Bocsár (település)

település Szerbiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. december 2.

Bocsár (szerbül Бочар / Bočar, németül Botschar) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzet törökbecsei községében.

Bocsár (Бочар / Bočar)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségTörökbecse
Rangfalu
Irányítószám23274
Körzethívószám+381 23
Népesség
Teljes népesség1488 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság81 m
Terület50,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 46′ 10″, k. h. 20° 16′ 34″45.769444°N 20.276111°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 10″, k. h. 20° 16′ 34″45.769444°N 20.276111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bocsár témájú médiaállományokat.
A görögkeleti templom
Bocsár egy régi térképen

Nagykikindától délnyugatra, Beodra északi szomszédjában fekszik.

Története

szerkesztés
 
Bayer Alajos kastélya Bocsáron (1914)

Bocsár Árpád-kori település, melyet 1211-ben említettek először az oklevelek, mint a csanádi várnépek lakhelyét, melynek első ismert birtokosa egy Bocsár nevű várjobbágy volt.

1238-ban IV. Béla király a birtokot kivette a csanádi vár külső birtokai közül és Barc fia Miklós ispánnak, valamint a székesfehérvári János-lovagoknak adományozta.

13371360. között a Telegdy család szerezte meg a birtokot. A Telegdy család tagjai közül Telegdy János, a neki jutott részt Bocsárd nevű hű szolgájának adományozta, ő lett a Bocsári család megalapítója. A család később Bocsáron nemesi kúriát építtetett és fontos szerepet játszott a település életében.

A 15. század közepén Muronyi Kónya Demeter szerzett itt részbirtokokat, melyeket később özvegye, Posztós Agatha, a budai káptalannak adományozott.

Az 1564. körüli időktől egész török hódoltság alatt az elpusztult települések között említették, és még az 17231725-ös Mercy-féle térkép is pusztaként jelölte, majd 1779-ben már szerbektől lakott helységként volt említve.

1803-ban Hertelendy József, a Hertelendy család torontáli ágának megalapítója, vásárolta meg a kincstártól Bocsár falut és a hozzá tartozó ötszáz holdat 73329 forint 4 krajcárért.

1821-től Zsombolyáról és Nagybecskerekről érkezett németeket kezdtek itt letelepedni, akiknek lélekszáma idővel meghaladta a szerbekét is.

1839-ben Hertelendy József halála után, birtokait Ignác, Miksa és Károly nevű fiai három részre osztották. Hertelendy Ignácz főispán részét Kiszlinger József és Pacsu Demeter vették meg. Hertelendy Miksa és Károly 18801890. adta el birtokait. Később báró Baich Iván, Bayer Alajos, Kislapási Juhász Zsigmondné Hertelendy Margit és gyermekei, özvegy Deutsch Adolfné, Bocsár község és Gaisin György testőrőrnagy lettek a település birtokosai.

Népesség

szerkesztés

Demográfiai változások

szerkesztés
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2848 2735 2620 2328 2095 2007 1895[2] 1488[1]

Etnikai összetétel

szerkesztés
Nemzetiség Szám %
Szerbek 1521 80,26
Magyarok 215 11,34
Jugoszlávok 62 3,27
Cigányok 22 1,16
Szlovákok 5 0,26
Macedónok 5 0,26
Horvátok 4 0,21
Szlovének 3 0,15
Muzulmánok 3 0,15
Montenegróiak 2 0,10
Ruszinok 1 0,05
Románok 1 0,05
Németek 1 0,05
Bunyevácok 1 0,05
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek

szerkesztés

Hivatkozások

szerkesztés