A Benthophilus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó nem.

Infobox info icon.svg
Benthophilus
Benthophilus nudus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Benthophilinae
Beling & Iljin, 1927
Nemzetség: Benthophilini
Nem: Benthophilus
Eichwald, 1831
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Benthophilus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Benthophilus témájú kategóriát.

ElőfordulásukSzerkesztés

A Benthophilus-fajok fő előfordulási területe a Kaszpi-tenger, azonban néhány faj a Fekete- és az Azovi-tengerben is megtalálható. E tengerekbe ömlő nagy folyók torkolatvidékén is fellelhetők; ilyen folyók: Déli-Bug, Dnyeszter, Don, Duna, Kubán és Volga. A Benthophilus nudus a Dnyeper folyóba is behatolt és itt inváziós fajjá vált.

MegjelenésükSzerkesztés

E halak hossza fajtól függően 3-15 centiméter között van. Néhány Benthophilus-faj álla alatt bajuszszál látható. Sokuk szeme mögött és testükön dudorok vannak.

ÉletmódjukSzerkesztés

Édesvízi és brakkvízi gébfélék, amelyek élőhelyük mélyebb pontjait részesítik előnyben. Télen még mélyebbre, akár 200 méter mélyre is lehúzódnak. Táplálékuk puhatestűek, férgek, árvaszúnyoglárvák, rákok és kisebb halak.

Legfeljebb 1-2 évig élnek.

SzaporodásukSzerkesztés

Az ívási időszakuk fajtól függően április–november között van. Csak egy ívási időszakot érnek meg, mivel ívás után elpusztulnak. Egyes fajnál a hím néhány hétig többet él, mint a nőstény, mivel őrzi és gondozza az ikrákat. A nőstény az ikrákat elpusztult puhatestűek házaiba rakja le.

RendszerezésSzerkesztés

A nembe az alábbi 18 faj tartozik:[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Boldyrev V.S., Bogutskaya N.G. (2007) Revision of the tadpole-gobie of the genus Benthophilus (Teleostei: Gobiidae). Ichthyol. Explor. Freshwaters, 18(1): 31-96.[1]

ForrásokSzerkesztés

  • Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  • Benthophilus at FishBase
  • Berg, L.S., 1965. Freshwater fishes of the U.S.S.R. and adjacent countries. volume 3, 4th edition. Israel Program for Scientific Translations Ltd, Jerusalem. (Russian version published 1949).
  • Reshetnikov, Y.S., 2003. Atlas of Russian freshwater fishes, Vol. 2. Moscow Nauka.
  • Reshetnikov, Y.S., N.G. Bogutskaya, E.D. Vasil'eva, E.A. Dorofeeva, A.M. Naseka, O.A. Popova, K.A. Savvaitova, V.G. Sideleva and L.I. Sokolov, 1997. An annotated check-list of the freshwater fishes of Russia. J. Ichthyol. 37(9):687-736.
  • Boldyrev, V.S. and N.G. Bogutskaya, 2007. Revision of the tadpole-gobies of the genus Benthophilus (Teleostei: Gobiidae). Ichthyol. Explor. Freshwat. 18(1):31-96.
  • Bogutskaya, N.G. and A.M. Naseka, 2002. REGIONAL CHECK-LISTS: Volga River Drainage Area. In Website and Database: "Freshwater Fishes of Russia": A Source of Information on the Current State of the Fauna. Zoological Institute RAS.
  • Coad, B.W., 1998. Systematic biodiversity in the freshwater fishes of Iran. Ital. J. Zool. 65:101-108.
  • McAllister, D.E., 1990. A working list of fishes of the world. Copies available from D.E. McAllister, Canadian Museum of Nature, P.O. Box 3443, Ottawa, Ontario K1P 6P4, Canada. 2661 p. plus 1270 p. Index.
  • Boldyrev, V.S. and N.G. Bogutskaya, 2004. Description of two new species of tadpole-gobies (Teleostei: Benthohilus). Zoosyst. Rossica 13(1):129-135.
  • Miller, P.J., 1986. Gobiidae. p. 1019-1085. In P.J.P. Whitehead, M.-L. Bauchot, J.-C. Hureau, J. Nielsen and E. Tortonese (eds.) Fishes of the North-eastern Atlantic and the Mediterranean. Volume 3. UNESCO, Paris.
  • ITIS szerinti rendszerbesorolása
  • http://www.iucnredlist.org/apps/redlist/search