Főmenü megnyitása

Bácskeresztúr vagy helyi néven Oroszkeresztúr (szerbül Руски Крстур, Ruski Krstur ; ruszinul Руски Керестур, Ruski Kerestur ; horvátul Baćki Krstur) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzet kúlai községében. A Vajdaság legnagyobb arányában ruszin lakta települése. A települést a 18. század közepén alapították a Kárpátokról idevonult ruszinok. A Bácskeresztúri egyházmegye (korábbi nevén Szerbiai apostoli exarchátus) püspöki székhelye.

Bácskeresztúr (Руски Крстур, Руски Керестур)
A görögkatolikus ruszin Szent Miklós-székesegyház
A görögkatolikus ruszin Szent Miklós-székesegyház
Közigazgatás
Ország Szerbia
KörzetNyugat-bácskai
KözségKúla
Rang falu
Alapítás éve1751
Irányítószám 25233
Körzethívószám 025
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság84 m
Terület58,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bácskeresztúr (Szerbia)
Bácskeresztúr
Bácskeresztúr
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 33′ 28″, k. h. 19° 24′ 34″Koordináták: é. sz. 45° 33′ 28″, k. h. 19° 24′ 34″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácskeresztúr témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Bácska középső részén fekszik, magasabb löszhátságon. A települést délnyugaton a Duna–Tisza–Duna-csatornarendszer egyik mellékága szeli át. Áthalad rajta egy fontos útvonal is, az M-3-as magisztrális út.

TörténeteSzerkesztés

A kárpátokontúli területekről származó ruszinok 1745-46-ban érkeztek erre a vidékre, s itt megalapították saját településüket.


Demográfiai változásokSzerkesztés

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
5874 6115 5873 5960 5826 5636 5213[1]

Etnikai összetételSzerkesztés

Nemzetiség Szám %
Ruszinok 4483 85,99
Szerbek 263 5,04
Cigányok 76 1,45
Magyarok 73 1,40
Ukránok 61 1,17
Horvátok 38 0,72
Montenegróiak 37 0,70
Jugoszlávok 31 0,59
Szlovákok 30 0,57
Muzulmánok 9 0,17
Szlovének 3 0,05
Macedónok 3 0,05
Egyéb/Ismeretlen[2]

OktatásSzerkesztés

A településen működik a "Petro Kuzmjak" általános iskola, gimnázium és diákotthon, amely egész Európában az egyetlen olyan intézmény, ahol ruszin nyelven folyik az oktatás-nevelés. A gimnáziumban 2009 óta van turisztikai technikus szakirány is. Az iskola befogadóképessége 250 fő, míg a diákotthoné 70.

KultúraSzerkesztés

Bácskeresztúr a vajdasági ruszinok művelődési és kulturális központja is. Itt rendezik meg a Червена Ружа (Vörös rózsa) nevű kulturális rendezvényt, és itt nyomtatják a Руске Слово c. vajdasági ruszin hetilapot.

VallásSzerkesztés

2003. augusztus 28-án alakult meg bácskeresztúri székhellyel a Szerbia-Montenegrói apostoli exarchátus, amelyet a Kőrösi egyházmegye egyházmegye területébő választottak le. A nevéből 2013. január 19-én elhagyták Montenegrót, így innentől fogva Szerbiai apostoli exarchátusnak, 2018. december 6-ától Bácskeresztúri egyházmegyének hívnak.[3]

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés