Bächer Iván
Bächer Iván (Budapest, 1957. március 25. – Budapest, 2013. december 2.) magyar író, újságíró, publicista, tanár.
| Bächer Iván | |
 | |
| A Körkép 90 antológiában megjelent fényképe Csigó László felvétele | |
| Élete | |
| Született |
1957. március 25. Budapest |
| Elhunyt |
2013. december 2. (56 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Bächer Mihály |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | regény, publicisztika |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bächer Iván témájú médiaállományokat. | |
ÉletpályájaSzerkesztés
Édesapja Bächer Mihály zongoraművész, édesanyja Malecz Erika építész, dédapja Thury Zoltán író, újságíró volt. Apai nagyanyjának, Thury Erzsébetnek a húga pedig Thury Zsuzsa író.
A kispesti Wekerletelepen nőtt fel, ami később folyamatos visszatérő motívuma lett írásainak. Az ELTE történelem–pedagógia szakán végzett 1981-ben. 1981–1988 között a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanított történelmet, később egy ideig óraadó tanár volt. 1989–1991 között a Magyarország, 1991-től a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa volt.
2013. december 2-án, hosszú, súlyos betegség után egy budapesti kórházban érte a halál.
2013. december 21-én a Fiumei úti Nemzeti Sírkert szóróparcellájában vettek tőle végső búcsút.[1]
Publicisztikai és egyéb tevékenységeSzerkesztés
.jpg)
1981-től kezdődően jelentek meg szépirodalmi igényű írásai az Élet és Irodalom, az Új Tükör és a Magyarország hasábjain. A Népszabadság Hétvége rovatának állandó szerzője; az utolsó előtti oldalon rendszeresen jelentek meg benne írásai, de tárcával, publicisztikával is jelentkezett olykor, amelyben nem titkolta baloldali érzelmeit.[2]
2009 nyarán erős hullámokat keltett egy írása, amelyben kemény kritikával illette az MSZP–SZDSZ-kormányt, korrupcióval vádolva őket, majd arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a „fasisztákra” kell szavaznia. Az írást a Magyar Hírlap a szerző engedélye nélkül jelentette meg.[3]
2005-től kezdődően önálló esteken is szerepelt, ahol műveiből adtak elő részleteket az ő zongorajátéka mellett. Ilyen a Spinoza Házban előadott Kocsmázás és Pár történetek, az IBS Színpadon előadott Hatlábú est vagy a Konyha-mazurka. Ezekben általában Gyabronka József volt a partnere.[4]
Díjai, elismeréseiSzerkesztés
- 1993 Benamy-díj
- 1993 Az év újságírója-díj (Népszabadság)
- 1993 Gábor Andor-díj
- 1995 Népszabadság-díj
- 2000 Pethő Tibor-emlékérem
- 2000 Táncsics Mihály-díj
- 2001 Budapestért díj
- 2001 Demény Pál-emlékérem
- 2002 Gundel művészeti díj
- 2013 XIII. kerület díszpolgára [5]
MűveiSzerkesztés
KönyvekSzerkesztés
- Bächer Iván–Teknős Miklós: Újlipócia; 2. jav., bőv. kiad.; Ab Ovo, Bp., 2014
- Zsál (Ab Ovo Kiadó, 2013)
- Utóíz (Ab Ovo Kiadó, 2013)
- Kurgast (Ab Ovo Kiadó, 2012)
- Idegen ország (Ab Ovo Kiadó, 2012)
- Hatlábú (sőt több) (Ab Ovo Kiadó, 2012)
- Sétatárs (Ab Ovo Kiadó, 2011)
- Kószáló (Ab Ovo Kiadó, 2011)
- Emberevő (Ab Ovo Kiadó, 2011)
- Igazad van, Loncikám (Ab Ovo Kiadó, 2010)
- Megyek Budára (Ab Ovo Kiadó, 2010)
- Ököllel a zongorát (Ab Ovo Kiadó, 2010)
- Emma asszony szakácskönyve (Vince Kiadó, 2009)
- Világörökség (Bookart Kiadó, 2009)
- Újlipócia (Teknős Miklós fényképeivel, Ulpius-ház Könyvkiadó, 2009)
- Kocsmazaj (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2009)
- Névsorolvasó (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2008)
- Intőkönyv (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2008)
- Vendégkönyv (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007)
- Ruccanások (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007)
- Klétka (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2006)
- Zónázó (Népszabadság Könyvek, 2006)
- 150 év. Megannyi budapesti íz (Jaffa Kiadó, 2006)
- Hatlábú – Ebkönyv (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2005)
- Kutya Mandovszky (Göncöl Kiadó, 2005)
- Nagypapa hűlt helye (Göncöl Kiadó, 2004)
- Hogyan kell a nőkkel bánni (Göncöl Kiadó, 2003)
