártól, majd 1834-ben Borosjenei Muslay László, Temes vármegye alispánjának birtoka lett. 1848-ban báró Ambrózyné Muslay Izabella és Maithényi Etelka birtoka. 1896-ban az előbbi birtokrész báró Ambrózy Gyuláé, az utóbbi a Langfelder- és Plohn-cég, valamint Bauer Mátyás tulajdona volt. A 20. század elején pedig báró Ambrózy Gyula volt a helység legnagyobb birtokosa. A Bydeskúthy-család Hanusfalváról katolikus vallású magyarokat és szlovákokat telepített ide.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott.

1910-ben 1414 lakosa volt. Ebből 964 román, 171 magyar, 149 német volt, melyből 1016 görögkeleti ortodox, 372 római katolikus, 16 izraelita volt.

LátnivalókSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  3. Szekernyés, János. A magyarság emlékjelei a Bánságban = Semne evocatoare ale magharimii în Banat = Evidence of Hungarian Presence in the Banat. Temesvár: HangArt Könyvek (2013). ISBN 9789730157932 

ForrásokSzerkesztés

  • Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.