Balogh Ferenc (építész)
Balogh Ferenc (Kolozsvár, 1941. március 9. – Budapest, 2002. október 29.)[1] romániai magyar építészmérnök. Balogh Edgár fia.
| Balogh Ferenc | |
 | |
| Balázs Sándor (bal), Balogh Ferenc (jobb) (Csomafáy Ferenc felvétele) | |
| Született | 1941. március 9. Kolozsvár |
| Elhunyt | 2002. október 29. (61 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Balogh Edgár |
| Foglalkozása | építészmérnök |
| Sírhelye | Házsongárdi temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja szerkesztés
A kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban érettségizett,(1957) ugyanitt a Politechnikai Intézetben szerzett diplomát. 1966-tól a kolozsvári Kutató és Tervező Intézet főtervezőmérnöke.
Első írása a Korunkban jelent meg (1967), itt s az Utunk, A Hét hasábjain foglalkozott építészettörténeti és urbanisztikai kérdésekkel. E témakörbe kapcsolódik a Korunk Könyvek sorozatában utószavával és jegyzeteivel megjelent Betekintés korunk építőművészetébe című kötet (1975). A Korunk Évkönyv 1980 Eklektika, szecesszió és kezdeti modern című tanulmányát közölte.
1989 után feladta tervezőmérnöki állását, belevetette magát a közösségi munkába. A rendszerváltás első hónapjaiban elvállalta Kolozsvár alpolgármesteri tisztségét, közben civil szervezetet alapított, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot, az erdélyi magyar műemlékekre gondolva. Aktív szerepet vállalt abban a munkaközösségben is, amely előkészítette a dokumentációt, hogy Kolozsvár központját a világörökség részévé nyilváníthassák.
1993-tól az RMDSZ új önkormányzati struktúrájában is munkát vállalt, közben négy évig Kolozs megye tanácsosaként, később pedig az Unitárius Egyház főgondnokaként szolgálta a magyar közösségét. Vezetőségi tagja lett az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek (EMKE), tagja volt az EME-nek, s amikor megalakult az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma, akkor évekig titkára volt a Közművelődési Szaktestületnek.[2]
Balogh Ferenc, mint a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke szervezte meg 1997. december 20-án a Kós Károly emlékestet Kolozsvárott, a nagy erdélyi építész halálának 20. évfordulója alkalmából. Bevezető előadást Balogh Ferenc tartott, a megemlékezés további előadói Lászlóffy Aladár, Murádin Jenő, Kötő József, Sas Péter.[3]
Írásaiból szerkesztés
- Balogh Ferenc: Debreczeni László : az építő és iparművész. Bukarest : Kriterion Kiadó, 1983. (Monográfia.)
- Balogh Ferenc: Kós Károly építészeti stílusáról. (Könyvrészlet.) Marosvásárhely, 1995.[4]
- Balogh Ferenc: Kós Károly műemlékvédelmi tevékenységéről. (Könyvrészlet.) Marosvásárhely, 1995.[5]
Társasági tagság szerkesztés
- Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (elnök, 1990 — 2002)[6]
Irodalom szerkesztés
- N. E. szignó alatt Nagy Elemér: Betekintés korunk építőművészetébe. Magyar Építőművészet, Budapest, 1979/6.
- Németh Júlia: Organikus építészet. Makovecz Imre ismét Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), 2000. június 22. (A rendezvény kolozsvári vendége Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke)
- Dáné Tibor Kálmán: Balogh Ferenc (1941–2002). Szabadság (Kolozsvár), 2002. október 31.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A műemlékvédő Balogh Ferenc, Művelődés, Kolozsvár, 2010. május
- ↑ A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája, 2002. október 31.
- ↑ Az emlékest helyszíne: GYMAE lásd Szabadság, Kolozsvár, 1997. december 20.
- ↑ Kós Károly egyetemessége felé. Tanulmányok, cikkek, emlékezések, levelek és dokumentumok. Az anyagot összegyűjtötte Finna Géza. Az előszót írta Mészáros József. Marosvásárhely, 1995, Kós Károly Alapítvány. 128 p. ill.
- ↑ Kós Károly egyetemessége felé. i.m.
- ↑ 2000. június 21-én építészeti kiállítás nyílt Kolozsvárott
Források szerkesztés
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
.svg){kind=small}