- Kezdőbetűk – A város – Levélregény (Göncöl Kiadó, 2002)
- Haláltánc (Göncöl Kiadó, 2002)
- Az elhagyott falu (Göncöl Kiadó, 2001)
- A zongora helye (Göncöl Kiadó, 2001)
- Elindulni három nővel (Göncöl Kiadó, 2000)
- Vándorbab (Göncöl Kiadó, 1999)
- Helyek (Molnár Gál Péterrel, Göncöl Kiadó, 1998)
- Rötúr (Göncöl Kiadó, 1997)
- Budapest (Révész Tamás fotóművésszel, Herald Kiadó, 1996)
- Íz-lelő (Greger Média, 1993)
- Kék Duna keringő (Budapest, 1991)
- Levélregény (Kozmosz Könyvek, 1990)
- A város (Kozmosz Könyvek, 1986)
SzíndarabokSzerkesztés
- Az én zsidó kabarém (bemutató: 2008, Spinoza Ház)[6][7]
- Oszkár (bemutató: 1985)[8]
- Ebéd (egyfelvonásos, bemutató: 1987)
- New York-i kaszinó (egyfelvonásos, bemutató: 1987)[9]
HangoskönyvekSzerkesztés
- Hatlábú (ebkönyv) (elmondja: Gyabronka József, Kossuth Kiadó, 2010)
- Zene-Szó 1 – Vendég (elmondja: Gyabronka József, zongorázik: a szerző, Göncöl Kiadó, 2004)
FilmSzerkesztés
SzereplőkéntSzerkesztés
- Komorok - Komor Vilmos nyomában Marosvásárhelyen (Duna Televízió) Riporter Bächer Iván, közreműködő Mestitz Júlia, Spielmann Mihály, Székely László, operatőr Bálint Arthur, rendező Sipos András
- Kolozsvári mozaik - Négy történet a vészkorszak idejéből (Cinemafilm) Riporter Bächer Iván, közreműködő Ferencz Judit, Muresan Judit, Nussbaum László, Szilágyi Júlia, operatőr Xantus Gábor, rendező Sipos András
- Séták Bächer Ivánnal Újlipóciában (Duna Televízió) Riporter Bächer Iván, közreműködő Angyal Ádám, Jász István, Kamondi, Törley, operatőr Mánfai Miklós, rendező Sipos András
ÍrókéntSzerkesztés
ForgatókönyvkéntSzerkesztés
- Bekerítve (magyar operafilm, 1990, rendező: Molnár György)
SzármazásaSzerkesztés
| Bächer Iván (Budapest, 1957. márc. 25. – Budapest, 2013. dec. 2.) író, újságíró, tanár |
Apja: Bächer Mihály (Budapest, 1924. júl. 22. – Budapest, 1993. ápr. 6.) zongoraművész |
Apai nagyapja: Bächer Károly (Budapest, 1888. jún. 6. – Budapest, 1969. dec.) textilkereskedő |
Apai nagyapai dédapja: Bächer Móric (Böhmisch-Leipa, 1848. ápr. 27. – Budapest, 1911.) kereskedő |
| Apai nagyapai dédanyja: Jónás Szidónia (Pest, 1866. szept. 2. – Budapest, 1943.) | |||
| Apai nagyanyja: Thury Erzsébet Regina (Budapest, 1899. júl. 17. – Budapest, 1971. ápr. 22.)[15] |
Apai nagyanyai dédapja: Thury Zoltán[16] (Kolozsvár, 1870. márc. 7. – Budapest, 1906. aug. 27.) író, újságíró | ||
| Apai nagyanyai dédanyja: Márton Gizella (Budapest, 1875. febr. 12. – Budapest, 1958. dec. 5.) | |||
| Anyja: Malecz Erika (Budapest, 1926. jún. 28. – Budapest, 1989. szept. 6.) építészmérnök |
Anyai nagyapja: Szigevics Béla (Budapest, 1893. márc. 28. – Budapest, 1976. jún. 22.) építészmérnök |
Anyai nagyapai dédapja: Szigevics Károly nyomdász | |
| Anyai nagyapai dédanyja: Holczer Anna | |||
| Anyai nagyanyja: Malecz Mária (Budapest, 1904. febr. 19.- Budapest, 1983. júl. 15.) |
Anyai nagyanyai dédapja: Malecz Béla (Usztye, 1878. ápr. 22. – Budapest, 1956. máj. 15.) szabómester | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja: Kornéli Rozália (Tóváros, 1878. nov. 17.- Budapest, 1909.) |
További információkSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Végső búcsú Bächer Ivántól
- ↑ Ulpius kiadó - Szerzőink. [2008. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 3.)
- ↑ Bächer ma a Népszabadságban veri ököllel a zongorát (index.hu)
- ↑ Kultúr-kocsma - antropos.hu
- ↑ A XIII. kerületi díszpolgárai
- ↑ Az én zsidó kabarém
- ↑ Keserű kabaré (blogbejegyzés). [2010. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 30.)
- ↑ Könyvheti beszélgetés, 1998
- ↑ Móricz Zsigmond Színház archívum
- ↑ Presszó (2008), IMDB adatlap
- ↑ Bächer adatlapja az IMDB-n
- ↑ Bächer Iván: Kutyamandovszky. Göncöl Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 963-918-322-9
- ↑ Bächer Iván: Rötúr. Göncöl Kiadó, Budapest, 1997 ISBN 963-787-591-3
- ↑ Malecz Béla és Kornéli Rozália házassági anyakönyvi bejegyzése, Budapest VIII. kerület, 1903. jún. 14. – 1903/585
- ↑ Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1038/1971. folyószám.
- ↑ Thury Zoltán gyászjelentése
