Hanusfalva
Hanusfalva (szlovákul Spišské Hanušovce, németül Henschau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
| Hanusfalva (Spišské Hanušovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Késmárki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1340 |
| Polgármester | Jozef Dudžák |
| Irányítószám | 059 04 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | KK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 781 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 52 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 593 m |
| Terület | 14,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 20′ 05″, k. h. 20° 20′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 20′ 05″, k. h. 20° 20′ 40″ | |
| Hanusfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hanusfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Késmárktól 23 km-re északra, Szepesófalutól 6 km-re délre fekszik.
Története szerkesztés
A falut 1311-ben késmárki Henrik soltész alapította erdőirtással. 1313-ban „Henus” néven említik. 1343-ban „Hannuswagasa”, 1344-ben „Hannusfalva” néven szerepel az írott forrásokban. A Görgey és Berzeviczy családé, valamint 1593-ig a lándoki keresztesek birtoka, ekkor a palocsai Horváth család vásárolta meg. Lakói földművesek, favágók, pásztorok, fuvarosok voltak. 1605-ben 5 ház állt a faluban. 1689-ben egy elhagyott udvarházat említenek itt. 1703-ban a késmárki váruradalom része lett, majd 1724-ban Mednyánszky Pál birtoka, 1734-ben pedig a lőcsei Spillenberg családé. 1787-ben 83 házában 601 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HANUSFALVA. Hansdorf, Haritsán. Tót falu Szepes Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Bélához 1 2/4 mértföldnyire, legelője jó, de szűken elég, határjának fele ha szorgalmatosan miveltetik jó gabonát terem.”[2]
1828-ban 93 háza volt 682 lakossal. 1847-ben lakói közül sokan Temesvár vidékére költöztek. A falut a 18. és 19. században több járvány, tűzvész és árvíz pusztította.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hanusfalva, tót falu, Szepes vmegyében, Ófaluhoz délre 1 órányira: 683 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Kastély. Sok erdő és legelő. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. p. Késmárk.”[3]
1902-ben alakult meg a helyi hitelszövetkezet. 1918-ban átmenetileg lengyel csapatok szállták meg. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 467, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2011-ben 749 lakosából 740 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent András apostolnak szentelt római katolikus plébániatemploma 14. századi eredetű, de 1763-ban teljesen átépítették, eredeti elemei alig észrevehetőek.
- Mai kastélya a 19. század első felében épült klasszicista stílusban, homlokzatán timpanonnal.
- Késő barokk kápolnája a 18. század közepén épült.
- Klasszicista kápolnája a 19. század első felében épült.
Híres személyek szerkesztés
- Itt hunyt el 1904-ben Gergelyi Tivadar országgyűlési képviselő.
- Itt szolgált Fábri Sámuel evangélikus lelkész, tanár.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források szerkesztés
- Majeriková-Molitoris, M. - Majeriková, I.: Spišské Hanušovce (1313-2013)
