Bocsár (település)
Bocsár (szerbül Бочар / Bočar, németül Botschar) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzet törökbecsei községében.
Bocsár (Бочар / Bočar) | |
A római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Közép-bánsági |
Község | Törökbecse |
Rang | falu |
Irányítószám | 23274 |
Körzethívószám | +381 23 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1488 fő (2011)[1] +/- |
Népsűrűség | 38 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 81 m |
Terület | 50,5 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 46′ 10″, k. h. 20° 16′ 34″45.769444°N 20.276111°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 10″, k. h. 20° 16′ 34″45.769444°N 20.276111°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bocsár témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésNagykikindától délnyugatra, Beodra északi szomszédjában fekszik.
Története
szerkesztésBocsár Árpád-kori település, melyet 1211-ben említettek először az oklevelek, mint a csanádi várnépek lakhelyét, melynek első ismert birtokosa egy Bocsár nevű várjobbágy volt.
1238-ban IV. Béla király a birtokot kivette a csanádi vár külső birtokai közül és Barc fia Miklós ispánnak, valamint a székesfehérvári János-lovagoknak adományozta.
1337–1360. között a Telegdy család szerezte meg a birtokot. A Telegdy család tagjai közül Telegdy János, a neki jutott részt Bocsárd nevű hű szolgájának adományozta, ő lett a Bocsári család megalapítója. A család később Bocsáron nemesi kúriát építtetett és fontos szerepet játszott a település életében.
A 15. század közepén Muronyi Kónya Demeter szerzett itt részbirtokokat, melyeket később özvegye, Posztós Agatha, a budai káptalannak adományozott.
Az 1564. körüli időktől egész török hódoltság alatt az elpusztult települések között említették, és még az 1723–1725-ös Mercy-féle térkép is pusztaként jelölte, majd 1779-ben már szerbektől lakott helységként volt említve.
1803-ban Hertelendy József, a Hertelendy család torontáli ágának megalapítója, vásárolta meg a kincstártól Bocsár falut és a hozzá tartozó ötszáz holdat 73329 forint 4 krajcárért.
1821-től Zsombolyáról és Nagybecskerekről érkezett németeket kezdtek itt letelepedni, akiknek lélekszáma idővel meghaladta a szerbekét is.
1839-ben Hertelendy József halála után, birtokait Ignác, Miksa és Károly nevű fiai három részre osztották. Hertelendy Ignácz főispán részét Kiszlinger József és Pacsu Demeter vették meg. Hertelendy Miksa és Károly 1880–1890. adta el birtokait. Később báró Baich Iván, Bayer Alajos, Kislapási Juhász Zsigmondné Hertelendy Margit és gyermekei, özvegy Deutsch Adolfné, Bocsár község és Gaisin György testőrőrnagy lettek a település birtokosai.
Népesség
szerkesztésDemográfiai változások
szerkesztés1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
2848 | 2735 | 2620 | 2328 | 2095 | 2007 | 1895[2] | 1488[1] |
Etnikai összetétel
szerkesztésNemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 1521 | 80,26 |
Magyarok | 215 | 11,34 |
Jugoszlávok | 62 | 3,27 |
Cigányok | 22 | 1,16 |
Szlovákok | 5 | 0,26 |
Macedónok | 5 | 0,26 |
Horvátok | 4 | 0,21 |
Szlovének | 3 | 0,15 |
Muzulmánok | 3 | 0,15 |
Montenegróiak | 2 | 0,10 |
Ruszinok | 1 | 0,05 |
Románok | 1 | 0,05 |
Németek | 1 | 0,05 |
Bunyevácok | 1 | 0,05 |
Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
szerkesztés- Római katolikus temploma - 1842-ben épült Alexandriai Szent Katalin tiszteletére
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
szerkesztés- Reiszig Ede: Torontál vármegye
Hivatkozások
szerkesztés- Bocsár története Archiválva 2011. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben