Főmenü megnyitása

Balogh Ferenc (építész)

(1941–2002) magyar építész

Balogh Ferenc (Kolozsvár, 1941. március 9.Budapest, 2002. október 29.)[1] romániai magyar építészmérnök. Balogh Edgár fia.

Balogh Ferenc
Balázs Sándor (bal), Balogh Ferenc (jobb) (Csomafáy Ferenc felvétele)
Balázs Sándor (bal), Balogh Ferenc (jobb) (Csomafáy Ferenc felvétele)
Született 1941. március 9.
Kolozsvár
Elhunyt 2002. október 29. (61 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
SzüleiBalogh Edgár
Foglalkozása építészmérnök
Sírhely Házsongárdi temető

ÉletútjaSzerkesztés

A kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban érettségizett, ugyanitt a Politechnikai Intézetben szerzett diplomát. 1966-tól a kolozsvári Kutató és Tervező Intézet főtervezőmérnöke.

Első írása a Korunkban jelent meg (1967), itt s az Utunk, A Hét hasábjain foglalkozott építészettörténeti és urbanisztikai kérdésekkel. E témakörbe kapcsolódik a Korunk Könyvek sorozatában utószavával és jegyzeteivel megjelent Betekintés korunk építőművészetébe c. kötet (1975). A Korunk Évkönyv 1980 Eklektika, szecesszió és kezdeti modern c. tanulmányát közölte.

1989 után feladta tervezőmérnöki állását, belevetette magát a közösségi munkába. A rendszerváltás első hónapjaiban elvállalta Kolozsvár alpolgármesteri tisztségét, közben civil szervezetet alapított, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot, az erdélyi magyar műemlékekre gondolva. Aktív szerepet vállalt abban a munkaközösségben is, amely előkészítette a dokumentációt, hogy Kolozsvár központját a világörökség részévé nyilváníthassák.

1993-tól az RMDSZ új önkormányzati struktúrájában is munkát vállalt, közben négy évig Kolozs megye tanácsosaként, később pedig az Unitárius Egyház főgondnokaként szolgálta a magyar közösségét. Vezetőségi tagja lett az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek (EMKE), tagja volt az EME-nek, s amikor megalakult az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma, akkor évekig titkára volt a Közművelődési Szaktestületnek.[2]

Balogh Ferenc, mint a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke szervezte meg 1997. december 20-án a Kós Károly emlékestet Kolozsvárott, a nagy erdélyi építész halálának 20. évfordulója alkalmából. Bevezető előadást Balogh Ferenc tartott, a megemlékezés további előadói Lászlóffy Aladár, Murádin Jenő, Kötő József, Sas Péter.[3]

ÍrásaibólSzerkesztés

  • Balogh Ferenc: Debreczeni László : az építő és iparművész. Bukarest : Kriterion Kiadó, 1983. (Monográfia.)
  • Balogh Ferenc: Kós Károly építészeti stílusáról. (Könyvrészlet.) Marosvásárhely, 1995.[4]
  • Balogh Ferenc: Kós Károly műemlékvédelmi tevékenységéről. (Könyvrészlet.) Marosvásárhely, 1995.[5]

Társasági tagságSzerkesztés

  • Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (elnök, 1990 — 2002)[6]

IrodalomSzerkesztés

  • N. E. szignó alatt Nagy Elemér: Betekintés korunk építőművészetébe. Magyar Építőművészet, Budapest, 1979/6.
  • Németh Júlia: Organikus építészet. Makovecz Imre ismét Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), 2000. június 22. (A rendezvény kolozsvári vendége Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke)
  • Dáné Tibor Kálmán: Balogh Ferenc (1941-2002). Szabadság (Kolozsvár), 2002. október 31.

ForrásokSzerkesztés

  1. A műemlékvédő Balogh Ferenc, Művelődés, Kolozsvár, 2010. május
  2. A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája, 2002. október 31.
  3. Az emlékest helyszíne: GYMAE lásd Szabadság, Kolozsvár, 1997. december 20.
  4. Kós Károly egyetemessége felé. Tanulmányok, cikkek, emlékezések, levelek és dokumentumok. Az anyagot összegyűjtötte Finna Géza. Az előszót írta Mészáros József. Marosvásárhely, 1995, Kós Károly Alapítvány. 128 p. ill.
  5. Kós Károly egyetemessége felé. i.m.
  6. 2000. június 21-én építészeti kiállítás nyílt Kolozsvárott

Külső hivatkozásokSzerkesztés